Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Szatmárcseke, csónakos fejfás temető, műemlék jellegű református temető. Páratlan látványt nyújt a közel 600, embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban,fekvő embert szimbolizáló sötét fejfával benépesített sírkert.

Egyelőre megdönthetetlen magyarázat nincs a csónakos fejfák eredetére. Vannak, akik úgy vélik, hogy az ősi ugor csónakos temetkezési szokás utolsó emléke, ez azonban romantikus tévhit. Mások szerint azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakban vihették a temetőbe, azonban errefelé ladikkal jártak és a bárkás, félbárkás és deszkás temetés volt a hagyományos.

A reformkor nagy költője 1815-ben vonult vissza a szatmári településen lévő birtokára, s ott írta 1823. január 22-én a Himnuszt, amelyet később, 1845-ben Erkel Ferenc zenésített meg. Ennek tiszteletére a magyar kultúra napja 1989 óta január 22. Kölcsey Ferenc 1829-ben az akkori Szatmár megye aljegyzője lett, majd 1832-34 között a térség országgyűlési követe is volt. Birtokán a gazdálkodás mellett 1932-től elnyerte a szatmári főjegyzőségét, és foglalkozott politikai perek védőbeszédeinek megírásával is. 1838. augusztus 23-án hunyt el Csekén, a mai Szatmárcseke elődtelepülésén.

Kölcsey Ferencet 1838. augusztus 25-én abba a kriptába temették, ahol öccse, Kölcsey Ádám (1796-1827) nyugodott. Nem kellett hozzá a szatmárcsekei temető bejáratán olvasható tábla, miszerint könnyen megtalálható, a temető legmagasabb pontján áll a Gerendai Antal által tervezett, Kölcsey Ferenc fehérmárványból készült, hatoszlopos klasszicista síremléke. Néhány lépés és magam is megláthattam a nyughelyet és párkánnyal egybefogott oszlop közepén, hasábtalapzaton álló Kölcsey feliratos, címeres urnát.

forrás: cultura.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!