Pilis-hegység természeti értékei
Pilis-hegység természeti értékei, látványos túraútjai a természetjárók paradicsoma, több jelzett turistaút kezdő és végpontja Dobogókő. Sziklái, barlangjai, változatos növény és állatvilága teszi vonzóvá a karsztos Pilis-hegységet.
|
Geocaching adatok Dobogókői séta - avagy a Téry-út folytatása (GCDko) |
Pilis-hegység természeti értékei
- Rám-szakadék
- Holdvilág-árok
- Vadálló-kövek, Prédikálószék
- Ferenczy-szikla
- Pilisszentkereszt, Vaskapu-szikla
- Pilisszentkereszt, Dera-szurdok
- Pilisborosjenő, Teve-szikla
Rám-szakadék
A Rám-szakadék lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek. A látogatók éves száma meghaladja a 60.000 főt.
A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg szélessége helyenként a 3 m-t sem éri el.
A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A völgy alsó és felső bejáratánál erdei pihenőhely fogadja az érkezőket.
A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak. A kirándulók hosszú ideig a kihelyezett láncokba kapaszkodva tudták végigjárni a völgyet. Az évek során azonban ezek a láncok elhasználódtak, több helyen eltűntek, a szakadékban való túrázás veszélyessé vált.
A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete 2005-ben a szakhatóságokkal egyeztetett fejlesztést hajtott végre, amely során a nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok, a pihenőhelyeken új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák lettek kihelyezve.
|
Geocaching adatok Rám-szakadék (GCRAM) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
Holdvilág-árok
A Holdvilág-árok kedvelt kirándulóhely a Visegrádi-hegységben, Pomáztól északnyugatra, körülbelül hat kilométernyi távolságban. Ezen túlmenően azonban ősi temetkezési, kultikus helynek is tartják, egyes feltevések szerint ezen a területen állt egykor Attila városa (Sicambria, Ecilburg). Egy másik feltételezés szerint Árpád fejedelmet itt temették el. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már több kísérletet tettek, a területen régészeti feltárásokat folytattak.
Kiskovácsi vagy Lajosforrás felől gyalogosan megközelíthető. Látogatása nedves időben a csúszásveszély miatt nem javasolható, mivel nehéz és sokszor nem veszélytelen mászás után közelíthető csak meg. Közvetlenül az úgynevezett Meteor-létrán lehet leereszkedni az árokba, bár némi kerülővel egy meredek lépcsőn is elérhető.
A szurdok végén található az ún. Remete-barlang. A barlang fölött csapadékosabb időjárás esetén csodálatos, mintegy 10 m magasságból alázúduló vízesés látványában gyönyörködhetünk, mellyel csak az a kép vetekedhet, melyet ugyanez a jelenség a legzordabb téli napok idején megfagyott állapotában nyújt.
A vízesés mellett létra található, mely a piros kereszt, majd a piros négyzet jelzésen haladva Lajosforrásra vezet. Fontos tudni, hogy a jelzett turista út a vaslétra elkerülésével, kiépített lépcsősorokon jut fel az árok mindkét oldalán. Lajosforrástól a zöld háromszög vonalán a Kőrösi Csoma Sándor emlékmű érintésével, csodálatos panorámában gyönyörködve juthatunk el Dömörkapuhoz. Innen már autóbusszal folytathatjuk utunkat Szentendrére vagy Pilisszentlászlóra.
|
Geocaching adatok Holdvilág-árok (GChold) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
Vadálló-kövek, Prédikálószék
A Prédikálószék, amely egy hatalmas andezit szikla, a maga 639 méterével Visegrád környéki hegycsoport legmagasabb tagja.
A csúcson egy kis tisztást, rajta padokat és asztalokat találunk. A tisztás mellett egy fából készült kereszt magasodik.
A Prédikálószékről gyönyörű kilátás tárul elénk. Alattunk kanyarog a Duna. Innenső partján Visegrádot láthatjuk a Salamon-toronnyal és a Fellegvárral. Túlsó oldalán a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy magasodnak. Oldalában találhatjuk a Vadálló-kövek különleges alakú szikláit: a Nagytuskót, a Széles-tornyot, a Bunkót, Függőkövet, a Felkiáltó jelet és Árpád trónját.
A Vadálló-kövek, amely vulkáni törmelékes kőzetből, azaz agglomerátumból áll, jól példázza a Visegrádi-hegység földtani felépítésének sajátosságait.
