Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum
A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum az 1967-ben alapított szabadtéri néprajzi múzeum Szentendrén. Gyakran egyszerűen szentendrei skanzen néven emlegetik. Magyarország legnagyobb szabadtéri gyűjteménye. Bemutatja a Kárpát-medence jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek lakáskultúráját, életmódját.
A szabadtéri múzeum létesítését Szentendrén már 1958-ban elhatározták. Ekkor még nem önálló múzeumként, hanem a Néprajzi Múzeum szervezeti egységeként. Az eredeti helyéről áttelepített objektumok felépítése 1968-ban kezdődött meg. A múzeumban felépítendő objektum részletes műszaki, néprajzi, berendezéseinek, kulturális foglalkozásainak és rendezvényeinek terve a bontások alapján készült el. A konzervált és restaurált tárgyak ez alapján kerültek végleges helyükre.
A múzeum önálló költségvetési szervként 1974-től működik. Ez év május 31-én láthatta először a nagyközönség az első, akkor még csak részlegesen elkészült tájegységet, a Felső-Tisza-vidéket.
Az 1998-as év végére kb. 40 000 db néprajzi tárgyat őriztek az épületekben és a raktárakban. 1981-től tudományos kutatóhely.
Napjainkban Magyarország települési, építkezési és gazdasági formáit 10 néprajzi tájegységben kb. 400 építmény segítségével mutatja be. A szabadtéri múzeum Magyarország jellegzetes tájainak népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak lakáskultúráját, életmódját mutatja be hagyományos településtípusok keretében nagyrészt eredeti épületekkel és tárgyakkal a 18. század végétől a 20. század közepéig.
A skanzen területén feltártak egy római villát, melynek konzervált falai szintén megtekinthetők.
A néprajzi múzeum legelső elkészült tájegysége az 1974-ben bemutatott Felső-Tiszavidék, amely a vidék jellegzetes udvarait, portáját, szárazmalmát, református templomát és harangtornyát prezentálja. Majd 1987-ben a Kisalföld portái, kovácsműhelye, tiprómalma, szőlőprésszíne, külső kemencéi, fogadalmi kápolnája és kálváriája is felépült.
1993-ban a Nyugat-Dunántúli tájegység udvarai, pincéi és szőlőskertjei is helyet kaptak. A 90-es évek végére igen jelentős mennyiségű néprajzi tárgy gyűlt össze és sorjában nőttek ki a földből a kis tájházak.
Ma már 8 néprajzi tájegységben mintegy 400 tájház segítségével ismerkedhetünk meg hazánk népi építészetével. A 18. század végétől egészen a 20. század közepéig visszamenőleg kukkanthatunk bele a falusi és mezővárosi népek különféle rétegeinek lakáskultúrájába és életmódjába.
Cím: Szentendre, Sztaravodai út, 2000
Nyitva: 09:00 ⋅ Zárás: 17:00
Telefonszám: (26) 502 500
forrás: skanzen.hu
Nagyobb térképért klikk a képre!
