Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A túramozgalom célja, hogy bemutassa a Pilisben található középkori kolostorromokon keresztül dicső történelmünk egy darabkáját.

Táv: 25km

A tervezett útvonal: Dömös, Prépostsági altemplom – Szakó-nyereg (Téry úton) - Hoffmann vadászház - Pilisszentlélek, Pálos kolostor – Pilis-nyereg – Klastrompuszta - Pilisszentkereszt, Cisztercita kolostor - Dobogókő.

Kiindulási pontunk dömös, autóbusz megállóhely.
Ez a kedvező fekvésű vidék a legősibb időktől kezdve megtelepedésre csábította az embert. Az emberi település legkorábbi nyoma a község északkeleti részén az őskőkorszakból ismert. Az 1960-as évek elején egy rénszarvasvadászattal foglalkozó ősemberi közösség telepének maradványait tárták fel itt a régészek: tűzhelyek, vadló- és rénszarvascsontok, pattintott kőszerszámok kerültek elő.

Az első peccétünket a dömösi póstahivatalban szerezhetjük meg. (Dömös posta, Cím: 2027 Dömös, Petőfi tér 4.).
Induljunk el nyugati irányba a  piros sáv jelzésén, a majd kis gyaloglás után már a prépostsági altemplom maradványait csodálhatjuk meg. (0,695 km)

Dömös különleges román stílusú műemléke a látványosan helyreállított prépostsági altemplom. A prépostságot és káptalant a 12. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a 18. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható.

Innen a Téry úton haladtunk tovább a  piros sáv jelzését követve, a Körtvélyesi réten keresztül, érintve az első erdészeti műutat, haladunk tovább egészen a Szakó-nyeregig (3,690 km). Innen letérve a  piros sáv jelzésérül folytatjuk utunkat a  zöld kereszt jelzésen a Hoffmann vadászházig (1,495 km). A vadászházat elhagyva érintünk egy ujabb erdészeti műutat, haladjunk tovább a jelzésen, majd elérve a  piros sáv jelzését dél felé követve azt sétáljunk el a pilisszentléleki Pálos kolostor romjaihoz (1,440 km).

A pálos kolostor elődje egy, a XIII. század közepe előtt épült királyi vadászkastély lehetett. Ezt az épületet IV. Béla király 1263-ban a pálosoknak adta. 1287-ben IV. László király a "Benedekvölgye" nev“ű helyet ismételten a pálosoknak adta, azzal a céllal, hogy ott kápolnát és kolostort építenek. Ezzel egy időben meghagyta, hogy a közeli Szent Kereszt kolostor népesítse azt be. 1323-ban Károly Róbert itt jártakor írták alá a kolostor alapításáról szóló okiratot. 1512-ben említik utoljára okiratok, s 1526 után már bizonyosan elpusztult a kolostor. Végleges pusztulása a településsel együ Buda és Esztergom török kézre kerülése után, 1541-1543 tájára tehető. A kolostor temploma egyszer“ű alaprajzú: egy nem túl nagy négyzetes hajó, tőle keletre a főszentély négyzetes alaprajzzal és hozzá északról csatlakozva egy sekrestyekápolna. Ily módon a szentély részek szélesebbek lettek, mint a hajó. A kolostorépület nincs teljesen kiépítve, annak egyszer“ű kivitele. Hiányzik a nagyméretű“ kerengő épülete. A templom hajójától északra lett kialakítva a káptalanterem, melybl egy folyosón lehete a templomba jutni. A kolostor emeletes lehetett.

Utunk következő szakasza a faluban vezetett, továbbra is a  piros sáv jelzését követjük, itt egy pecsétet kell szerezni, amit a helyi vegyesbolt-postán kaphatunk meg. A fuluból a  piros sáv jelzését követve haladunk tovább, majd egy erős kaptatóval érjük el a Pilis-nyerget (3.159km). Innen a  sárga sáv jelzésen a Pilisnyergi-víznyelőbarlang érintésével jutottunk le Klastrompusztára, a Pálos kolostor romjához ((2,160 km).

A 13. század elején a pilisi erdőkben egyre nagyobb számban húzódtak meg remeték. Az esztergomi kanonok, Özséb tartotta velük a rendszeres kapcsolatot. A tatárjárás után, 1246-ban lemondott vagyonáról és Báncsa István érsek hozzájárulásával a Pilisbe vonult remetéskedni. Megalapította a pálos szerzetesrendet. Maga köré gyűjtötte a remetéket, és a barlangok közelében a pilisi rengetegben kis templomot és monostort emeltek a Szent Kereszt tiszteletére. Ez volt a pálos szerzetesrend első kolostora. Özséb rendfőnöksége 1250-1270-ig tartott. Halála után 1270-1290-ig Benedek, majd 1290-1300-ig István volt a Szent Kereszt monostor rendfőnöke. Mindhármójukat Klastrompusztán, a monostor területén temették el.

