Szőce, tőzegmohás láprét tanösvény
Szőce első okleveles említése 1286-ból származik, amelyet a krónika II. Henrik német-római császár 1051-es magyarországi hadjárata kapcsán említ. A falu határát két nagy jelentőségű, történelmi út érintette a Borostyánkő út (római út) és a középkori Magyarország egyik főútvonala a Székesfehérvárt Itáliával összekötő „Király út” (Katonák útja, Olasz út). A nevezetességei Szent András templom római katolikus templom. A román kori műemlék, a XIII. században épült, majd a XIV. században átépítették. Két építészeti stílus jegyei találhatók az épületen. A megközelítően négyzet alakú templomhajó román kori falain látható három félköríves záródású résablak, kettő a nyugati homlokzaton, egy a délin. A gótikát a nyolcszög három oldalával záródó szentély képviseli. Ablakai kőbélletesek, mérművesek. A szentélyhez illesztett támpilléreket szintén az utóbbiakkal együtt emelték.
A szőcei tőzegmohás láprét páratlan élővilágával és az őrségi rétek kezelésével ismerteti meg a látogatót.
A szőcei tőzegmohás láprét ugyan április-májusban mutatja legvirágosabb és legszínesebb arcát, de a ködös-nyirkos őszi idő se riasszon el bennünket attól, hogy ellátogassunk ide, hiszen ilyenkor is bőven van mit csodálni.
A területet úgy tartják nyilván, mint az ország egyetlen tőzegkákás lápját. A sajátos klimatikus és hidrológiai viszonyok, az évszázados hagyományos gazdálkodás együttesen tette lehetővé, hogy az utolsó jégkorszakhoz köthető növényfajok maradtak itt fenn.
A terület legértékesebb része mindössze 14 ha nagyságú, több kisebb lánca alkotja a völgy alján. Különleges növénytársulások és ritka fajok fordulnak itt elő a sajátságos klimatikus és hidrológiai viszonyok és az évszázados gazdálkodás hatására. Legjelentősebb a tőzegmohás láp, itt több tőzegmoha faj (Sphagnetus sp.) fordul elő, a mohapárnákon a rovaremésztő kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) él még kis számban, a magassásos, ingólápos részen megtalálható a tőzegeper (Comarum palustre) és a vidrafű (Menyanthes trifoliata) is. Gazdag és értékes a patak élővilága is: számos ritka tegzes és szitakötőfaj él, fejlődik tiszta vizében.
A láprét értékeinek megismerése érdekében pallósor lett kiépítve, hogy taposással ne károsítsák az érdeklődők a rétek élővilágát. Előzetes bejelentkezés alapján a Nemzeti Park munkatársai vállalják csoportok vezetését, a terület értékeinek bemutatását.
Szabadon látogatható
Figyelem! A láprét fokozottan védett terület, a pallóról lelépni tilos! A bejárattól indulva a tanösvény tábláit követhetjük a temetőig, ha körtúrát szeretnénk, akkor a földútra érve visszatérhetünk a bejárathoz.
Kiindulópont: szőcei tőzegmohás láp.
46° 53’59,02629” 16° 34’ 22,82459”
Végpont: szőcei temető.
46° 53’ 48,86303” 16° 34’ 25,09021”
A tanösvény hossza: 900 m.
Szőcén az Ady Endre úton kell végighaladni, a temetőt elhagyva földúton követjük a Szőce-patakot, majd balra tarunk és itt meg is látjuk a láprét bejáratát.
Elérhetőség:
Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
9941 Őriszentpéter, Siska szer 26.
+36 94 548 034
orseginp@onp.kvvm.hu
forrás: www.vadasa.hu
|
Geocaching adatok Szőcei Szélesvíz (GCSzv) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
