Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A környék már az őskor óta lakott volt. A település a honfoglalás idején jött létre. Neve először egy 1283-ban kiadott adományozó okiratban szerepel először. IV. László király ekkor adományozta Szentandrás falut Vid fia Bengrének. Középkori lakói hospesek, külföldi telepesek voltak. Az egykori lakosok cseh vagy délnémet származását valószínűsíti a Szent András tiszteletére szentelt római katolikus templom.

A 12. századi román stílusú templomot Magyarországon egyedülálló módon, a délnémet és a cseh bányavidékek szokásainak megfelelően építették kettős szentéllyel, és Szent András tiszteletére szentelték fel, aki ott bányász védőszentnek számít. A török 1576-ban felégette a települést. Elnéptelenedett, s csak 1730 körül népesedett be újra. A Felvidékről telepítettek be családokat, akik mészkőbányászattal és erdőgazdálkodással foglalkoztak.

A hazai műemlék állományban páratlan értéket képvisel Tornaszentandrás ikerszentélyes katolikus temploma. A Szent András plébániatemplom a XII. századból való, első írott említése 1283-ból található. A különleges kettős szentély és a hozzátartozó kisebb méretű négyszög alakú hajó a XII. század végén épült. Egyesek szerint II. András király felesége, Gertrúd királyné kíséretébe tartozó merániai stílust képviselő építészek alkalmazták az ikerszentélyes formát. Amíg a külső, a festői tömegalakításával tűnik ki, a belsőben a középkori falkép maradvány, valamint a Szádvár-i várkápolnából származó díszes mellékoltár érdemel figyelmet.

A XIV. század első felében gótikus hajóval bővítették a nyugati irányba. Ebből az időből származnak a diadalív és a falak alakos falképei, melyek Szt. András legendáját, apostolokat és királyokat ábrázolnak. A török alatt rommá vált templom újjáépítését a XVIII. század közepén kezdték meg. A templom barokk berendezése: festett karzata, szószéke ekkor készült, a felújítás során találták meg a szentély középkori freskóit is, melyek 1200 körül keletkezhettek. A műemlék jellegű helyreállításnál elsősorban a régebbi korok emlékeit őrizték meg, a barokk jellegű oltárt, szószéket félreállították a falu lakóinak nagy bánatára, hiszen ezt a vegyes díszítésű belsőt ismerték kisgyermekkoruk óta. E ritka műemlék értékét fokozza a páratlanul szép fekvése, tájba illeszkedése.

A szentély apszisa kettős, ikerszentélynek is nevezik. Az egyik apszisban a bányászok védőszentje, Szent Borbála szobra állt, a másikban pedig a templom védőszentjét, Szent Andrást képviselte kegyoltár. A falu földesurai meráni bányászokat telepítettek le és ők hozták magukkal az ikerszentélyes templom hagyományát.

Belülről csak előzetes bejelentés alapján látogatható!

Név: Gregovszki Barnabásné
Cím: 3765 Tornaszentandrás, Kossuth út 13.
Tel.: 06-48-452-040

forrás: www.tornaszentandras.hu, www.hu.wikipedia.org

Nagyobb térképért klikk a képre!