Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Sicambria romjai, Ős-Buda vára, a középkori krónikák szerint Attila a Duna mellett, az ősi Sicambria romjai felett épített fényes palotában lakott. Sicambriát ez időkben Attila városának és Etzelburgnak is nevezték. Etzelburgban keresztény egyház is volt, amelyről a krónikák sűrűn tesznek említést. A leányfalusi hunkori leletanyagon szereplő díszítő elem, a kereszt is a fentieket látszik igazolni.

Az Árpád-kor krónikásai a XII. és XIII. századbeli írásaikban már elég sok adatot közöltek Attila városáról, Sicambriáról. Anonymus pl. azt írja krónikájában, hogy Attila, a hunok vezére a Duna mellett királyi lakot alkotott magának a felső hévízeknél, azt erős falakkal megerősítette, s az ott talált régi műveket megújíttatta. Ezt várost az ő korában a németek Etzelburg-nak, a magyarok Budavárnak neveztek.

A PILIS talán egyetlen szent helyünkkel kapcsolatban sem merült fel annyi kérdés, ellentmondás, talány és épp ezért nem foglalkozott vele annyi kutató sem, mint épp a Pilissel. A jelentőségét, szakralitását és rejtélyét taglaló irodalom ma már igen számottevő.

A tőrténeti leírások mindegyike azonosan idézi azt, hogy Árpád Attila várába rendezkedett be.

Anonymus leírása így szól:

" A révet ahol az átkelést végrehajtották, Magyar-révnek nevezték el (Békásmegyer), azért, mert a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak mondtak, ott hajózott át a Dunán. Mikor odaát voltak, tábort ütöttek a felhévizekig."

"Másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, minden vitézével együtt bevonult Attila király városába. Ott látták a királyi palotákat - egyeseket földig romban, másokat nem -, és fölötte csodálták mindazt a kőépületeket."

Fontos tudni, hogy hévizek e területen csak Százhalomtól eddig a helyig (Budakalász) fakadtak. Ettől észak-abbra csak melegvíz források vannak! Mindezt a forrásvizi mészkő fellelési lehetőségei bizonyítják. Az Ős- Budavár alatt ma is üzemel az a forrásvízi mészkő bánya, melytől északra az infra felvételeksegítségével azo- nosítható, hogy hol vólt az évszázadok alatt működő királyi fűrdő, de az Alba Ecclesia, azaz Fehéregyháza alapjai is. A víznek településszervező tulajdonságát, a hévizek természeti áldását vették igénybe őseink. A hévizek termtette kedvező feltételek miatt e területért gyakran folyt harc.

Ősbuda azaz Vetus Buda nem azonos a mostani (Ó)Budával azaz Alte Ofennal. Hanem az ezen a részen állhatott és az Etelsburgnak azaz Attila városának és esetleg Sicambria romjain épült fel. Itt állhatott a közelben a Fehér-egyház azaz Alba Eclesia, amit összekevertek a mai Székesfehérvárral és így az Ő szerepét teljesen/abnormlisan megnövelték. Egyszer fényderül ennek a területnek a múltjára, s a valós magyar történelem megismerésére, ugyanis sok helyütt még a romok létezését is tagadják.

Ahogy múlik az idő egyre több ember/kutató foglakozik a témával, csak addig is ki tudja hány emlékünk tűnik még el!? Az Ő munkájuk, akik a terepen tapasztalt emlékeket dokumentálják, bemutatják, régi oklevlek, krónikák, peres ügyek, terület bejárásokat tanulmányoznak rengeteg nyelven, a múlt térképeit és metszeteit vetik össze a maiakkal és hő térképekkel, nyelvészetet is segítségül hívva, rengeteg egyéb eszközzel próbálják kideríteni az igazat, nem lehet, hogy erőfeszítésüket ne koronázza eredmény.

képek: www.sicambria.comuf.com

érdemes elolvasni:

• A királyok városa
• A pomázi Ősbuda
• Ős-Buda nyomában
• Sicambria

Megközelítése:

Kiépített túristaút nem vezet a feltételezett romokhoz.
Budakalászról a sáv jelzésén 3,2km haladva, majd azt elhagyva, balra fordúlva, erdei ösvény vezet fel várfal maradványokig.

Másik lehetőség: Üröm, Sadove részén a Barackos útca-Őzike útca végén hagyni az autót, majd a zárt sorompóval védett erdei ösvényen elindulni a romokhoz, a sziklákhoz.

Nagyobb térképért klikk a képre!