Kishartyáni Kőlyuk-oldal
Kishartyáni Kőlyuk meredek, lekopott sziklafalában több helyiségből álló barlang, barlanglakás található, amely évszázadokon keresztül nyújtott menedéket a helybeliknek ellenséges támadás esetén. A barlangot a kőfalon mélyített lépcsőkön lehetett elérni és a csúcs irányába lehetett elhagyni egy kapaszkodókkal ellátott feljárón keresztül. A monda szerint a középkorban remeték is éltek itt. Bél Mátyás említette megyei leírásában, hogy 1730 táján a barlangnak "ajtaja" és "ablaka" is volt." A geológiai értékei miatt védett kőfalon ritka sziklai növénytársulások is tenyésznek.
Kishartyánban a kultúrház előtt térjünk le a 22-es útról Nógrádmegyer felé. Egy kilométer után a község szélén álló templomnál, a temető déli oldalán vezető bekötőúton a Kővölgyben folytassuk utunkat. A termelőszövetkezeti major portalanított útja elvezet a védett Kőlyuk-oldalhoz. A 13 hektár kiterjedésű védett területen szép feltárulásban láthatjuk az oligocén tenger üledékét. A mintegy 30 millió évvel ezelőtti tenger parti sávjában halmozódott fel a néhol különleges formát mutató sárgásbarna, nagy kvarc tartalmú, homokkő. A kőzet alsó része keményebb, sötét színű, még a felső egyharmada világosabb és lazább szerkezetű, benne kavicsos rétegek is vannak. Ebben a világos színű rétegben cápafogakat is találtak. A megközelítően 300 méter hosszú és mintegy 30-40 m magas kőzetfal legmeredekebb részén, valószínűleg egy lazább üledék kimosásával, természetes üreg keletkezett, melyet mesterségesen mélyítettek tovább.
A tatár- és törökdúlás idején - ahogy azt Mocsáry is leírta - menedékhelyül szolgált a helyieknek, valamint a XIX. század végéig remeteéletet élő szerzetesek is lakták az üregeket. A barlang több helységből áll: egy 6x5 m alapterületű nyitott előtérből, amely nappali tartózkodási hely, tűzrakó és tüzelőtároló hely volt; egy 6 m hosszú, 2 m széles és 2 méter magas teremből, amely éjszakai pihenőhelyként szolgált és ablakkal is rendelkezett; valamint egy 5 m hosszú és mintegy 1,5 m magas kisebb üregből, amely élelmiszer és ivóvíz tárolására szolgálhatott.
Kishartyáni Kőlyuk-oldal kőfalán mélyített lépcsőkön lehetett elérni a barlangot a és a csúcs irányába lehetett elhagyni egy kapaszkodókkal ellátott feljárón keresztül. A geológiai látványossága mellett a terület néhány védett növény- és állatfajjal is büszkélkedhet. Védett növények közül megtalálható itt a fekete kökörcsin és említést érdemel a kakukkfű is, mert egyedein az európai jelentőségű nagyfoltú hangyaboglárka állománya él. A szitakötők közül előfordul itt a lápi acsa és a berni egyezményes, a kipusztulás szélén álló, piros szitakötő is. Lepkék közül nagy számban találkozhatunk a kis színjátszólepkével, valamint a nagy rókalepkével. A bogarak közül a szarvasbogár néhány példányát is megfigyelhetjük. Madarak közül említést érdemel a tövisszúró gébics, hangját hallatja a sárgarigó és a kakukk. A macskabagoly az idős, odvas fákat keresi. Az égen gyakran látjuk körözni az egerészölyvet, amely rágcsáló, hüllő, kétéltű vagy rovar zsákmányára vadászik.
A homokköves oldal aljában jelenleg állattartó telep működik. A tereprendezés következtében kialakult mesterséges homokfalba 1 pár fokozottan védett gyurgyalag is fészkel. A napsütötte homokkőfalakat előszeretettel keresi fel a zöld gyík és a fürge gyík. Az oligocén kori homokkő meglehetősen egységes flórája és vegetációja elsősorban azokon az élőhelyeken tűnik szembe, ahol az alapkőzet a felszínre bukkan, illetve csak sekély talajréteg borítja (sziklagyepek, lejtősztyeppek, bokorerdők, szurdokerdők). A Kőlyukoldal oligocén homokkövén megtalálható a fali kövirózsa - feltehetően kivadult - jól fejlett, dúsan virágzó tövei. A sziklafal alsó szegélyében a sárga iglice és néhány tő cicó is előfordul. A homokkőszikla alatti laposabb, homokos részeken és nyílt gyepekben megtalálható a homoki habszegfű. A homokkőfalakon pionír, ritka gomolyos kőhúr kis egyedszámban van jelen. A meszes homokkő málladékon a pézsmahagyma, a bunkós hagyma és a deres fényperje, valamint a lejtősztyeppekben, felhagyott legelőrészeken a kunkorgó árvalányhaj egyedeivel találkozhatunk.
forrás: www.nngeopark.eu
Geocaching adatok Kőlyukoldal (GCKOOL) |
Nagyobb térképért klikk a képre!