Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Téli napforduló ünnep Pilisszántó, December 21 – amikor a leghosszabb az éjszaka, a legnagyobb a külső világban a sötétség – ekkor a legnagyobb a fényesség a belső világban. A Természet belekezd a téli, látszólag halott időszakába, de az Ember ekkor tudja véghezvinni a legnagyobb belső munkáit. Nem véletlen, hogy minden ősi nép emlékezetében él a Napforduló ünnepe, a Fény ünnepe.

A község Pilisvörösvár és Pilisszentkereszt között fekszik a Pilis (757 m) és a Hosszú-hegy (485 m) határolta völgyben. A Pilis oldalában fakadó Trézsi-forrásból eredő patak folyik át rajta, amely felduzzasztva a Határréti-tóvá szélesül. Budapest - Árpád híd buszpályaudvar és Pilisszántó között elővárosi autóbuszjáratok közlekednek 820-as és 830-as jelzésekkel.

Eredeti neve Zanto vagy Zanthow volt, később Szántó. A közeli kőfülkében tízezer éves őskori leleteket találtak. A község területén vezetett keresztül a római hadiút, mely Aquincumot Brigetióval (Szőny) kötötte össze. A barokk templom mellett látható ókori mérföldkő a bizonyság. A középkori alapítású falu első oklevélben való említése 1299-ből maradt ránk. A faluban pálos kolostor működött a 13. századtól, melynek romjai még feltárásra várnak. A török háborúk idején a falu lakatlanná vált. A 18. században szlovák telepesek építették újjá, akiknek leszármazottai ma is a falu lakosságát alkotják. A második világháború után a mezőgazdaság fokozatosan háttérbe szorult, a szőlőtermesztéssel felhagytak. Sok hétvégi ház épült a Hosszú-hegy alján, a Placskóban, a 70-es évektől kezdve Budapestről sokan költöztek ki a gyönyörű fekvésű községbe.

Téli napforduló

A napforduló csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. Valójában az év két pillanata, a Nap legmagasabb déli, illetve északi pozíciója a Baktérítőn, illetve a Ráktérítőn; az az időpont, amikor (látszólagos) éves égi útján a Nap észak-déli mozgása valamilyen irányba megváltozik. A nyári napforduló alkalmával a nappal, a téli napforduló alkalmával pedig az éjszaka a leghosszabb, azonban a téli, illetve nyári napforduló ellentétes a Föld déli és északi felén.

A téli napforduló az északi féltekén december 21-re esik, ekkor a legrövidebb a nappal és a leghosszabb az éjszaka. Ennek csillagászati oka az, hogy a Föld Nap körüli keringése során eléri azt a pontot, amikor az északi félteke a legjobban megdől a Nap sugaraihoz képest, ezért a legtovább marad árnyékban az északi félgömb. Ettől a naptól kezdve az északi félgömbön a nappalok egyre hosszabbak, a délin egyre rövidebbek lesznek.

A történelemben a téli napforduló mindig kiemelt szerepet kapott, és gyökeret vert szinte minden vallásban. Ilyenkor a fény diadalát ünnepelték, ekkortól kezdtek el rövidülni az éjszakák. Már a Római Birodalomban és az ókori Babilonban is megünnepelték, de a régészek szerint a kőkori Stonehenge is a napfordulók ünnepének helyszíne volt.

A December hónap a magyar ősvallás napesztendőjének az utolsó jelentős fejezete, amelynek végén meghal az óesztendő és megszületik az újesztendő. Ez a fontos esemény a magyar vallásban kiemelt helyet kapott. A magyar őshagyományok vizsgálata egyértelművé teszi, hogy elődeink hitének központi elemei a Mindenség, a Tejút, a Nap és a magyar nemzet. A Naptól függ minden földi lét, a Nap a földi lét megteremtője. Ezt őseink is tudták, és az égitestek figyelésekor különös figyelmet szenteltek a Napnak, a leghosszabb éjszakán különböző szokásokkal éltették a fény győzelmét és a természetet.

Téli Napforduló a pilisszántói, Boldogasszony Kápolnánál (december 21)

Helyi régészeti leletet tanúsága szerint több ezer éven át Pilisszántó terében mindig a Teremtés misztériumáról, az élet születéséről, az élet minden formájának tiszteletéről és szolgálatáról szólt Boldogasszonyunknak az Ős-Örökanyának üzenete, és szól ma is. Mint ahogy hegyekben nem pálma hanem tölgy, nem paradicsommadár hanem holló, úgy múltunkban nem egyéb más mint a keresztényi értékrend az őshonos. Mint egy szivacs, ez van beleivódva földünkbe. Nem száradhat ki bár „meleg” van idekint! Minél nagyobb a külvilág zaja annál nagyobb lesz az igény kápolnára, mert az embert nem a jólét tanítja meg imádkozni, hanem a kétségbeesés. Egy világítótorony mindenkinek világít, de leginkább a viharba jutott hajótöröttnek segít. Igaz lehet a templom egyik felirata:” ha a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anya vagy.”