Klastrompuszta 1250-1304-ig az itt alapított pálos szerzetesrendnek a központja volt. Az új rendfőnök, Lőrinc 1304-ben új monostort alapított Buda mellett, s hamarosan az a monostor lett a pálos rend végleges központja. A klastrompusztai kolostort a törökök a mohácsi vész évében Esztergomból Budára vonultukban felégették. A maradványokat utóbb meghódította a természet. Bokrok, fák nőttek a középkori épületromok felett. A tűzvészt követően a terület elnéptelenedett. A török kiűzése után az elpusztult monostoraikat kereső pálos szerzetesek nem találták meg a klastrompusztai monostor maradványait. Helyette a hegy túloldalán lévő Pilisszentkereszt község cisztercita kolostorának romjait vélték az egykori Szent Kereszt monostor maradványainak.

Meredek kaptatóval megyünk először a  piros barlang jelzésen keleti irányba, majd elérve a  piros sáv jelzését azon balra fordulva északra, míg a  piros + jelzést meg nem látjuk, a jelzésen jobbra fordulva keleti irányba haladunk. Itt felkapaszkodtunk a Simon halálához (2,784 km), majd a Vaskapu-völgyön keresztül leereszkedtünk a Mária-padhoz. Innen jobbra fordulva délkeleti irányba, szintben haladunk a  zöld sáv jelzésén a Pilisszentkereszti cisztercita kolostor romjaihoz (3,719 km).

Volt cisztercita apátság romjai, román stílusú, 13. sz. A községtől észak-északnyugatra a település központjából leágazó, kivezető út mentén, erdős területtel ölelt, újonnan kialakított műemléki környezetben álló keletelt szerzetesi templom és kolostor romjai. A rommező bemutatása a templom hajójára és kötegpilléreire, valamint a dél felől kapcsolódó kolostor nyugati felének bemutatására terjedt ki. Az apátsági templom szentélye nem került bemutatásra, ott lépcsős-teraszos tereprendezés történt. Az apátság temploma széles, háromhajós épület volt, D-i homlokzatához kerengőfolyosóval kapcsolódó, négyzetes udvart körbezáró kolostorral. A hajó oldalfalai lábazati magasságban maradtak fenn, csupán helyenként ragadható meg a falsík egy-egy szakasza.

Ugyancsak feltárták a hajókat elválasztó gazdagon tagolt kötegpillérek többségét. Az É-i oldal pillérsorát hét bázis alkotja, a D-i pillérsorból viszont csak három kötegpillér maradványt sikerült feltárni, ezek a nyugati zárófalhoz esnek. Az É-i oldalon a főfalhoz illeszkedő falpillér alapozások egy tagja is előkerült. A templom Ny-i zárófalának vonala kivehetetlen, aljnövényzet borítja. D-i oldal felé a középtengelytől kissé nyugatra oldalbejárat határai vehetők ki. A kolostorból a Ny-i és északi belső kerengőfolyosót magában foglaló falszakasza látható és a kolostorudvar egy részlete a folyosó boltozatát az udvar felől támasztó támpillér alapozásokkal. a kolostor nyugati szárnyát magas növényzet takarja. A templom felőli oldalon két támpillér helyezkedik el, a leírások szerint a kettő között helyezkedett el a kolostor sokszög alaprajzú kútháza. A kolostor nyugati, beforduló szárnya mellett további fal folytatódik.

A romok meglátogatása után a  zöld sáv jelzésén haladva sétáljunk be a faluba, Pilisszentkereszten gyűjthetjük be a következő pecsétet, amely a Felső kocsmában található (1,752 km). Ezek után már csak fel kell kapaszkodni Dobogókőre a  piros sáv jelzését követve, a Báró Eötvös Loránd menedékházhoz (3,769 km). A menedékház tornácán ki vannak téve a pecsétek: OKT, Dobogókő illetve a Téry út emlékpecsét.

Érintendő pontok és igazolásuk:

• Dömös /bélyegzés/
• Dömösi Prépostság /belépőjegy vagy fénykép/
• Pilisszentléleki Pálos kolostor romjai /fénykép/
• Pilisszentlélek /bélyegzés/ Klastompuszta /bélyegzés/
• Pilisszentkereszti Cisztercita kolostor romjai / fénykép/
• Plisszentkereszt /bélyegzés/
• Dobogókő /bélyegzés/

A túramozgalom teljesítéséhez szükséges igazolófüzet letöltése.

A túramozgalom irányítója:
Orbán Imre: e-mail cím: orban66@freemail.hu
telefonszám: 06-70-9424410
lakcím: 8523 Egyházaskesző Kossuth út 7.

Erre a címre kell elküldeni az igazolólapot és a túramozgalom kitűző térítésének összegét, valamint felcímzett válaszborítékot.

forrás: www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu, www.bjoco.eoldal.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!