Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A mai Pakshoz tartozó Dunakömlőd területén, a valamikori Duna-meder fölé magasodó Bottyán-sánc tetején helyezkednek a római katonai település, Lussonium maradványai. Az előkerült leletek alapján valószínűsíthető, hogy a korábbi auxiliáris (segédcsapati) palánktábor is ezen a helyen állt. A kőerőd észak-déli irányú, kiterjedése 249 m, jelenlegi szélessége 30-50 m.

A török állam közreműködésével kialakított parkban áll Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán portészobra, Metin Yurdanur alkotása, az itt elhunyt török uralkodó jelképes nyughelye előtt. A park melletti ivókutat burkoló márvány és csempe is Törökországból származik. A park bejárata mögött állnak a nagyméretű portrészobrok, a kis sétányok Szulejmán síremlékéhez, jelképes türbéjéhez vezetnek. Az eredeti sírhely a szomszédos, innen is látható turbéki templom helyén állt.

A Mohácsi Történelmi Emlékhelyet az 1526. augusztus 29-ei mohácsi csata emlékére alakították ki a várostól délre fekvő Sátorhely szomszédságában az esemény 450 éves évfordulóján, 1976-ban.

A község határában állítottak emléket az 1241-es Sajó menti vagy muhicsatának. Vadász György tervei alapján a körülkerített, mesterségesdombon, jelképes sírhalmon, fakeresztek őrzik a keresztény hősökemlékét.

Nemesvámos határában a római korban egy Caesariana nevű település helyezkedett el. Itt fedezték föl Pannónia provincia egyik legjelentősebb és legkorábbi „villa rusticá”-ját, az 1-4. századból.

Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne.
Az Emlékparkban számos látnivaló, program várja az ide érkező emlékezni, művelődni, ünnepelni, pihenni, kirándulni vágyókat.

A Pákozdi Katonai Emlékhely, az 1848. szeptember 29-i pákozd-sukorói csata emlékére 1951-ben állított obeliszk környezetében található 1,6 hektáros területen helyezkedik el.

Magyarország első tájtörténeti és régészeti pihenőparkja az M3 Archeopark, az M3-as autópálya polgári leágazásánál, Budapesttől 175 km-re.

Pusztamarót a Gerecse jelentős emlékhelye. Történelmünk egyik legtragikusabb eseményének helyszíne, ahol a mohácsi csatavesztés után a legnagyobb ellenállásra került sor a törökökkel szemben.

A község központjától 6 km-re, a Csákánykő alatt hozták létre 1950-ben az azóta már hírhedtté vált kényszermunkatábort, ahol 1300 ember raboskodott bírói ítélet nélkül. Az 1991-ben falavatott monumentális emlékmű, majd az 1996. szeptember végén átadott Nemzeti Emlékpark állít örök emléket a megalázott, meggyötört áldozatoknak.