Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Táv: 5+4km körtúra.

Egy másik cikkünk már foglalkozik külön-külön a témával, a Holdvilág-árok, Dömör-kapu egy hosszú túra, most egy rövidebb két szakaszból álló túrát mutatnánk be.

A túrát inkább autóval rendelkezöknek ajánlanám, a két helyszin közötti 6km távolság miatt, de gyalogosan is végigjárható egy kellemes hosszó túra keretén belül.

A Holdvilág-árok kedvelt kirándulóhely a Visegrádi-hegységben, Pomáztól északnyugatra,: é. sz. 47° 40′ 14″, k. h. 18° 58′ 02″ körülbelül hat kilométernyi távolságban. Ezen túlmenően azonban ősi temetkezési, kultikus helynek is tartják, egyes feltevések szerint ezen a területen állt egykor Attila városa (Sicambria, Ecilburg). Egy másik feltételezés szerint Árpád fejedelmet itt temették el. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már több kísérletet tettek, a területen régészeti feltárásokat folytattak.

A Holdvilág árok az 1999-es nyári árvizek után – az idős bükkös állományok ledőlése után - sokat vesztett ugyan vadregényességéből, de a szurdokvölgy varázsa így is megkapó szépségű. Nagyobb esőzések után célszerű felkészülni a megáradt patak okozta nehézségekre, ilyenkor néhol még a turistaúton is bokáig lehet gázolni a vízben! Hidakon, falépcsőkön kanyarog az út, követve, avagy keresztezve a patak útvonalát mintegy 2 km hosszan. Félúton járva a kiépített Domini forrás vize nyújt felüdülést. A szurdok végén található az ún. Remete-barlang. A barlang fölött csapadékosabb időjárás esetén csodálatos, mintegy 10 m magasságból alázúduló vízesés látványában gyönyörködhetünk, mellyel csak az a kép vetekedhet, melyet ugyanez a jelenség a legzordabb téli napok idején megfagyott állapotában nyújt. A vízesés mellett létra található, mely a piros kereszt, majd a piros négyzet jelzésen haladva Lajosforrásra vezet. Fontos tudni, hogy a jelzett turista út a vaslétra elkerülésével, kiépített lépcsősorokon jut fel az árok mindkét oldalán.

Túránkat a Kiskovácsi kórháznál kezdjük a Holdvilágárokba vezető piros jelzésen elindulva. Parkolni eddig a korház parkolojában is lehetett, de ez most csak a látogatóknak engedélyezett, a parkolótól feljebb a turistaút kezdeténél található egy bezárt,elhanyagolt ABC itt érdemes parkolni. Utunkat végig a piros kereszt jelzés vezeti, elhagyva a házakat, és beérve az erdőbe, a patak csörgedező hangja fogad minket. Végig a patak mellett haladun, hidakon, lépcsökön fel-le, kerülgetve a patakmedret. Első említésre méltó állomás a Karolina-árok betorkollásánál található Domini-forrás.

Haladjunk tovább az úton, egy rövid séta után a túrát két útvonalon folytathatjuk, az első tovább haladunk a piros kereszt jelzésen felfelé a kiépített fa lépcsősoron megkerülve a Holdvilág-árkot, és fentről a Meteor-létrán leereszkedve érkezünk meg az uticélunkhoz a Holdvilág-árok rejtett szépségeihez, vagy a lépcsősortól jobbra a patakmederben tovább haladva bukdácsolva a sziklatörmeléken jutunk be a szurdok-völgybe.

A legérdekesebb az a sziklafalba vájt háromszög alakú bejárattal és lépcsős lejárattal bíró barlangszerű folyosó (Remete-barlang), amelynek végében egy valóban sírhelyhez hasonlítható terem van kialakítva, a bejárattól számítva mintegy 5-6 méter mélységben. Innen egy kürtő nyílik a felszínre. Ez lenne Árpád sírkamrája? Lehetséges. Akadnak azonban más elképzelések is! Egy néphagyomány szerint az üreget egy Weiszlich nevű zsivány (betyár) búvóhelyül készítette a maga és rablótársai számára (bizonyos turistatérképeken Weiszlich-barlang néven van feltüntetve).

Folytassuk utunkat, másszuk meg a Meteor-létrát és haladjunk tovább a jelzésen, elérkezünk egy kerítéssel körbezárt sziklafalhoz.

