Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A műemlék temetőt az 1770-80-as években nyitották meg a református és római katolikus hívek számára. A szívalakú sírköveket a monda szerint egy "udvari" kőműveslegény készítette az akali határban fejtett kövekből.

Buddhista sztúpát 2008. szeptember 14-én, a Becske község mellett található Csigahegyen avatták fel Magyarország új, szám szerint hetedik buddhista sztúpáját. A megvilágosodás-sztúpa felavatását a tiszteletreméltó nepáli buddhista mester, Serab Gyalcen rinpocse végezte.

Bükkszentkereszt azon misztikus helyek egyike, ahová a emberek százai jönne évről évre, hogy eljussanak a természet különleges energiáját sugárzó köveket és fákat rejtő zarándok helyre.

Cserépváralja határában 10 lelőhelyen 20 kaptárkövet ismerünk, amelyeken összesen 132 fülke számolható össze. A kaptárkövek zöme kúpformájú, köztük impozáns méretűek is vannak. Talán a legismertebb a Mangó-tető déli oldalából kimagasló Nagykúp, amelyet az idősebb lakosok Ördögtorony néven is emlegetnek.

Ma a Világörökséggé nyilvánított területen található a 6000 éves vallás fertőrákosi sziklakápolnája, amelyben Julianus római császár is mutatott be áldozatot. A szentélyt a carnuntumi római légióban szolgáló katonák hozták létre Mithras, a győzhetetlen napisten tiszteletére 1800 évvel ezelőtt. Lajtamészkőbe vésett, a bikaölő Mithrast ábrázoló eredeti római, festett dombormű látható.

A szakrális emlékek iránt érdeklődő látogatóknak sajátos élményben lehet része, ha ellátogatnak a Nyugati temetőként emlegetett, egykori református temetőbe, ahol a 19. századi jellegzetes hajdúböszörményi sírjelek, a csónak alakú fejfák láthatóak. Protestáns temetőinkben nyugvó elhunytak jelölésére szolgált a fából faragott, bárdolt fejfa, mely méretével, díszítésével, formájával utalt az elhunyt korára, nemére és vagyoni helyzetére.

Peruska Mária kegyhely Kőszeg közelében a horvátok által lakott Horvátzsidány között fekszik. Gróf Berchtold Lipót - aki az I. világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere volt - az édesapjával vadászaton vett rész a tömördi erdőben, ekkor 3 éves sarj elveszett a vadászaton majd három nap múlva épen, egészségesen találták meg egy tölgyfa alatt, melyen a Mária kép függött. Ettől a naptól fogva minden évben, ezen a napon, hálaadó szentmisét tartanak.

A cellaegyüttest, templomot és apátsági épületet tartalmazó remeteség a némasági fogadalmat tett kamalduli rend ősi reguláinak megfelelően épült barokk stílusban 1733-1769 között F. A. Pilgram tervei alapján. A zárt kerítéssel körülvett térségben szabályos rendben sorakoznak a fehér falú, piros cserepes remetelakok. A középpontban felépült templomnak ma már csak a harangtornya áll.

A Magyar Zarándokút Egyesület azzal a fő céllal alakult, hogy létrehozza, a spanyolországi El Camino-hoz hasonló, hálózati jelleggel, folyamatosan működő, hazai kulturális hagyományokon alapuló Magyar Zarándokutat. A Magyar Zarándokút hazai szent helyeket (különleges kisugárzású helyeket) összekötve, Esztergomból vezet Máriagyűdre, az ország gerincét képező, mintegy 420 km hosszú szakaszon.

A Mária Út egy Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, melynek kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet. Ez a mintegy 1400 km-es táv gyalogosan 60 nap alatt bejárható és nem csak a hívők, hanem azok számára is ajánlott, akik a kultúra vagy a természet szerelmesei.