Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Egerszalók, Hőforrás, sódomb a falu igazi nevezetessége a község déli részén A 410m mélyről feltörő hévízforrás víze 65-68°C. A domboldalon lefolyó víz 1200 négyzetméteres látványos mészkőlerakódást épített, ami Európában egyedülálló. A sódomb helyi védelem alatt áll, a fürdő építése után kiépített sétaúton lehet megközelíteni.

A baranyai Erdősmecskén egykor gránitot bányásztak egy külfejtésből, s a bányagödröt természetes forrásból, állandó utánpótlással elöntötte a víz, így gyönyörű környezetű, átlagosan 11 méter mély tó, tengerszem keletkezett.

A Felső-szoros szurdok (Cserépváralja) keményebb kõzeteiben a kanyergó patak szûk szurdokot tudott kialakítani. Formailag leggazdagabb a szurdok legszûkebb és a legmélyebb középsõ szakasza, ahol a jégkorszakokban végbemenõ fagyaprózódás hatására orgonasípok módjára sorjázó kõzetoszlopok kísérik az erõsen kanyargó, medencékkel, eróziós üstökkel tagolt medret.

Ferenczy-szikla (Dobogókő): egy ezoterikus nézet szerint Dobogókőn és környékén, a Pilisben található „a Föld szívcsakrája”, azaz „bolygónk dobogó szíve”, ami az ott tartózkodók szervezetét feltölti energiával. Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található; vezetőjük laoszi és kambodzsai lámákat és buddhista szerzeteseket is elvitt oda.

A Fertő nyugati partvidékén, Sopron közelében, Fertőrákoson található Magyarország legszebb lajtamészkő feltárása, a Püspöki Kőfejtőként emlegetett egykori mészkőbánya, Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház. Turisztikai látványosság, népszerű kirándulóhely, a természetjárók kedvelt célpontja, a Soproni Ünnepi Hetek rendezvényeinek egyik színhelye, koncertek és fesztiválok díszlete, amely évről évre turisták tízezreit vonzza Fertőrákosra. A Püspöki Kőfejtő 2001 óta az UNESCO Világörökség része.

A vértes-hegységi Gánton (Oroszlánytól délre) a bányászati tevékenység segítségével került külszínre az úgynevezett őskarszt, Gánttól délre, a Vértes-hegység lábánál találjuk a Gánti bauxitbánya, ma már múzeumként működő látványos külszíni fejtését.

A Kőmagas a Csobánc lábánál található Gyulakeszi határában. A Papsapkakövek a szentbékállai és kővágóőrsi kőtengerhez hasonlóan a laza, pannóniai kvarchomokkőből kimállott óriási konkréciók.

A Holdvilág-árok (Pomáz-Kiskovácsi) kedvelt kirándulóhely a Visegrádi-hegységben, Pomáztól északnyugatra, körülbelül hat kilométernyi távolságban. Ezen túlmenően azonban ősi temetkezési, kultikus helynek is tartják, egyes feltevések szerint ezen a területen állt egykor Attila városa (Sicambria, Ecilburg). Egy másik feltételezés szerint Árpád fejedelmet itt temették el. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már több kísérletet tettek, a területen régészeti feltárásokat folytattak.

Kiemelt látnivaló a szurdokvölgy, vagy ahogyan a helybeliek hívják a Honti szakadék. A tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt. A szakadék, a valamikori folyómeder, pleisztocén kori ősállatmaradványokban gazdag. Korallmaradványok és megkövesedett cápafogak is láthatók kőbe zárva. Hóolvadáskor és esős időben a szurdokvölgybe látogatók, páratlan vízesésben gyönyörködhetnek.

Ilona-völgyi vízesés, az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény része, a tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6,5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. Az Ilona-völgyi vízesés hazánk három vízesése közül a legmagasabb, kb 10 méter, a Tőkés-kút táplálta két kis forrásból induló Ilona-patak a Marhád /606 m/ és a Cserepes-tető /734m/ meredek oldala közé szorulva, több helyen töri át magát a sziklák közt, míg végül a Mátra egyik legszebb völgyét hagyva maga után, az utolsó sziklát áttörve zuhan alá a mélybe.