A régészeti kutatások sorát Sashegyi Sándor kezdte, 1939-ben nagy erőfeszítésekkel feltárt egy hatalmas faragott sziklafalat. A leletek között egy kehelytartó sírszobor töredéke, szarvas- és lócsontok, egy 65 év körüli asszony csontváza és egy kristály méregpohár voltak a legfontosabbak, ám ezek a második világháború alatt eltűntek a Magyar Nemzeti Múzeumból. Sashegyi az 1940-es években új ásatásokat kezdett a területen, a Magyar Tudományos Akadémia irányításával, az előző kutatások megerősítése és kiegészítése céljából, ám ez a munka a háború miatt hamarosan félbeszakadt. 1960-ban újabb ásatások indultak, melyek során több újabb középkori leletet és három rovásírásos követ találtak, igazolva azt a feltevést, hogy a Holdvilág-árok helyén valaha középkori település állott.

Ezen a szakaszon tulajdon képpen véget is ért a Holdvilág-árokban tett utazásunk a jelzett úton visszahaladva beülhetünk az autónkba és indulhatnák a másik túra helyszinére a Dera-patak szurdokvölgyébe, de mi a bátrabb, válalkozó kedvű túristáknak egy alternatív útvonalat ajánlunk, igaz ezt az utat csak száraz időben, vagy a patak kisebb vízállása esetén ajánljuk, az út ezen szakasza kicsit Rám-szakadékos hangulatot kölcsönöz a túránknak.

Haladjunk tovább felfelé a piros kereszt jelzésen egész addig a szakaszig amég a patak tölünk jobbra jól láthatóan nagyobb sziklafalak közöt tör utat magának. Itt kezdődik a kaland, itt indulunk vissza, befejezve a túránkat. A meder nem túl veszélyes, szépen átjárható, nem nagy szintkülönbségek vannak a sziklafalakban, de nagyon csúszós és ellentétben a Rám-szakadékkal itt nincsenek kiépített kapaszkodók. Tizenőt percnyi kalandtúra vár ránk, megküzdve a terep, és a természet adta akadályokkal kiérve a valódi szurdokból a Meteor-létránál és a fahídnál találjuk magunkat. Sétáljunk vissza a jelzésen a parkolóig, és fejezzük be a túránk első szakaszát.

A túránk második szakaszához üljünk be az autónkba és haladjunk Pilisszentkereszt-Dobogókő irányába, a műútról könnyen megközelíthető egy balra levezető aszfaltozott út, ez vezet le a szurdokvölgy parkolójához (N47 41.090 E18 55.187), itt kiépített pihenőhely vár ránk.

Kezdjük meg a kirándulást, átkelve a kisebbik fahídon a kék sáv jelzése vezet minket a szurdok belsejébe, de mi itt térjünk le a jelzésről és egy jelzetlen ösvényen a kék sáv jelzésétől jobbra a sziklafal irányába haladjunk felfelé a gyalogúton. Ez a út végig vezet minket a gerincen ahol szép kilátás, és fehérben tündöklő sziklacsúcsok fogadnak minket. Az út nem túl meredek kisgyermekkel is járható, fent a sziklatetőn azért figyelni kell hová lépünk mert a lezuhanás veszélye azért fennáll. A szírt tetejéről leérve, térjünk le az ösvényről balkéz felé a kiépített pihenőhöz. Itt egy mesterséges gát, és egy kőlyuk ad látni valót. Pihenjünk meg egy kicsit.

Pihenés után induljunk vissza a kék sáv jelzésén a patakmedert kerülgetve a parkolóig. Kellemes séta vár ránk, több fahídon haladunk át, mellettünk magasodó szikafalak kisérik utunkat.

A Dera (Kovács) – patak mélyítette szurdokvölgy a Pilis mészkőszirtjeit és a Visegrádi-hegység vulkanikus kőzeteit elválasztó törésvonal mellett található. A meredek szurdokvölgyet a patak alakította ki, amely ma búvópatak jelleggel hol eltűnik, hol újra feltör. A festői völgyben kis bukók, vízesések, kimosott sziklaformák találhatók. A kelet-nyugat irányú, nagyon meredek szurdokvölgy még a legnagyobb kánikula idején is üdítően hűvös klímával rendelkezik. A patakban apró rákokat, különböző ízeltlábúakat figyelhetünk meg.

A szurdok geológiai értékét elsősorban az adja, hogy a patak által kivájt völgy meredek falai kiválóan feltárják a földtörténet középkorának triász időszakában képződött dachsteini mészkő formáció vastag padjait, valamint a kőzetrétegek mozgását.

Visszaérve a parkolóba, még érdemes átkelni a nagy fahídon a túloldalon egy elhagyott kőbányát, a hidtól balra pedig egy használaton kívüli mészégető kemencét tekinthetünk meg.

Nagyobb térképért klikk a képre!