Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Az óföldeáki erődtemplom a térség, vagyis a Dél-Alföld egyetlen falusi gótikus temploma, a magyar művelődéstörténetnek országosan is számon tartott, egyedülálló műemléke.

A település a nevét attól a Pfilippus Diaconusról (egyházi segítő ember) nevéről kapta, akit Szent Gellért püspök hívott segítségül Csanádra (1035), s aki Szent Gellért halála után számos apátság és esperesség alapítója volt. Ismert más vélemény is. Az bizonyos azonban, hogy a XIV. században lakták e helyet, mert a községről 1332-ben „FYLDEÁK” néven írásos dokumentumokban említik nevét. A mostani Óföldeák helyén eredetileg Deákfalva település állott, idővel a mellette elhúzódó szárazér partján még egy Deákfalva helység keletkezett, így lett az egyik „Föl-Deákfalva”, a másik „Al-Deákfalva” Ez utóbbi elpusztult, és a megmaradt Föl-Deákfalva később elhagyta a “falva” végzetet, s a neve Földeák maradt. A nevét több formában is alakították az elmúlt évek során. (Földeákpuszta, Ófalu, Óföldeák).

A részben rekonstruált védőárkon átvezető hídon keresztül juthatunk a védőfal kapujáig (a falnak csak alapjai kerültek elő, a csonkokat fölfalazták). Nagy, négyszögletes harangtornyon át, vagy egy másik négyszögű torony mellett nyíló kapun keresztül jutunk a templom nyugati homlokzata elé. A harangtorony eredeti magassága 12–23 m volt, és onnan látni lehetett Hódmezővásárhelyt, Makót és Szegedet is. A nyugati homlokzaton nyílik a templom kapuja. A támpillérekkel megerősített templom szentélye a hajónál keskenyebb volt. 

Az Árpád-kori eredetű falut először a pápai tizedjegyzék említi (1332/33), eszerint már akkor templomos hely volt. A ma is álló templom magja a 15. század második felében épülhetett. Eredetileg gótikus boltozata volt, ám amikor az elpusztult, a 16. század elején síkfödémet készítettek. A gótikus templom körüli védőfal a 15-16. század fordulója körül épülhetett ki. Az 1570-es években még 30 ház állt a faluban, a 16. század végére viszont elnéptelenedett. Csak 1723-tól népesült be ismét, akkor a templomot újjáépítették. Ebben az időszakban készítették a kazettás famennyezetet (az 1528 táján készült beomlott boltozat pótlására).

A Maros és a Tisza nagy árvize (1845. máj. 28.) elsodorta a települést. Az új falu a réginek a helyétől távolabb épült föl. Azóta kezdték a régi települést Pusztaföldeáknak, Óföldeákpusztának nevezni. A régi templomot magtárrá alakították, felszerelését az új földeáki templomba vitték át. A régi településrész azért nem néptelenedett el teljesen, sőt, a Tisza szabályozása és az árvizek megszűnése után ismét betelepült. A templomot 1874-ben hosszirányban bõvítették. A templomot a földbirtokos, Návay László hétéves szibériai száműzetésében tett fogadalma szerint 1923-1924-ben állították helyre. A település 1950-ben Óföldeák néven önállósult. 1989-ben Vályi Katalin végzett falkutatást. 1990-99 között Béres Mária vezetésével nagyobb arányú műemléki régészeti kutatásokra került sor, majd következett a helyreállítás, állagmegóvás. Az üvegablakokat Szilágyi András tervei alapján pótolták.

Cím: Óföldeák, Dózsa György út 4.
GPS koordináták: N 46° 17,705' E 20° 26,288'

Nagyobb térképért klikk a képre!