A Boldogasszony kápolnát 2006. december. 21-én kora reggel Napkelte után szentelte meg Spányi Antal püspök úr. A kápolna ettől kezdve a Boldogasszonyunk oltalmára, Regnum Marianum hazatérésére vágyó, hazájukat szerető keresztények zarándokhelye lett. Itt a kápolna előtt az év legsötétebb éjszakája után újjászülető fényt, a Ziribár felett fél nyolckor kelő Nap, mint a Világ Világossága, Advent Fénye elűzi a sötétséget hazánk felett és Napba öltözteti a kápolna Boldogasszonyának hófehér szobrát.

A jelenséget az teszi még inkább érdekessé, hogy Marton Veronika, az ismert sumerológus megfejtése szerint a “ziribar” sumer szó, és tökéletesen alátámasztja e különleges eseményt.
Lehetséges jelentései a következők:
1. magaslat, a leszálló fényé,
2. a Napisten régi magaslata,
3. a leszálló/felkelő Napisten magaslata,
4. az éltető fény lakása,
5. a teremtő fény magaslata,
6. a tündöklőn felkelő Nap fordulója 

E téli tünemény csak egyetlen nézőpontból, Pilisszántó felől észlelhető, de hogy a rendszeren belüli jelentőségét megkapjuk, meg kell hogy hosszabbítsuk a fény irányát a Boldogasszony kápolnán túl, és hajszál pontosan a Klastrompusztai kolostorhoz jutunk. A téli napfordulón felkelő Nap fényének iránya a Ziribár-hegy felől tulajdonképpen a Szent Kereszt kolostort találja el, ha a domborzati viszonyok miatt csak szimbolikusan is! És tetézve ezt, a fény irányának egyenese évkörünket a remete szentek (Pál és Antal) dátumánál metszi!

Pilisszántói keresztes kő

2000. szeptember 20-án egy kb. 80 kilós 84-47 cm nagyságú faragott homokkövet találtunk a régi temetőben az 1998-ban kiásott középkori romok fölött. A legtöbb vélemény alapján legalább 1000 éves körülinek tartott kőbe szokatlan formájú és szimbolikájú kereszt ábrázolás van vésve. Vajon csak véletlennek tulajdonítható, hogy épp a Szt. Kereszt kolostor feltételezett helyén került elő? Számos doktor, professzor, régész, művészettörténész fantáziáját bolygatta meg a Kő rejtélye, de eddig nincs egyértelmű végső „anyakönyvi kivonata” a Kőnek. Még az sem zárható ki, hogy a kőbe vésett kereszt a végeken lévő hat lángocskának is tekinthető jelképpel, melyekben egykor a rend alapítója hat társát látta meg látomásában, a Kő magának a kolostornak a névadója.

A Szántói Keresztes Kő külön tanulmányt érdemel. Erőt sugárzó, gazdag szimbolikájának eddig meg nem fejtett üzenetét még makacsul őrzi. Talán, ha előkerül két hozzá illeszthető társa, remélhetőleg összeilleszkedik majd mondanivalója is. Dr. Nemecz Ernő professzor úr veszprémi egyetem tanárának tudományos analízise alapján a kő anyaga hárshegyi homokkő, mely a Hosszúhegy homokkő bányájából származik. Tehát a faragványt nem hozták ide valahonnan, hanem együtt a szellemiséggel itt élt Szántón, amely belefaragta magát a kőbe. A Pálos avatáson átesett férfiak legfontosabb próbatétele a halál elfogadása volt amit egy kőkoporsóban hosszú időre lezárva teljes sötétségben éltek meg. A mi rejtélyes kövünk lapja kúposra van megmunkálva. Beékelődött egy mennyezetbe arccal lefelé. Ha Ő volt ez avató koporsó fedele akkor nem mindennapi szent ereklyét tisztelhetünk benne. A Kő alatt fekvő férfi kapcsolatba kerülhetett az égiekkel. A Kő szimbólum rendszere legalábbis ezt jelenti. A Kereszteskő jelenleg a templom padlója alatti, üveglappal lezárt földalatti folyosóban tekinthető meg kivilágítással.

forrás:
www.atlantisz.network.hu,
www.martonveronika.freeblog.hu,
wwwkoronaespilis.uw.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!