Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Pilisszántó - Keresztes kő

Pilisszántó - Keresztes kő, egy titokzatos vésetekkel ellátott kődarab, 2000 szeptemberében a pilisszántói régi temetőben végzett ásatások során került elő, amely a Pálos Keresztes Kő nevet kapta, mivel többek szerint ez a kődarab a pálos rendet alapító Özséb sírkövének egy darabja lehet. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. A kőlap jelenleg a pilisszántói római katolikus templom közepén, a padozat alatti üregben, úgy 1,5 m mélyen , jól láthatóan, vastag üveglap alatt van elhelyezve.

Keresztes kő, egy nagy, és két kisebb keresztet ábrázoló kőről már a megtalálásakor feltételezték, hogy egy nagyobb dombormű, vélhetően egy sírkő része lehetett, s bár a környéken más hasonló vésetekkel díszített, de jóval kisebb töredékek is előkerültek, a Keresztes Kő további darabjait eddig nem sikerült megtalálni.

A régészek szerint ilyen motívumú lelet Magyarországon még nem került elő, de máshol sem. A legközelebbi párhuzamot a bolgár és boszniai „bogumilista” sírköveken található vésetek jelentik. A hasonlóság azonban ezekkel csak részleges, a kövön ábrázol kereszt pedig semmilyen hagyományos keresztábrázoláshoz nem hasonlítható. Ez a kereszt sokkal inkább egy töviskereszthez hasonlatos, amely alatt jól látható egy barlangban, vagy boltív alatt álló emberalak. Vagyis a kövön ábrázol szent kereszt vélhetően e helyszín felett állt hajdanán.

A krónikák szerint a kolostort Özséb a Pilis-hegy lábánál, a forrás és a hármas barlang szomszédságában alapította, és halála után itt temették el a főkolostorban. Vagyis a szent keresztet ábrázoló szántói kő egy olyan nagyon régi sír közelében került elő, ahol régészeti ásatások bizonyították, hogy egy 13. századi templom, ill. kolostor maradványait rejti a föld. Nem kizárt, hogy a szántói szent kő hajdanán a pilisszentkereszti főkolostorban vagy annak közelében, tehát valóban Özséb feltételezett sírjának közelében állt.

A Keresztes kőröl elterjedt, hogy különös energiákat bocsát ki magából, amelyek valamilyen szinten hatnak a körülötte lévő tárgyakra, elsősorban a műszaki eszközökre (kamerák, fényképezőgépek romlanak el). Sőt, a kő energiája még az emberekre is hat. A kő közelébe kerülőknek gyakorta megfájdul a fejük, amit egyesek a kő által kibocsátott rezonanciával hoznak összefüggésbe.

Ez az egész Pilist átjáró energia tette szakrális központtá a térséget, ahová még ma is sokan szerveznek zarándoklatokat, hogy feltöltődjenek a Föld vagy a kozmosz energiáival. Hogy érthető legyen a dolog: a kőnek állítólag olyan lélektani hatása van, amely során azoknak, aki pozitív gondolatokkal közelednek felé, a kő felerősíti pozitív érzéseit, míg a negatív ellenérzések tapasztalása esetén (hogy ezt a kő miként oldja meg, nem tudni) migrénes fejfájást okoz.

2002. augusztus 24-én beomlott a padló a templom közepén. Az esemény tovább szaporította a szántói föld utóbbi évek gazdag kulturális régészeti ajándékait. A beomlott hordalék föld kiemelésekor egy mesterséges üregrendszer nyomaira bukkantunk. A hat-hét méter mélységben futó folyosó északi ága a templom fala alatt halad tovább a Pilis irányában, de le van falazva. A másik ága az oltár felé hajlik, majd három - négy méter után be van omolva. Látható, hogy teremnyi beomlott üreg és több folyosó fekszik az egész templom alatt és templom körül. A most még beomlott üregek iránya, boltozat íve arra enged következtetni, hogy régebbi ismeretlen eredetű építmény volt a területen.
A kőlap jelenleg a pilisszántói római katolikus templom közepén, a padozat alatti üregben, úgy 1,5 m mélyen , jól láthatóan, vastag üveglap alatt van elhelyezve.

Pilisszántó - Boldogasszony-kápolna

Boldogasszony-kápolna, Pilisszántó határában lévő Pilis Keresztje mellett felépített, és felszentelt hely, amely a Pilis történelmi és hitbéli hagyományának kíván emléket állítani olyan ponton, ahonnan a téli napforduló reggelén a Ziribár-nyeregben felkelő Nap látható.

A kápolna építés vékonyka gondolata majd négy évig érlelődött. Kezdettől fogva alap feltétel volt, ha egyszer megépül, az kizárólag csak adakozásból és munka felajánlásból történhet, de csak az jöjjön aki hisz az ügy tisztaságában és a kápolna üzenetében. A szegényasszony húsz fillérje, imája ugyanolyan értéknövelő. Ettől lesz lelke és támadhatatlan értéke.

A kápolna két tornyában két előrehajló csuklyás pálos remete tekintete áll őrt. Bajuszuk alatti nyitott szájból először Kisboldogasszony napján szólalt meg az Őrbottyánban öntött két kis harang. A szájnyílások alsó ajkainak közepére az idősebb testvértől, patacsi pálos kolostorból, Jakab hegyről származó egy- egy rozsdavörös követ falaztunk be. A két harang hangja Csíksomlyóig hallik, ahol Gergely atya őrzi Hummel Rozália Pilisszántón festett Szántói Szűzanya gyönyörű életnagyságú festményét viszonzásul a tőlük kapott Pilis Keresztjéért. A sors így alkotott hidat két imádságos hely a somlyói Babba Mária és szántói Boldogasszony között. A szántói kápolna égre nyújtott két könyörgő karjának anya ölében és a csíksomlyói templom kettős tornya közt ugyan azt a termékenyítő Napot látjuk amely itt a sumér elnevezésű Ziribár hegyszoros öléből, december 21-én a legsötétebb éjszaka után a nap-éjforduló reggelén éledő, teremtő Fény az évnek ezen a kivételes napján Napba öltözteti az oltár mögött ülő Boldogasszonyt, mert az új élet az édesanya ölében fogantatik meg. Keletelő tájolásával a kápolna így lett kozmikusan megjelölve.

Pilisszántó

A község Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekszik a Pilis (757 m) és a Hosszú-hegy (485 m) határolta völgyben. A Pilis oldalában fakadó Trézsi-forrásból eredő patak folyik át rajta, amely felduzzasztva a Határréti-tóvá szélesül A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút. A község területén vezetett keresztül a római hadiút. A középkori alapítású falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak.

Pilisszántó látnivalói:

• Trézsi forrás
• Csillagösvény
• Orosdy-kastély
• Pilis keresztje
• Szikla színház
• Pálos kereszt
• Kőtár
• Keresztes kő a Templom alagútjában
• Római mérfőldkő
• Trojica-kápolna
• Ziribár
• Mészégető kemence
• Kálvária
• Pilis kapuja
• Zarándok keresztek

forrás: www.magyartudat.com, www.members.chello.hu, www.dobogommt.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!