A Prédikálószék és a Vadálló-kövek a Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett része, a Bioszféra Rezervátum magterülete. A sziklagyepeken számos ritka növényfaj él, ezért virágokat ne szedjünk és a kijelölt turistaútról ne térjünk le.
|
Geocaching adatok Prédikálószék (GCSzek) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
Ferenczy-szikla
Egy ezoterikus nézet szerint Dobogókőn és környékén, a Pilisben található „a Föld szívcsakrája”, azaz „bolygónk dobogó szíve”, ami az ott tartózkodók szervezetét feltölti energiával. Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található; vezetőjük laoszi és kambodzsai lámákat és buddhista szerzeteseket is elvitt oda.
Az elmélet szerint Dobogókő nevében archaikus tudást őriz, melynek mondásban rögzült, elhomályosult változata máig él a Kárpát-medence népeinél: Közép-Európát az itt élő népek kontinensünk szíveként emlegetik. Már elődeink is tisztában voltak a hely jelentőségével.
Attila hun vezér legféltettebb területe ez volt a Kárpát-medencében. Egy legenda szerint a halála után a mennyei képe is megjelent itt.
|
Geocaching adatok Rám-hegy (-C) (GCRAMH) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
Pilisszentkereszt, Vaskapu-szikla
Vaskapu-szikla
Ugye azt hinnénk, hogy ismerjük a környék hegyeit, meg a turista útvonalait.
Hát persze, hogy nem vannak még meglepetések.
Pilisszentkereszt közelében a Pilis lábainál egy igen érdekes helyet találunk.
A Vaskapu szurdokhoz és a Vaskapu sziklához jelzett turista út nem vezet, ám a látvány elragadó.
A Pilis-tetõ meredeken leszakadó keleti oldalának közepén két egymás felett emelkedõ, messzire ellátszó, diadalívszerû sziklakapu, a Vaskapu látható.
A legnagyobb nyílású sziklakapu szélessége 15 méter, magassága 8 méter. A két sziklakapu egy lepusztult, talán hévizes eredetû barlang maradványa lehet. Messziről is jól kivehető a Pilisszentkeresztről északra vezető turistaútról.
A nagyobbik kapu feletti tábla Zsigmondy Emil (Bécs, 1861. augusztus 11. - Meije, Dauphiné-Alpok, 1885. augusztus 6.) emlékét őrzi, aki száznál több háromezer méter feletti csúcsot mászott meg az Alpokban és kötélszakadás miatti balesetben lelte halálát. Emlékének őrzését az 1925-ben alakult MTE Zsigmondy Társasága vállalta. A Pilisben a Vaskapun 1929-ben elhelyezett emléktábláját minden évben kegyeleti túra keretében koszorúzzák meg a magyar hegymászók.
Nagyobb térképért klikk a képre!
Pilisszentkereszt, Dera-szurdok
Van itt egy folyó, amelyet legalább négy különböző néven emlegetnek errefelé. Itt, a Kakas-hegy lábánál tör utat magának a Dera-patak - más néven Kovács-patak, Pilisszentkereszti patak vagy Pomázi patak. De Balla Antal 1771-ben készült térképén például Mélly-patak néven szerepel. Ám bárhogy hívjuk is a Dera-patak jelenti a fizikai határvonalat a Pilis és a Visegrádi hegység között. Ha gondolatban összekötjük Esztergomot és Pomázt, akkor nagyjából kirajzolódik a patak vonala.
Dera-szurdok - a mi Svájcunk Amikor a szemünk elől már eltűnnek a házak és a ma már használaton kívüli mészégető kemencék, ott kezd el meredeken mélyülni és szűkülni a völgy. A Pilis leghosszabb folyóvize nem messze Pilisszentkereszttől szurdokszerű, meredek völgyet vájt magának az idők során. A "dera" szó maga is rést, szakadékot jelent. Ezt a találó nevet a Pomázon élő szerbek adták egykor a folyónak és így a szurdoknak is. Nos a Dera-patak völgye nem hazudtolja meg a nevét: a folyó 1-1,5 kilométeres mély, meredek szurdokot alakított itt ki. Tükörsima felületűre kopott kövek törik meg rendre a folyó felszínét. A Dera hangos csobogással száguld végig a medrén egészen addig, amíg Szentendre alatt végül a Dunába torkollik. Vizét út közben a Pilis-tetőről és Dobogókőről lezúduló csapadék táplálja.
