A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.

Tapolcai Tavasbarlang

2013.05.09

Az ország egyetlen barlangja, amelyet csónakkal járhatnak be a látogatók. A barlangban a 13,7 millió éves kőzetébe a feltörő melegvíz alakított ki járatokat. A barlang száraz ágában kisebb szoba nagyságú termek láthatók.

A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, amelyet tíz évvel később a látogatók számára is megnyitottak, így hazánkban ez volt az első villanyvilágítással ellátott, és az idegenforgalom céljára is használt barlang. A megújult a Tapolcai-tavasbarlang 2012. március 15-től minden eddiginél szebb fényekkel, egyedi látvánnyal várja a látogatókat.

A tavasbarlangot bezáró kőzet a középső-miocén kor szarmata korszakában, 13.7 millió éve képződött. Kőzettömegét tehát az egykori Szarmata-tenger üledékeiből képződött mészkő és márga rétegek alkotják.

A vizes ág 200 méterét víz alatti reflektorok világítják meg, csónakkal körútvonalon bejárható. A barlang vize 18-20 fokos, a csónakázó rész vízmélysége 70-120 cm, a hőmérséklet a barlangban egész évben 20 fok körüli. Leérkezve a barlangba, a Lóczy-terem 6-8 m magas falain és mennyezetén az üreget egykor kitöltő víz oldási nyomait figyelhetjük meg. A helyenként termekké szélesedő folyosók falain hasonló oldási nyomokat fedezhetünk fel. A Tapolca-patak visszaduzzasztásának köszönhetően a barlangban csónakázásra is lehetőség van. A föld alatti vízivilágot mintegy 20 perc alatt lehet bejárni.

A szűkebb-tágabb járatokat megvilágító reflektorok némelyikét a vízszint alatt helyezték el, így a szemfüles látogatók a barlang egyetlen halfaját, a fürge csellét is megpillanthatják. A bemutatóhelyen kiadványok, ajándéktárgyak megvásárlására van lehetőség. A természeti ritkaság utcai öltözékben, szakszerű vezetés mellett látogatható.A Tapolcai Tavasbarlang a Facebook-on A város alatt mindössze 15-20 méter mélyen egy 5 km hosszú rendszer járatai szövik át a miocén mészkő rétegeit. Ennek tagja a 3,3 km hosszú Tapolcai-tavasbarlang, melynek nagy részét karsztvíz tölti ki.

A barlangot 1903-ban, kútásás közben fedezték fel, és a feltárásoknak köszönhetően 1937-től már körutat megtéve csónakázhattak is benne a látogatók. Különleges keletkezésének és egyedi formakincsének köszönhetően már 1942-ben védetté nyilvánították, majd 1982-től fokozott védelem alá helyezték. Az ide áramló hideg karsztvíz és a mélyből feltörő meleg víz összekeveredve oldják a mészkövet. Kezdetben keskeny járatok, majd kisebb-nagyobb gömbfülkék alakultak ki, melyek igen hosszú idő alatt termekké, folyosókká szélesedtek. A több méter vastag vízzáró agyagos zóna miatt cseppkövet nem találunk a barlangban, csak a barlangi levegőből kivált meszes képződmények (borsókő, aragonit) fordulnak elő néhol.

A zárt terekbe nem juthatnak be a denevérek, ezért a legnagyobb gerinces élőlény, az alig tíz centiméteres hal, a fürge cselle, amely a Malom-tó felől juthat be a járatokba. A télen-nyáron 20°C hőmérsékletű, csaknem 100%-os páratartalmú, Ca-ionokban gazdag barlangi levegőt a közelben - az e barlanggal szerves egységet képező, városi kórház alatti járatokban - légúti betegségek gyógyítására használják.