Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Budapest északnyugati kerületében, Óbudán találhatjuk az ókori római város és katonai tábor, Aquincum maradványait. Területileg két részre osztható, az északi táborvárosra és a déli polgárvárosra. Aquincum területén két múzeum is várja az érdeklődőket, a Táborvárosi Múzeum és az Aquincumi Múzeum.

A hagyomány szerint a község határában lévő természetes földhalom-csoportból a legnagyobb Árpád fejelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menet. A település névadó halmán Makovecz Imre 1989-ben Életfát állított. 

A betolakodók elleni küzdelem már az 1700 évvel ezelőtti eleinknek is mindennapos terhet okozott. Ennek a védekezésnek volt az egyik módja a sáncrendszerek kiépítése, melynek Hajdú-Biharban is maradtak fenn darabjai.

Magyarország legnagyobb kunhalma Békésszentandrás belterületéről 7 km-re, a régi szentesi úton található. Magassága ma 12,26 méter, ami egykor a 15 métert is elérte. A hajdan itt tanyázó gödényekről kapta nevét. Feltehetően a rézkorból származó temetkezési hely lehetett. Tetejéről belátható a Körös valamikori vízjárta területe.

A leletek tanúsága szerint egy bennszülött település közelében az I. században római település jött létre. Egy épületet feltárásakor Soproni Sándor fürdőként azonosított. Ezek szerint mindenképpen számolni kel egy auxiliáris csapat és vele együtt egy korai tábor jelenlétével is, mely nagy valószínűséggel a későbbi táboron kívül, annak közelében helyezkedhetett el.

Hévíz egregyi városrészében a környék egyik legrégibb római kori épületmaradványát rejti a föld. A római villa az első században épült föl, több ízben átépítették, mára a villa „romjai”, alapjai hirdetik a letűnt kort.

Nógrád megye északi szögletében, az Ipoly-folyó közelében bújik meg földtani örökségünk gyöngyszeme, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület.

A község határában, a Honfoglalás kori Régészeti Park részeként, Eperjesszög II. temetőhalmán a feltárt 73 sírhely megjelölésével készült el a honfoglalók temetőjének rekonstrukciója.

A Vasvár és Győrvár között húzódó 8km hosszú sánc a Rába és a Zala vízgyűjtője közötti természetes útvonalat zárta le. A földből és fából készült építmény a X-XI. századi határvédelmi rendszer belső vonala volt. Egyetlen átjárója, a Vaskapu a Katonák útja nevezetű fontos kereskedelmi és hadiutat ellenőrizte, amely az ország központjából Stájerországon és Karintián át Észak-Itáliába tartott.

Az egykori Duna-ágak löszhordalékos partjairól gyakran kerültek elő leletek a kőkorból, a bronzkorból, de találtak itt kelta és szarmata tárgyi emlékeket is. A 70-es évek nagy régészeti szenzációját jelentette egy avar-Kagán fejedelmi sír feltárása a kunbábonyi homokbányában, ásatás eredményeképp 155 db aranytárgy került a múzeumba, melynek összsúlya 2,5 kg.