Vértesszőlős Őstelep
Vértesszőlős község Komárom-Esztergom megyében, Tatabányától 2 km-re északnyugatra, a Kisalföldön, a Gerecse lábánál, az Által-ér völgyében fekszik. Írásos források 1244-ben említik először mint királyi vincellérek által lakott falut.
Vértesszőlős mellett több mészkőbánya is található, amelyekben édesvízi mészkövet (mésztufát, travertint) bányásztak. Ez a mészkőréteg annak a legutóbbi időkig tartó hőforrás-tevékenységnek az eredménye, amely a gerecsei dolomitrög mentén húzódó geológiai törések következtében jött létre.
Vértesszőlős egyik ilyen mésztufabányája területén 1962-ben Pécsi Márton geográfus őskori maradványokat tartalmazó kőzetrétegre bukkant, melyre alapozva a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia ásatásokat indított a bányában.
Az 1963 és 1968 között Vértes László által vezetett sikeres feltárási munkálatok során több, egymás feletti kultúrrétegben alsó paleolitikumi (kb. 350.000 éves) előember-telepet tártak fel, ahol egy előember (Homo erectus seu sapiens paleohungaricus: "Sámuel") nyakszirtcsontját, valamint két gyermekfogat, továbbá sok kőeszközt (pattintott kavicsszerszámot: “choppert”), tüzelési helyeket, ősállatcsontokat, iszapban megkövesedett ősállat-nyomokat, később az őskori ember egy lábnyomát találták meg.
A hajdani leletfeltárások helyszíne 1968 óta “Őstelep Vértesszőlős” néven, a Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelye, szépen kialakított, parkosított környezet. A védőépületekkel óvott leletegyüttest szabadtéri múzeumként mutatják be. Az őstelep 38 hektáros, kerítéssel óvott területét 1976 óta természetvédelmi terület-ként tartják nyilván.
Séta a bemutatóhelyen
Vértes László 1962-től 1968-ig öt ásatási ciklusban tárta fel akiállítóhelyen jelenleg is látható lelőhelyeket. A szaktudományvéleménye szerint "Vértesszőlős jelentősége alapvető az emberszármazását illetően. Mind régészeti, mind embertani, mindjégkor-földtani szempontból egyedülálló."
A Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelye elénk tárja az Által-ér teraszait, amelyekben az első eszközöket és csontokat fölfedezték. Az öt ásatási szezon alatt négy különböző időszak leletanyaga került elő. A bemutatóhelyen tájékoztató táblákat találunk az egykor itt élt emberősünkről, az Arcantrophusról és a jégkorszak állat- és növényvilágáról. A feltárt eszközkészlet - kavicsból pattintott darabokról van szó - a különböző kultúrrétegekben csak kis eltéréseket mutat.
A rétegekben vizsgálták a rengeteg levél- és terméslenyomatot és virágpormaradványt is, e területen Skoflek István mutatott fel jelentős eredményeket. Gazdag a lelőhely állatcsontanyaga: a csontdarabok, fogak mellett a hármas számú lelőhelyen láthatók a híres "dagonyászott" lábnyomok, amelyek őstulkoktól, ősszarvasoktól, őslovaktól - és emberőseinktől - származnak, az egykori hévvizes források gazdag élővilágát fölidézve.
A legnagyobb szenzációt kétségtelenül az 1965-ben előkerült négy emberi tejfog és egy felnőtt férfi nyakszirtcsontja jelenti, amelyek kora kb. 350 ezer év. Az itt élő ember tüzet gyújtani ugyan még nem tudott, feltehetően a természettől "ellopott" tüzet őrizte és használta is barlangjában.
A bemutatóhelyen az ember fejlődését mutató táblák, az eredeti állapotban feltárt, üveg mögött bemutatott kultúrrétegek mellett a leglátványosabb az egykori "dagonya" fölé emelt körpavilon ablakai mögül előtáruló lábnyomrengeteg. A bemutatóhely teljes területe különben - növény- és állatvilága is - természetvédelem alatt áll.
A bemutatóhely kerekesszékkel is látogatható.
Cím: 2837.Vértesszőlős, Vértes László park 1.
Telefonszám: 34/710-350
Nyitva tartás:
ápr. 9-től aug. 31-ig
hétköznap: 10-15h
vasár- és ünnepnap: 10-18h
szept. 1-től 30-ig:
hétköznap: 10-15h
vasár- és ünnepnap: 10h-17h
okt. 1-től 31-ig:
hétköznap: 10h-15h
vasár- és ünnepnap: 10-16h
forrás: www.hu.wikipedia.org, www.vendegvaro.utazom.com
|
Geocaching adatok Samu (GCSamu) |
Nagyobb térképért klikk a képre!
