Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Ingókő: sajátos kőzetpusztulási forma. Az alig kiegyensúlyozott, vagy annak tűnő kőtömb néhány másik tetején. Leggyakoribb a hűlési repedések mentén négyszöges hasábokra tagolódó mélységi magmás kőzetek körében, amelyek hasábjai éleiken, csúcsaikon erősebben pusztulnak. Ezek a kövek egykor az izzó lávával együtt merevedtek meg, jóval a felszín alatt. Később, a földmozgások és az időjárás erodáló hatásának következtében a felszínre kerültek. Ilyen ismert sukorói ingókő a Gyapjaszsák.

Európa-szerte egyedülálló a szépen helyreállított és gondozott "csónakos" fejfás református temető. A sorokba rendezve több mint 600 robosztus, tölgyfából faragott sírjel áll.

A Szent Gellért-sziklatemplom Budapesten található nemzeti szentély, építését dr. Lux Kálmán tervei alapján 1931 tavaszára fejezte be Weichinger Károly. 1934-ben egy neoromán stílusú kolostor is hozzáépült a templomhoz, a Gellért-hegy Duna felőli oldalán. A magyar pálosoknak a rend megszüntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon. A sziklatemplom a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok számára készült.

Talán kevesen tudják, de az El Camino, vagyis a spanyolországi Santiago de Compostelába vezető út kiindulópontja ma már akár a budapesti nulla kilométerkő is lehet. 2009 óta ugyanis Magyarországon is létezik Szent Jakab-út, mert egy túrázni szerető, a spanyol utat már megjárt baráti társaság tagjai elhatározták, hogy itthon is megteremtik annak a fizikai és lelki élmény átélésének a lehetőségét, amelyet a „nagy” Camino jelentett számukra.

A természetvédelmi terület a Szomolya fölött emelkedő Vén-hegy nyugati lejtőjén, a Kaptár-völgyben helyezkedik el, ahol a riolittufa vonulat nyolc nagyobb, fülkés sziklára, sziklavonulatra, kőkúpra tagolódik. Ez hazánk legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő csoportja.

Szurdokpüspöki-Hollósdombon  a Táltos Hagyaték őrzői újjáépítették a több ezer éves Istenanya kutat, mely Mátyás király korát megelőzően Magyarország három leghíresebb szent helyének egyike volt. Szent István királyunk idejében Szurdokpüspöki egyike volt Magyarország szellemi központjainak. Az itt található Istenanyánk szentkútjának helye is egy szakrális hely, mely csodálatos energiája által sok embernek nyújt testi, lelki gyógyulást.

A 15 hektáron érezhető természeti erő, mely a köztudatban „energia” fogalomként ismert, az egész Kincsem Lovaspark területén megnyilvánul, beleértve annak létesítményeit (szálloda, étterem, istállók, udvar) is.

2015. március 25-én lett felállítva az Áldó Krisztus szobra. A szobor öt gránittömbből áll, mely 8,5 m-es magasságával és közel 50 tonna súlyával, Európa legnagyobb Jézust ábrázoló gránit szobra! A felajánló csupán annyit kért, hogy méltó környezetet alakítsunk ki a műalkotás számára. A több mint 1400 km-es Mária út egyik megállójaként is funkcionál a szobor, az őt körülölelő sétánnyal.

A Mátra aljában, a Zagyva folyó mentén Tar község határában áll a Kőrösi Csoma Sándor Emlékpark Központja a buddhista kegyeleti emlékmű, a Kőrösi Csoma Sándor Békesztúpa, amely a tudós halálának 150. évfordulója alkalmából épült 1992-ben, Őszentsége a Dalai Láma szentelte fel.

Az elmúlt évszázadban Telkibányát a táj szépsége és a ma már pusztuló kopjafás temető tette vonzóvá. A vártemplomot körülvevő temetőben a fejfák az "oszlopos-rovásos" kopjafák csoportjába tartoznak.