Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Magyarország legnagyobb kunhalma, (Gödény-halom) Békésszentandrás belterületéről 7 km-re, a régi szentesi úton található. Magassága ma 12,26 méter, ami egykor a 15 métert is elérte. A hajdan itt tanyázó gödényekről kapta nevét. Feltehetően a rézkorból származó temetkezési hely lehetett. Tetejéről belátható a Körös valamikori vízjárta területe.

A minden bizonnyal rézkori temetőt gyomrában rejtő halmon tűzték ki 1735-ben Vértessy Mihály katonái a kései kuruc felkelés zászlaját. A halom ma a Körös-Maros Nemzeti Park részeként romantikus kirándulóhely és természetvédelmi terület. Az Alföldön több ezer kunhalom állott egykoron, Békésszentandrás határában található Magyarország legnagyobb méretű kunhalma a Gödény-halom. A kunhalmokat nevükkel ellentétben nem a kunok hozták létre, hanem ezek a halmok, jóval a kunok betelepülése előtt megvoltak. A honfoglalás előtt itt élő népek létesítették őket, őrhely, esetleg temetkezési- vagy lakóhely céljából.

A településtől déli irányban, 7 km-re, a régi szentesi út mellett található, bolygatatlan állapotú kunhalom, amely a Körös–Maros Nemzeti Park része. Mivel a környék tengerszint feletti magassága kb. 85 méter, ezért a Gödény-halom teteje 97,26 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. Ezáltal már a régi időkben is a Hármas-Körös árterében fekvő állandóan szárazon maradó terület volt, amin sűrűn tanyáztak gödények. A nevét is innen kapta.

Felületét összefüggő gyep borítja, nem különösebben értékes összetételű, melynek hasznosítása az időnkénti legeltetéssel történik. A délkeleti oldalának alsó részét fiatal akácerdő borítja. Tetején térképészeti jel található. A Gödény-halom hármas határdomb is, mely Békés, Szolnok és Csongrád megye határát jelzi, bár nagy részben Békés megyéhez tartozik.

Feltehetően a rézkorból származó temetkezési hely lehetett, egykori magassága valószínűleg a 15 métert is meghaladta. Ezt a halmot is megbontották, az északi oldalából út- és gátépítésre hordtak el földet. 1735-ben a Péró-féle parasztfelkelés idején itt tartották a parasztok a gyűléseiket. Ezért is nevezték „Péró halmának”, vagy „Vértessy pihenőjének”, mert Péró alföldi szövetségese, Vértessy Mihály ide hívta össze a környék felkelőit. A Gödény-halom – mint arról méretei is tanúskodnak – bizonyára nagy tekintélyű, nagy hatalmú ember temetkezési helyéül szolgált. A halom és a környéke régészetileg védett terület. A halom régebben a mainál magasabb volt, hozzávetőlegesen 3 méterrel, így a 15 métert is elérte.

forrás: www.hu.wikipedia.org

Nagyobb térképért klikk a képre!