Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Hévíz egregyi városrészében a környék egyik legrégibb római kori épületmaradványát rejti a föld. A római villa az első században épült föl, több ízben átépítették, mára a villa „romjai”, alapjai hirdetik a letűnt kort.

Nyugat-Balatonon különösen sok római kori emlék maradt fent. És bizony ezek a romok hajdan nem hadi célokat szolgáltak, sokkal inkább a magas szintű gazdálkodás és a pihenés terei voltak. Így nem is csoda, hogy a magas fürdőkultúrával rendelkező civilizáció nyomai Hévízen is előbukkannak. Az egregyi városrészben nemrég befejeződött ásatás például egy hideg, meleg és langyos fürdővel ellátott első, illetve második századi nagy méretű, 1000 négyzetméter alapterületű kőépületre akadt, amely 45 méter hosszú és 23 méter széles volt, Mivel a régészek nem akadtak padlófűtés nyomára valószínűleg nem villáról van szó, de annyi bizonyos a rekreációt szolgáló „komplexum” egy épületcsoport meghatározó része volt fénykorában.

A számos épületből álló település most feltárt, helyreállított és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. Az I. század első felében egy fagerendákból összeállított boronaház épült fel, amelynek pusztulását tűzvész okozhatta. Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták.

Most az ásatások befejeztével, a város úgy döntött az V. századi állapotokat rögzítve a romok közvetlen környezetét is rendbe hozzák, a romkertet, bemutatóhely jellegén túl szabadidős, és kulturális helyszínné alakítják. A parkosítást követően, a játszótérrel, pihenőpadokkal ellátott, a rom körbejárását biztosító – az Attila utcától induló – sétányokkal, bizonyára hívogató helyszínné válik, ahol rácsodálkozhatunk, hogy két évezreddel ezelőtt ugyanitt, miként töltődtek fel a vizek áldásaival a régiek.

A város történelmi-régészeti látványosságába pályázati segítséggel sikerült életet lehelni: az önkormányzat 2010 májusában pályázatot nyújtott be a hévízi római kori romok zöldfelületi rehabilitációjára és turisztikai vonzerejének növelésére a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében, s a pályázat kedvező elbírálásával 58 millió forintot sikerült elnyerni a romok környezetének rendezéséhez, a római kori emlék látogathatóvá tételéhez. A megújult romkertet október 21-én adták át ünnepélyes külsőségek között a látogatóknak. Az átadási ceremónia egyben projektzáró ünnepség is volt.

A beruházásban részt vevő meghívottakat és érdeklődőket Papp Gábor polgármester tájékoztatta a pályázat részleteiről. Rámutatott: a római kori romkert megújításával nemcsak a több évszázados történelmi emlék megőrzése volt a cél, de az is, hogy a romkertnél történt beruházás és az ide tervezett attrakciók segítségével az egregyi városrészt is aktívabban bekapcsolhassák a város turisztikai „vérkeringésébe”. - A pályázat eredményeként térkővel burkolt sétány veszi körül a romokat, egy újonnan kialakított tér közepén egy új köztéri műalkotás, Orr Lajos szobra került felállításra. Kialakítottunk egy játszóteret, szabadtéri színpad és egy mozgáskorlátozottak számára is biztosított illemhely létesült. A területen tájékoztató táblák is helyet kaptak, amelyek megvilágítása napkollektorok segítségével, természetes energiatermelés útján biztosított. A terület villany és vízi közmű ellátottságot is kapott. Kerékpártámaszok és fedett kerékpártárolók, valamint parkolóhelyek is létesültek – sorolta a beruházás eredményeit Papp Gábor. Hangsúlyozta: az elkövetkező időszakban az önkormányzat a művelődési intézménnyel karöltve szabadtéri programokat, koncerteket, előadásokat kíván itt megvalósítani, bízva abban, hogy ezáltal a város és Egregy újabb turisztikai értékekkel, látványosságokkal gyarapszik.

forrás: www.monitormagazin.hu, ww.abalaton.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!