Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Mátraverebély, Szentkút, Remetebarlangok Salgótarjántól délre 20 km-re található. A 21-es sz. főútról Mátraverebély községnél kell letérni, ahonnan 5 km-es bekötőút visz Szentkút völgyébe.

Szentkút a Mátra északnyugati lábánál, Pásztó és Salgótartján között helyezkedik el. A településen található Szűz Mária kegyhely Magyarország egyik legfontosabb vallási zarándokhelye, melyet napjainkban évente 200 ezernél is több hívő keres fel. A hagyomány szerint 1091-92-ben Szent László király ellenségei elől menekült, mikor egy szakadék fölé ért. Innen reménytelen volt a továbbjutás, de lovával ugratott egyet, és ekkor fakadt itt az első forrás.

A Mátraverebély, Szentkút forrás vizének gyógyító hatásához már a középkorban is legendák fűződtek. 1210-ben a zarándokok sokasága miatt templomot építettek Mátraverebély faluban, ahonnan körmenetben vonultak a Szentkút völgyben lévő forráshoz. 1258-ban ennek a templomnak már búcsú kiváltsága volt. A zarándokhely az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáróhelyeknek adott búcsúkiváltságokkal rendelkezett. 1700-ban XI. Kelemen pápa kivizsgáltatott néhány Szentkúton történt csodás gyógyulást és azok valódiságát elfogadta.

Mátraverebély, Szentkút, Remetebarlangok, a mai kegytemplom fölötti hegyoldalon találhatóak, a XIII. századtól éltek remeték a barlanglakásokban. Az utolsó szentkúti remete, Dobát Jozafát 1767-ben halt meg. A kegyhelyet hosszú időn át ciszterci szerzetesek látták el, a török idők óta azonban a ferencesek is részt vettek a búcsúscsoportok vezetésében, lelkipásztori szolgálatukban. 1772-től már ők a szentkúti kolostor lakói, végleges letelepedésükre azonban csak a 19. században került sor. A zarándokhely fejlődésének 1948 után a kommunista diktatúra vetett véget. 1950-ben a helyi pártvezetés elűzte a ferences szerzeteseket, valamint államosította és szociális otthonná alakította a kolostort.

A ferencesek csak 1989-ben tértek vissza a zarándokhelyre. Ekkor újult meg a templomkülső, és sikerült visszavásárolni egykori földjeiket. A 90-es évek elejétől fogva fokozatosan megerősödött a gyalogos zarándoklatok hagyománya. Augusztus 15-20-a között a Ferences Ifjúsági Zarándoklaton 200-250 fiatal zarándokol imádkozva közel 150 km-t. 2006-ban, a Nagyboldogasszony búcsún Erdő Péter bíboros, prímás búcsújáróhelyünket, mint Magyarország legjelentősebb búcsújáróhelyét Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította. Főbúcsúja a Nagyboldogasszony ünnepéhez legközelebb eső vasárnapon van.

Nagyobb térképért klikk a képre!