Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A Nemti erdő érintetlen tájai nagyszerű lehetőséget nyújtanak a gyalogtúrázóknak, természetbarátoknak. Leglátványosabb érdekesség a falutól félórányi járásra található Morgó gödör, Sárkányszikla, Kőleány.

Nyíregyháza-Sóstó 9,5 hektár területű, két részre osztott, sós vizű szikes tó, melynek átlagos mélysége 1,5 méter. Vizének sajátos gyógyerőt tulajdonítottak régtől fogva, s már Mátyás király korában is ismerték Igrice néven.

Paris patak szurdokvölgye (Nógrádszakáli Palóc Grand Canyon) természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz. A nógrádi (Grand Canyon) az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos időben és hóolvadáskor viszont szép vízesések képződnek a 15-20 m mély, szinte függőleges falú szurdok-völgyben.

Pécs, Jakab-hegy, Babás Szerkövek a vörös színű homokkőből (épült) különös formájú groteszk emberi alakokat idéző, rőt színű sziklacsoport vonulata magasodik a fák koronája fölé a Mecsek hegység déli lejtőjén.

Pilis-hegység természeti értékei, látványos túraútjai a természetjárók paradicsoma, több jelzett turistaút kezdő és végpontja Dobogókő. Sziklái, barlangjai, változatos növény és állatvilága teszi vonzóvá a karsztos Pilis-hegységet.

Piliscsaba közelében érdekes sziklaformákat lehet találni a turista utakon. Az egyik legérdekesebb szikla a Gomba szikla. A MOL a Piliscsaba–Százhalombatta gázvezeték építése után megkezdte a környék helyreállítását, akkor a helybélieket képviselő civil szervezetek elérték, hogy a cégóriás épített egy 3,5 kilométeres túraösvényt, a Gomba-szikla védelmére pedig kialakítottak egy teraszt.

A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, mintegy 1 km hosszan húzódik, hazánk egyik legvadregényesebb turisztikai célpontjában, kapaszkodókorlátokkal biztosított útszakaszon túrázhatunk. A Rám-szakadék, Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része, a szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy, a puha tufában, magas függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki.

A geológiai különlegességnek számító egykori külszíni vasércbánya és a legmélyebb pontján ki kialakult tó, valamint a szép természeti környezet várja az idelátogató turistákat. A rudabányai bányató közel 60 méteres mélységével jelenleg hazánk legmélyebb állóvize!

A Ság tanúhegy Vas megye keleti részén, a Kemenesalján. 279 méter magasan emelkedik Celldömölk fölött. 1891-ben a hegy platóján végzett méréseket Eötvös Loránd a róla elnevezett torziós ingával. A hegyen a 20. században bazaltot bányásztak, ma azonban itt található a Sághegyi Tájvédelmi Körzet. A környező síkságából 150 m-re kiemelkedő hegy egy 5 millió éves tűzhányó maradványa. A tanúhegy lankája homokos pannon képződményekből, a meredekebb kúp vulkáni tufából és bazaltból áll.

A védett terület Salgótarján belterületén a városközponttól nyugatra, mintegy 10 percnyi járásra van. A szokatlanul völgykatlanban lévô kettős vulkáni kúp nagy része a takarórétegek lepusztulását követően került a felszínre.