Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A Nemti erdő érintetlen tájai nagyszerű lehetőséget nyújtanak a gyalogtúrázóknak, természetbarátoknak. Leglátványosabb érdekesség a falutól félórányi járásra található Morgó gödör, Sárkányszikla, Kőleány.

Nemti szép fekvésű hegyvidéki falu a Mátra kelet-nyugati irányú hegyvonulatában, Nógrád megye keleti szélén a Zagyva völgyében fekszik, Salgótarjántól 22 km-re.

A falut szinte körülölelik a hegyek, védelmet nyújtva az időjárás viszontagságai ellen. Keleten a Halom, a falu túloldalán a Rézoldal magasodik a település fölé.

Középen egy kisebb dombon a Lukács hegyen áll a templom, itt alakult ki Nemti ősi falumagja. Ebből fejlődött ki a mai mintegy három km hosszú falu.

A falun végighúzódó műút helyén valamikor a régmúltban hadiút lehetett. Ezen özönlött át a népvándorlás az Alföld felé. Járhattak itt szláv törzsek, hunok, avarok.

A falu 1413-ban Zsigmond király adományaként került a Derencsényi család birtokába. 1548-ban, a török világ kezdete előtt néhány évvel Karthaly Zsigmond volt a földesura. A XVI. század közepétől itt is török hódoltság következett: az 1579-es adóívek „Németin” néven említették a községet. Nemti 1633-ban a váci nahije falvai közé tartozott. A faluban fennmaradt néhány múlt századi, jellegzetes, népi lakóház is. A feltehetően XVI. századi, egyhajós, zsindellyel fedett templomot 1928-ban lebontották és újat építettek helyette.

Nemtiben az ipari fellendülés 1876-69 táján indult meg, amikor a község határában megnyílt az első bánya József-akna néven. A József és Pál akna után megnyitották a Gábor, Ravaszlyuk, Ilona és Lina bányákat is. A szénszállítások és a termelés érdekében 1891-ben megépült a Mátranovák-Kisterenye-Kálkápolna vasútvonal.

A falu erdejében 1934-ben nyitották meg a kerámia gyártáshoz szükséges agyag- és homokbányát. Az összetúrt és gyorsan lefejtett mezők után egyre több bányát zártak be, majd a szomszédos Dorogházán nyitották meg a Ménkesi szénbányát és a dolgozókat is ide helyezték át. Ennek bezárásával a rendszerváltozás után megszűnt a salgótarjáni medence összes bányája.

Nemti a palóc területhez tartozó település. A palóc név az orosz, lengyel palovec (jelentése: ’kun’) szó átvétele, valószínűleg a kunok 13. századi tömeges beköltözése előtt kis csoportokban, a magyarság között megtelepült kun népcsoport (úzok, más néven fekete kunok) megjelölésére szolgált. Egy legenda szerint a falu neve is egy úz lánytól származik. A településen nagy hagyománya van a palóc népviseletnek. A hagyományőrző csoport tagjai őrzik a díszes nemti viseletet és az egyéb tárgyi eszközöket.

Természeti értékei:

Nemti az észak-mátrai települések kapuja, innen ágazik az út Mátramindszent, Szuha és Dorogháza felé, a Mátra északi oldalán. A csodálatos erdei környezeben található, tiszta levegőjű település kedvelt pihenőhely. Számos erdei ösvény és kerékpárút vezeti a látogatót madarakban és állatokban gazdag, érdekes területekre, évszázados erdőkbe (Cserepes) és virágos rétekre.

A falu körül különösen gazdag választéka található a madárvilágnak, a gólyáktól a kékcinegékig és csalogányokig, a gyurgyalagoktól a ragadozó madarakig. Bőven vannak szarvasok, vaddisznók, muflonok és rókák az erdőkben. A folyóvölgy mocsarai békáknak, szalamandráknak és teknősöknek adnak otthont.

A falu mögött az erdővel borított hegyek sok geológiai érdekességet rejtenek: vad vízmosásokat és megkapó sziklaalakzatokat, amilyen például a legendás "Lánykő-szikla".

A táj átmenetet képez a Mátra miocénkori rétegvulkáni területe, valamint az Észak-nógrádi bazaltvulkáni táj között. A falu mögötti dombsorozat geomorfológiai eredete a Mátrához köthető, azonban itt, a vulkáni peremterületen a vékonyabb lávatakaró már lepusztult. A vulkánosság emlékét a helyenként vastag rétegekben a sekélyvizű lagúnába lerakódott, a lávaömlést megelőző riolittufa-szórás és a robbanásos kitörések során kiszórt vulkáni bombák jelzik.

A felszínen tengeri és édesvízi homok és agyagüledékek találhatók, helyenként parti hullámtöréses zónára jellemző breccsával, illetve kagylótörmelékes, cementált "pétervásárai" homokkővel. Az üledékek alatt agyagpala, mélyebben barnakőszén telepek találhatók, melyek a mélyebb szurdokvölgyekben a felszínre kerülnek.

A Mátrától jelenleg a Zagyva holocén öntéstalajjal feltöltött töréses völgye választja el, mely az Alföld süllyedése során keletkezett és melynek következtében a Mátra fő tömbje déli irányban megdőlt.

Ény.- felé a középkori üledékéket egyre vastagabb rétegekben jégkorszaki lösz borítja. Jellemzőek a jégkorszakot lezáró olvadás során bevágódott mély szurdokvölgyek.

Túralehetőségek:

A nemti erdő érintetlen tájai nagyszerű lehetőséget nyújtanak a gyalogtúrázóknak, természetbarátoknak. Leglátványosabb érdekesség a falutól félórányi járásra található Leánykő.

Különleges növényeket,és több száz éves tölgyfákat figyelhet meg séta közben.
Csak egy negyed órás út végigsétálni Morgó gödör félelmetes, homokkőhasadékán, ami 15 - 20 méter mélység mellett időnként fél méterre szűkül össze.

Ha a Sárkánysziklához ellátogat nagyszerű kilátás nyílik a településre, és a Zagyva-folyóra.
A környék kíváló lehetőséget nyújt a kerékpáros túrázók számára is. Rengeteg aszfaltos utat és erdei ösvényt fedezhet fel a Mátrában. Könnyen elérhető a kazári riolittufa, a Parádfürdő melletti Ilona völgyi vízesés (Sándorrét), de kerékpárjával elzarándokolhat a 15 km-re található Szentkútra is.

Megközelítése:

A faluból a sáv jelzésén kell elindulni, melyről hamarosan jobbra le kell térni a völgybe. A homokkő szurdok lépésről-lépésre egyre jobban mélyül, helyenként az 1 métert sem éri el a szélessége. A szurdok végén, vele majdnem párhuzamos kocsiúton folytatható tovább az út, amin 560 m-t megtéve balról becsatlakozik a zöld jelzés, amiről a szurdok miatt tértünk el. Hamarosan kiágazott a jelzés, azon indulhatunk tovább fel a csúcs felé. A csúcs jelzés nem is a csúcsra megy, hanem balra eltér attól, és kicsit lefelé a Leány-kőhöz vezet.

forrás: www.nemti.net

Nagyobb térképért klikk a képre!