Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Megközelíteni Szentbékkálláról kell. A kocsmánál balra kell fordulni, de jelezve is van. A kőtengernél van egy kis parkoló ott a kocsit le lehet rakni, bár én a gyalogos megközelítést ajánlom: kellemes, árnyékos séta, a falutól a kálvária stációi sorjáznak az út mentén.

A Káli-medence közös kincse, a Kőtenger talán itt a legszebb. Itt láthatjuk a leglátványosabb sziklaformákat, a kő mélyedéseiben megtelepedő növények, virágok ritka, csodálatos együttesét. Szentbékkállai kőtenger

A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. Megközelítése, fekvése

A Szentbékkállai Kőtenger a Káli-medence északi részén, Mindszentkálla és Szentbékkálla között található. Megközelíthető a két település közötti műútról észak felé kanyarodó kék turistajelzést követve, vagy Szentbékkálla településéről szintén ezt a jelzést követve nyugat felé.
A turisztika kőtengereknek nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat. A Káli-medence kőhátai közül talán a legszebben, legnyagyobb épségben megmaradt képződmény a Szentbékkállai Kőtenger.

Ezek a kövek a az egykori Pannon-tenger homokturzásainak megkeményedett példányai, melyet a későbbi időszakok szele (főként a pliocén korban) látványos, helyenként bizarr formájúra alakított.
Ezekből kiváló malomköveket lehetett készíteni, ami legnagyobb részüknek, Kővágóörs, Kisörspuszta és Szentimrepuszta térségében, a pusztulásukhoz vezetett. Kővágóörs egy ilyen kőhátra épült, neve is innen ered. Néhány ház teljesen ráépült egy-egy ilyen sziklatömbre úgy, hogy a kő itt-ott kilóg a fala alól, sőt felbukkan egyes szobáinak sarkában is.
A Szentbékkálla határában álló kőhát szinte még érintetlen, ez a Káli-medence egyik legjelentősebb geológiai értéke.

Nagyobb térképért klikk a képre!