Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Az építmény nemes márvány anyaga, carrarai márvány síremléke, oltára, oszlopai, bronz kapuja, faanyagának és falfestményének valódi aranya, a szentély felett oszlopokon függő harangja, a kupola alatt szabadon álló szarkofágok értékes és érdekes építménnyel gazdagították, a baranyai Zselicnek pedig egyedüli építészeti létesítményével gyarapították a több, mint 200 éves alapítású parkot. Teteje beomlott, festményei letöredeztek, oszlopai ledőltek, ólomkeretes ablakait kitörték. Vadszőlő, borostyán takarta falai még így is érdeklődést keltenek a park mellett elhaladókban.

A Királyok Régiójának közepén fekvő Székesfehérvár északkeleti határában, az Öreghegyen áll Bory Jenő építész romantikus lovagvára, melyet a művész saját tervei alapján, az 1930-as évektől kezdve 40 nyáron épített. Az épület a sírig tartó szerelem emlékműve.

A Wenckheim kastély park legmagasabb pontján építette gróf Wenckheim Dénes 1902-ben a környék ékszerdobozának nevezett neoromán stílusú Szent Kereszt kápolnát és kriptát. Az építőmester a bécsi Nicolaus Schiedek volt.

Az 1971-ben feltárt épület Intercisa polgári településrészének egyetlen helyreállított lakóháza, mely a katonai tábortól délnyugatra található. Az ókori római katonai tábor, Intercisa Castellumának központja feltárásakor légfűtéses ikerházat is rekonstruáltak. Itt került elő a kivételes szépségű Mithrasz-tábla is. A romkert a római város, Intercisa castellumának központja és déli kapuja.

Fábiánsebestyén határában korábban még két szélmalom is működött, ám mára már csak az egyik maradt fent. Becses népi műemlék a falutól három kilométerre lévő, két párköves, Cserna-féle szélmalom, melyet a gádorosi úton közelíthetünk meg.

Hódmezővásárhelyen a szélmalmok a 18-19. század fordulóján jelentek meg a város peremén és a tanyavilágban egyaránt. A város központjától 12 km-re a Békéssámson és Tótkomlós felé vezető Erzsébeti úton található az úgynevezett Papi-féle szélmalom, amelyet 1856-ban épített Csánki Bálint, majd 1891-ben került a Papi család birtokába. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1962-ben nyilvánította népi műemlékké.

A hortobágyi Kilenclyukú híd egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között Povolny Ferenc tervei alapján.
Debrecen városa 1825-ben határozta el lebontását és helyette új kőhíd építését. Több tervváltozat megtekintése után Povolny Ferenc javaslatát fogadták el, amelynek kivitelezéséhez 1827-ben kezdtek hozzá, s 1833-ban fejezték be, a régi fahidat pedig ekkor lebontották.

1873-ban Rónay Jánosné Karácson Emília építtetett egy téglalap alaprajzú kálváriaépületet, hátsó részében családi kriptával.199 Az épületet eredetileg 14 oszlopos stáció vette körül, melyek mélyedéseiben üveggel fedett festmények voltak. Ma 9 stáció áll, egyet 1970 körül elbontottak, a többit a később épült Rónay-kripták falára helyezték át.

A napjainkban alig 40 lelket számláló Magyarföld önkormányzata és a Magyarföld Faluért Alapítvány 2008 novemberében kérte fel Mújdricza Péter építészt egy 50 fős befogadóképességű fatemplom megtervezésére.

Nadapon van a térképészet és az építészet egyik legfontosabb meghatározójának, a magasság mérésnek magyarországi legfőbb viszonyító pontja, a Nadapi szintezési ősjegy.