Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A Római villa és mauzóleum Kővágószőlős határában, a 6-os főútról bevezető bekötőúttól nyugatra található. A dél-dunántúl egyetlen feltárt és műemlékileg helyreállított római villaépülete.

A Régészeti Park területén eredeti helyükön állnak a 2700 évvel ezelőtt, a korai vaskorban emelt halomsírok. Ezek egyikét, fagerendás sírkamráját - Magyarországon egyedülálló módon - belülről és közelebbről is megismerhetik a látogatók, többnyelvű multimédia program segítségével.

A Gorsium Régészeti Park a székesfehérvári Szent István Király Múzeum részeként működik a Tác község határában lévő nagy római kori ásatás területén.
A 150-200 hektár nagyságú területen a Kr.u. I. században katonai tábor állott, a II-III. században Pannonia Inferior provincia császárkultuszának és a tartománygyűlésnek (concilium provinciae) volt a székhelye. A III. század végétől új város épült fel az elpusztult település helyén: Herculia, amely feltehetően Valeria provincia székhelyeként szolgált.

A Tiszaalpáron a Millennium alkalmából felépített Árpád-kori falurekonstrukció a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg.Az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el.A felépített falurészlet két gazdasági egységet alkot, ahol a mindennapi élet, illetve az állattartás építményei láthatók.

Több mint 25 év alatt hozta létre Cziráki Viktor a Regöly melletti Újszkítiát. Jurtákat, rúdsátrakat, földkunyhókat épített, közüzemi szolgáltatások igénybevétele nélkül él párjával a skanzenben.

A IV. században épült római erődítményből ma a kapu, a háromhajós bazilika /ókeresztény típusú/ és az állami raktár maradványainak felfalazott építményei látszanak.

Vértes László 1962-től 1968-ig öt ásatási ciklusban tárta fel akiállítóhelyen jelenleg is látható lelőhelyeket. A szaktudományvéleménye szerint "Vértesszőlős jelentősége alapvető az emberszármazását illetően. Mind régészeti, mind embertani, mindjégkor-földtani szempontból egyedülálló."

A Békés megyében található Vésztő melletti Mágori-domb csupán kilenc méter magas, és első ránézésre nem is tűnik különlegesnek. Azonban ez az apró csoda olyan titkokat rejt, amilyeneket hazánkban csupán néhány hely, maga a domb ugyanis nem áll másból, mint a történelem különféle építőköveiből, az elmúlt korokban egymásra épült apró településekből. Az egyiptomi piramisokkal egyidős leletek.

1998-ben készült el a Zalavár-Vársziget régészeti, környezetrendezési és építészeti programja. Ennek első ütemeként valósult meg az Árpád-kori alapokon felfalazott Szent István kápolna, a Cirill-Metód emlékmű, és vált bemutathatóvá a Szent Adorján Bazilika. A Szent István kápolna az elkövetkező négy évben egy-egy zalai művész által készített műalkotással (szoborral) gazdagodott.