Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Táv: 13km körtúra.

Kisújbánya központjából induljunk Nyugat felé a kék sáv  jelzésén, kiérve a faluból, jobbra Észak felé tehetünk egy kis kitérőt a zöld háromszög jelzésen a hegyre felvezető úton a Cigány hegyi-kilátóhoz.

A Cigány-hegyi kilátó 2007-ben épült a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága és a Mecseki Erdészeti Zrt. összefogásával. A Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában álló toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A kilátó mellett asztal, padok, tűzrakóhely szolgálja a pihenést.

Induljunk tovább a piros sáv jelzésen, ez fog minket végig vezetni a Márévárhoz, utunk közben érintünk több forrást is, így ezt a szakaszt nyugodtan nevezhetnék "forrás túrának" is.

Induljuk az útra!

A piros sáv jelzésén  ereszkedjünk le a hegyről a Pásztór-forráshoz ahol esőbeálló, és tűzrakó- és pihenőhely fogad minket. Haladjunk tovább a jelzett úton érintve a Mária-kutat. A Mária-kutat elhagyva, jobbra egy kis kitérőt tehetünk a Lobogós-kúthoz. Térjünk vissza a piros sáv  jelzésére, és kövessük a turistautat az Iharos-kútig, itt a jelzett út betér az erdős részre, átkelve a patakon lassan felkapaszkodunk a hegyoldalon a Gergely Éva-forráshoz. Már csak egy rövid szakasz vár ránk, és megérkezünk a túránk feléhez a Márévárhoz.

A Mecsek hegység északi erdőségei között megbújó Magyaregregy község közelében, egy 340 méter magas meredek csúcson találhatjuk meg Márévár kicsiny erődítményét. A hely katonai jelentőségét már a dunántúli területekből Pannónia tartományát kialakító rómaiak is felismerték, mert ide építtettek egy őrtornyot, ami a népvándorlás viharaiban pusztult el. Az eddig végzett régészeti feltárások és az egykori oklevelek alapján a tatárjárás utáni nagy várépítések korszakába tehetjük Márévár erősségének keletkezését. Első írásos említése 1316-ból maradt fenn, ekkor adományozta Károly Róbert Bogár Istvánnak a várat. A magát „Máréinak” nevező nemesi família utolsó tagjától örökösödési szerződéssel 1468-ban a Várday família tulajdonába jutott át a vár. A Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd királyok hívei között kitört áldatlan belháborúban ez utóbbi pártján lévő szerb származású Bakics Pál szerezte meg, aki az 1530-as években a reneszánsz ízlésvilágnak megfelelően alakíttatta át lakóépületeit.

A hadászati elveknek megfelelő átépítésére nem volt elegendő pénze urának, így csak egy kisebb méretű rondellával bővítették ki védőműveit, az itt elhelyezett ágyúkkal pusztító tűz alá tudták venni a helyőrség tagjai a meredek hegyoldalon rohamra készülő ellenséget. A közeli Pécs városának 1543-as török kézre jutása után azonban kardcsapás nélkül került a vár is az ő fennhatóságuk alá, ezt követően csak kis létszámú katonaságot (72 fő) helyeztek el benne. Mivel a hódoltság határa egyre északabbra tolódott, katonai jelentőségét lassan elvesztette, bár még a megszállók egy nagyobb palánkvárral is megerődítették, amit három toronnyal tagoltak. A 17. század elején a romos állapotra jutott vár a pécsi püspök birtoka volt. A 19. században Rómer Flóris és Haas Mihály szintén romként említik. 1960-1966 között történt a vár régészeti feltárása illetve a maradványok helyreállítása.

Kezdjük meg az utunkat visszafelé vezető szakaszát, a vártól induljunk tovább egy rövid szakaszon a piros sáv jelzésen, majd ha elértük a balról becsatlakozó sárga kereszt  jelzést, azon kapaszkodjunk fel a hegytetőre. Itt keresztezi a jelzésünket a zöld sáv  jelzése, forduljunk balra a zöld sáv  jelzésén. Ez nem túl nehéz, és nem túl látványos szakasz, de talán ezen az úton időt spórolhatunk meg. A jelzésünk keresztezi a kék kereszt  sávot, a kereszteződésnél forduljunk balra, most már vezetőnk a kék kereszt  jelzés lesz a Cigány hegyi kilátóig. Elérve a kék sáv  jelzését, sétáljunk be rajta Kisújbányára.

Nagyobb térképért klikk a képre!