Természeti értékeink
Magyarország számos, nemzetközi szinten is ritkaságnak számító természeti értékkel rendelkezik: olyan élőhely-típusok, növény- és állatfajok sokasága található hazánkban, amelyek széles e világon sehol máshol nem lelhetők fel. Ezek mellett még számtalan országosan, vagy helyi szinten kiemelkedő és fontos természeti értékkel is találkozhatunk, ha nyitott szemmel járunk hazánkban.Fontosabb természeti értékek és nemzeti parkok közül mutatunk be most egy párat, tekintse meg az ország legjelentősebb természeti értékekeit és nemzeti parkjait.A védett természeti területek a jelzett turistautakon gyalogosan szabadon látogathatók. Egyes fajok élőhelyeinek megközelítését a természetvédelmi kezelő időszakosan korlátozhatja. |
Cikkek
Jósvafői tengerszem
2013.03.04
Az ország északi csücskében, Miskolctól körülbelül 65 kilométerre, az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik az ország mesebeli, apró települése, Jósvafő, melynek egyik leglátogatottabb természeti látnivalója hazánk egyik legszebb ember alkotta tava, a falu kapujától nem messze található jósvafői tengerszem.
Kács - Kaptárkövek, Barlanglakások, Kőhodályok
2011.12.12
Kács különleges természeti és kultúrtörténeti értékei a riolittufába vájt köhodályok, barlanglakások, bújók, pincék és kaptárkövek.
Kazár, Riolittufa
2011.08.28
Egyedülálló geológiai képződmény figyelhető meg Kazár közelében: a riolittufa földfelszíni megjelenése.
Kishartyáni Kőlyuk-oldal
2012.01.23
Kishartyáni Kőlyuk meredek, lekopott sziklafalában több helyiségből álló barlang, barlanglakás található, amely évszázadokon keresztül nyújtott menedéket a helybeliknek ellenséges támadás esetén. A barlangot a kőfalon mélyített lépcsőkön lehetett elérni és a csúcs irányába lehetett elhagyni egy kapaszkodókkal ellátott feljárón keresztül. A monda szerint a középkorban remeték is éltek itt. Bél Mátyás említette megyei leírásában, hogy 1730 táján a barlangnak "ajtaja" és "ablaka" is volt." A geológiai értékei miatt védett kőfalon ritka sziklai növénytársulások is tenyésznek.
Lázbérci-víztározó (Dédestapolcsány)
2012.02.20
A Lázbérci-Tájvédelmi Körzet (Dédestapolcsány) legértékesebb, és a vízminőség megőrzése miatt szigorúan védett része a festői fekvésű, hegyekkel övezett mesterséges tó. A Lázbérci-víztározó ma kedvelt kiránduló- és horgászhely. Partján tanösvények haladnak, amelyeken pihenő, tűzrakóhelyeket is kialakítottak.
Lillafüredi vízesés, Hámori-tó, barlangok,
2011.04.28
LillafüredLillafüred (Miskolc-Lillafüred) település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található, közigazgatási szempontból Miskolc része, földrajzilag a Szinva patak völgyében fekszik. Turisztikai jelentősége kiemelkedő, hiszen az ország egyik legjobb adottságokkal büszkélkedő hegyvidéki üdülőhelye, számos látnivalóval, gyönyörű tájakkal. A szûk völgy keskeny völgytalpát elfoglaló település nevezetességei Lillafüredi vízesés, Hámori-tó, barlangok, valamint a Palota Szálló. Nem csak a túrázók, hegymászók, kirándulás szerelmeseinek egyik kedvelt célpontja Lillafüred, de a vadászok körében is nagy népszerűségnek örvend.
Melegmányi-völgy (Középső-Mecsek)
2012.08.28
A Középső-Mecsek egyik legszebb szurdoka a Melegmányi-völgy. Öreg tölgyesek, bükkösök, ritka, értékes növények találhatók itt. A fátyolvízesések a Melegmányi-patakot tagoló mésztufa lépcsőkön jönnek létre. Csapadékos időszak után közel 6 méter magas mésztufa lépcsősoron csobog le a víz.
Monoszló, Hegyestű Geológiai bemutatóhely
2011.06.06
Monoszló, Hegyestű Geológiai bemutatóhely, egykori bazaltbánya, amelyben feltárul az 5-6 millió évvel ezelőtt keletkezett vulkán belseje. A vulkáni kráterben sétálhat a látogató, ahol a kihűlés közben sokszögletű, függőleges oszlopokként megdermedt bazalt lávazuhatag látható.
Nagybakonak, kőszikla-szurdok (Kicikla)
2011.12.25
Nagybakonak határától nem messze található a helybeliek által még ma is Kicikla, azaz Kősziklának nevezett délnyugat-északkeleti irányú Kőszikla-szurdok. Felső pannon-tengeri homokkőbe, márgába ékelődve, csodálatos formájú homokkő sziklafalak közé csalja a kíváncsi utazókat.
Nagyhegyesi kráter-tó
2012.04.14
Kisebb vízfelület keletkezett annak a gázkitörésnek a helyén, amely 1961-ben történt. A Kráter-tó mintegy 200 m átmérőjű, körülötte pedig a kitörés hordalékaiból egy 17 m-es földsánc keletkezett. Ezt a körülölelő sáncot most erdő borítja, mely zömmel nemes nyárból áll. Az erdővel övezett kis vízfelület védett, hűvös, párás mikroklímája jelentősen eltér a környező, az időjárásnak jobban kitett szántóföldek klímájától.