Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Balatonudvari temető (szívalakú sírkövek), védetté nyilvánított temető, a szívalakú sírkövek, fehér mészkőből faragottak, csúcsaikkal mélyednek a földbe. A több mint hatvan sírkő, mint népi műemlék különlegességnek számít, mert hazánkban hozzájuk hasonlót csak egy-két helyen látni.

A község Balatonfüredtől 10 km-re, a Tihanyi-félsziget szomszédságában fekszik, állandó lakosainak száma 350 fő.

A középkor folyamán a tihanyi apátság, a veszprémi káptalan és a veszprémi püspök voltak birtokosai. A lakosság halászatból, nádvágásból, állattartásból és szőlőművelésből élt. A Balaton-parti község vendégforgalmát a helyi fürdőegyesület által épített strand indította el az 1920-as években. A település nyugati határában a Keresztény Ifjak Egyesülete 1930-ban üdülőtelepet létesített Szent Antal-telep néven, ez ma a Fövenyes nevet viseli.

A község feletti kis dombon, a temetőhöz közel áll a XIII. századi római katolikus templom. Vele szemben, a főút túloldalán áll a XVIII. század utolsó évtizedében épült, késő barokk stílusú református templom.

A község legfőbb látványossága a 71-es főút mellett álló műemlék temető. Balatonudvari védetté nyilvánított temetőjében találhatóak a szív alakú, fehér mészkőből faragott sírkövek. A műemlék temetőt az 1770-80-as években nyitották meg a református és római katolikus hívek számára A sírköveken 1808–1840 közötti évszámok olvashatók, bár az idő több helyen olvashatatlanná tette a feliratokat. Némelyiken jól látszik, hogy a kőfaragásban és helyesírásban is járatlan helyi kőfaragók munkája lehet. A több mint hatvan sírkő, mint népi műemlék különlegességnek számít, mert hazánkban hozzájuk hasonlót csak egy-két helyen látni.

Mára már senki nem tudja, miért, hogyan alakult úgy, hogy más vidékektől eltérően, itt faragott mészkövekké hasad a szív. A legvalószínűbb, hogy az itt adott kövek formája ihlete meg a helyi mestert, vagy valakinek olyan mérhetetlen fájdalma támadt, hogy azt mindentől eltérően tudta csak kifaragni magából, de akárhogy volt, jó időre kegyeleti divatot diktált. Persze ennél cifrább magyarázatok, legendák is magyarázzák a szívalakú sírkövek megjelenését.

Eötvös Károly (1842-1916) így meséli a szív alakú sírkövek eredetét:

"Volt Balaton-Udvariban valaha egy szegény ember, valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírkövet szívalakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugvó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás.

A régi szokás hívei ellenkeztek.

De a furcsa ember nem engedett. Nekem van igazam, nem kendteknek. Hiszen a halott szíve is kővé válik. Előbb porrá, aztán kővé. Honnan lenne az a sok kő a mi határunkon?

Azután, aki élve maradt, annak is kővé válik a szíve. Hát nem felejti el mindenki a maga halottját, akár vén volt, akár fiatal? Hát követik az emberek a holtak tanácsát? Követik jó példáját? Követik ám a rosszat, nem a jót. Hát lehetne az, ha az élő ember szíve is meg nem kövesedné?, Azért csak azt mondom én: legyen az a sírkő, mint az ember szíve. Ez illik a holtakhoz is, az élőkhöz is.

Addig beszélt: elfogadták."

Megközelítése:

A 71-es számú úton Örvényes felől a településre érve, rögtön jobbra.
Szépen rendben tartott sírkert, könnyű megközelítéssel, parkolási lehetőséggel. A területet láthatóan frissen kaszálták, szemét a környéken nem található. A sírkövek állapota – korukhoz képest – nagyon jó.

A község feletti kis dombon, a temetőhöz közel áll a XIII. századi római katolikus templom. Vele szemben, a főút túloldalán áll a XVIII. század utolsó évtizedében épült, késő barokk stílusú református templom.

forrás: www.abalaton.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!