Dera-szurdok - a mi Svájcunk A túrázók romantikus hangulatú fahidakon kelhetnek át a folyón, és ha kicsit szusszannának kirándulás közben, kényelmes kialakítású pihenőhelyek várják őket, ahol akár egy kis tábori szalonnasütésre is van lehetőség. A Dera-szurdok, a Vaskapu-szoros és a Holdvilág-árok igazi paradicsoma a túrázóknak és a hegyikerékpárosoknak. Aki azonban nem elég felkészült és edzett biciklis, az inkább válassza a környék gyalogos bebarangolását - a terep ugyanis nem kezdőknek való! Ez a környék nem csak a kétkeréken érkezőket csábítja. A közeli Oszolyszikla kedvelt hegymászóterület, a Pilis-tetőről pedig gyakran rugaszkodnak el siklóernyősök.
Olyan lélegzetelállító szépségű ez a környék, hogy az ember könnyen belefeledkezik a túrázásba, és egyszer csak azon kapja magát, hogy már 5-6 kilométert is megtett gyalog és leküzdött közel 200 méter szintkülönbséget. Aki azonban nem vállalkozik az összességében mégiscsak erőt próbáló túrára, az megállhat a szurdok bejáratánál található napsütéses, barátságos kis tisztáson. Itt is kellemesen el lehet tölteni az időt, de a túrát kihagyni nem érdemes!
Vadregényes, mesebeli táj vár minket a mély völgyben, ami előhozza az emberből igazi gyermek énjét, a felfedezőt, a kalandozót! Friss, tiszta hegyi levegő, csobogó patak, erdő, szurdok - az embernek olyan érzése támad, mintha a távoli Svájc csodaszép hegyei között sétálna. A magas sziklafal végig a patak mellett húzódik, de a mély szakadékok és meghökkentő formájú sziklák között azért találhatunk pár igazán kitűnő kilátóhelyet, ahonnan kitekintve csodálatos panoráma tárul elénk.
|
Geocaching adatok Geoláda adatai: Dera-patak szurdokvölgye (GCDERA) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
Pilisborosjenő, Teve-szikla
A Teve-szikla Pilisborosjenőtől északnyugatra, a Kis- és Nagy-Kevély lábánál található, megközelíthető gyalogosan Pilisborosjenőről az Országos Kéktúra jelzését követve, illetve személyautóval földúton, Pilisborosjenőt északnyugat felé elhagyva.
A szikláról:
A földtörténet triász korszakában, kb. 220 millió évvel ezelőtt keletkezett a Teve-sziklát alkotó fődolomit.
Ennek a karbonátos kőzegnek az anyaga az árapály övben ülepedett le, sekély tengerrel borított, tenger alatti hátságokon.
Kb. 25-37 millió éve, a földtörténet oligocén időszakában a dolomitot kovás, forróvizes oldatok járták át, amitől keménysége és ellenállóképessége megnőtt. Napjainkra az ellenállóbb, kovásodott részek kipreparálódtak, és érdekes formájú sziklaalakzatokként meredeznek a magasba, míg a könnyen aprózódó, porló dolomitot a jelenkori erózió is erősen pusztítja.
A Teve-szikla melletti, egykori bánya falán jól láthatók és tanulmányozhatók a különböző földtörténeti korokban egymásra telepedett kőzetrétegek.
|
Geocaching adatok Ezredik geoláda (GC1000) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Itt látható néhány pilisi kép, rövid ismertetéssel:
https://sunyiverzum.wordpress.com/?s=Pilis
tusi1221@gmail.com
(Bócsa Etelka, 2015.02.02 20:45)Nagyon csodás tetszik gyermek koromban be jartam néhány,helyet ,de Budapestre költöztem és már csak caládostol jártunk vissza Piliscsabára, gyerekekkel is sokat kirándultunk, de Én már Szentmárton kátán élek nehezen megyek egyedül többnyire alig de szeretném ha unokáimmal is megnézhetnénk e csodás helyeket de én sajnos jelenleg egészségügyi okokból egyedül nem mehetek.
2600 Vác, Deákvári főút 55.
(Barta Györgyi, 2012.11.25 11:38)Nagyon érdekes és kedvcsináló a túrák ismertetése. Kérdésem, hogy nincs-e szervezett túra, ahol a kevésbé gyakorlott túrázó is elindulhat és ha van akkor hol lehet erről értesülni?
Gömbpanorámák a Pilis-Visegrádi hegységről
(Veress Sándor, 2012.01.06 12:32)
A Pilis és a Visegrádi hegység nevezetességeiről készült göbpanorámák
http://360x180fok.blogspot.com/search/label/Pilis-Visegr%C3%A1di%20hegys%C3%A9g
hellvolker@yahoo.com
(sunyiverzum, 2017.10.29 20:20)