Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Kajdacs község Tolna megyében, a Sárvíz folyó közelében, a 63-as számú főközlekedési út (Szekszárd-Székesfehérvár) mentén fekszik. Ősi település, már a kelták idejében (i.e.500) lakták. Első okleveles említése 1399-ből való, amikor Zsigmond király 11 besenyőnek nemességet ad és megerősíti Nagy Lajos kiváltságlevelét. Az Anjou uralkodó idején már volt jelentősége a településnek, hiszen maga a király foglalkozott ügyével. A falu neve nemcsak honfoglalás kori lelőhelyként említésre méltó, a középkor viharos századaiban is az országos jelentőségű események sodrába került. A magyar koronát őrző Perényi Pétert 1529-ben Kajdacsnál fogta el Szerecsen János. A Szapolyai-párti hadvezér foglyát és a koronát ura után vitte a mohácsi síkra. János király Perényi Pétert augusztus 18-án átadta II. Szolimán szultánnak, ő maga pedig hűbéri kézcsókkal elismerte a szultán magyarországi uralmát.

A Sztankovánszky család az 1720-as években leányági örökösödés révén kapja meg a Lengyel családtól Kajdacsot. Az eredetileg Győrből majd Veszprém megyéből elszármazó család a megyénkben hamar gyökeret ver. A XVIII. század közepén a család már megyei alispánt is ad, és ettől kezdve fontos szerepet tölt be a közéletben. Sztankovánszky Imre, a liberális politikus volt megyénk 1848-as ispánja.

A ma is látható kastélyuk 1893-94-ben épült Ney Béla tervei szerint. A korábban már itt álló kisebb kastélyt cselédlakássá alakították át, és egy hosszú folyosóval a kastélyhoz kapcsolták. A kastély ma az általános iskolának és pedagóguslakásoknak ad otthont. Egykori hatalmas parkját az iskolai sportpályák és kiskertek darabolták fel. A hajdani park végében épült a mauzóleum.

Ligetes dombon szabadon álló, lépcsősoron keresztül megközelíthető, téglafalazatú, négyzet alaprajzú, három oldalán belül félköríves, kívül poligonális fülkékkel bővített mauzóleum, bejárati oldalán oszlopos, Sztankovánszky-címeres, oromzatos portikusszal, a kapu feletti ívmezőben Krisztust ábrázoló domborművel. A fülkepoligonok külső oldalai előtt kő fedlapok alatt a Sztankovánszky család sírhelyei, a homlokzati falakba illesztett kőtáblákra vésett feliratokkal. A középrész felett nyolcszögű kupoladob csegelyes kupolával, az oldalfülkék felett félkupolák. Festett, stukkódíszes belső, kismozaik padlóburkolat. Építéskori berendezéséből csak a padok és az oltár fa építményének alapja maradt meg. Sztankovánszky Imre (1798-1873), Tolna vármegye főispánja emlékére építtette fia, Sztankovánszky János (építész: Ybl Miklós és Ney Béla; kivitelezte: Sommer Béla kőszobrász, Kratzmann Ede üvegfestő, Scholtz Antal festő és Minnich oltárfaragó). A barokk eredetű Sztankovánszky-kastély (bővítés: 1893; építész: Ney Béla) azóta részben már beépült parkjának végében épült.

forrás: www.geocaching.hu, www.muemlekem.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!