Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Távolság: 11km

A Hárs-hegytől Váralja felé vezető völgy , amelyben a K kereszt  jelzésen előbb a Lendület-forrást, majd a Kalán Miska kútját, lejjebb a Jágerok kútját találjuk, visszavezető úton pedig megcsodálhatjuk az Óbányai-völgyet, a Kelet-Mecsek egyik legszebb völgyét.

Kisújbánya központjából a induljunk Nyugat felé a kék sáv  jelzésén, kiérve a faluból, jobbra Észak felé térjünk rá a zöld háromszög   jelzésre, ez az út vezet fel a hegyre a Cigány hegyi-kilátóhoz.

A Cigány-hegyi kilátó 2007-ben épült a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága és a Mecseki Erdészeti Zrt. összefogásával. A Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában álló toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A kilátó mellett asztal, padok, tűzrakóhely szolgálja a pihenést.

Ereszkedjünk le a hegyről a zöld háromszög jelzésen Északi irányba, a túristautak kereszteződését elérve haladjunk tovább a sárga sáv  jelzésén Északnyugati irányba, majd elérve a kék kereszt  jelzését azon forduljunk jobbra Északkeleti irányba. 1km megtétele után érjük el a Lendület-forrást.

A Farkas-árok északi oldalán, a völgytalp felett kb. 7-8 m-rel magasabban jelentkező foglalt, folyamatosan bővizű forrás. A vízkilépés a jura időszaki dogger mészkő és márga területen történik, egy távolabbról is jól látható repedésből. A turistaúton átfolyó vízből a völgyoldalon vagy inkább a patakmeder falán folyamatosan válik ki a forrásmészkő, amely helyenként néhány ellenállóbb mészkőpadot is magában foglal. A forrás általában bővizű, hozamai 5-50 liter/perc érték szerint változnak. A forrást valamikor a Pécsi Lendület SE természetjárói foglalták. A forrást 1998-ban Tasnádi János újította fel és vésett neki új névtáblát, mivel a régi tábla betemetődés miatt nem volt látható. Az eredeti márványtábla a forrástól balra 1 m-re egy nagy kőtömbben van elhelyezve, melyet még Csokonay Sándor vésett.

Haladjunk tovább a kék kereszt  jelzésén még 1km-t, most a Lapát-vár oldalán haladunk. Egy teljesen feltáratlan, rejtélyes hely a Farkas-árok északi oldalán emelkedő Lapát-vár. Váralja község - amelyhez közigazgatásilag tartozik - önkormányzati rendeletében régészeti védelem alá helyezte, de pár szavas utalásokon kívül semmit nem lehet tudni a kora Árpád-kori - esetleg vaskori - erődítésről. Tovább haladva érjük el a kék forrás  jelzését, ezen forduljunk balra, és 50m után érjük el a Vadvirág-forrást.

A Farkas-árokba északról becsatlakozó völgy aljában, annak nyugati oldalán, közvetlenül a völgytalpon, a 

Lapátvár nevezetű területrész alatt található. A K+  turistaúttól 50 m-re található, ide a KO  jelzés vezet be. A forrás egy foltszerűen található forrásmészkő előfordulás peremén jelentkezik. A forrástól délre mintegy 3-6 m-re szintén mésztufán át kiszivárgó, alacsony hozamú forrást lehet felismerni, mely korábban sokkal bővizűbb lehetett, ha ilyen nagy mésztufadombot hagyott maga után. Jelenleg már csak az aljában történik vízmegjelenés. A forrást 2002-ben Tasnádi János újította fel. A forrást bányászjelképpel ellátott feliratos kőtömb jelöli. Két kifolyócsövén folyik a víz. A forrás hozama 5-25 liter/perc értékek között változik.

Kövesük továbba kék kereszt  jelzését, most már végig a patak mellett haladunk, melynek a szépsége felér az Óbányai-völgy kis vízeséseivel. 800m-t haladva érjük el a Kalán Miksa kútját.

A Farkas-árok északi oldalában egy gyengén fejlett repedésrendszerből kilépő, két nagy bükkfa tövéből fakadó, vízkilépés, melynek vizéből forrásmészkő kiválást lehet azonosítani. Felirata az építmény bal oldalán állába épített kőbe van vésve. A forrás előtti földúton átfolyó vízből a patakmeder oldalán gyenge mésztufakiválás figyelhető meg. A kifolyócsővel ellátott forrás hozama alacsony, de stabil kifolyású, vízhozama 0,5-4 liter/perc érték között mozog. A felső liász márga vízadóképessége nem túl nagy, így a mésztufakiválás nem igazán szembetűnő. A hagyomány szerint a forrás a nevét egy pásztorról kapta, aki itt itatta a nyáját, mások szerint favágó volt. A forrást 2006-ban Biki Endre Gábor újította fel.

300m-t haladva érjük el a ötlépcsős zúgót, amely hasonklit a Fátyol-vízeséshez. Még 200m-t megtétele után érjük el a Farkas-árok utolsó pontját a Jágerok-kútját.

A Farkas-árok déli oldalában K+  jelzés közelében, a KO  jelzésen, a patakmeder felett, 1 m-rel magasabban fakadó, 2005-ben foglalt forrás, gránittáblával, kifolyócsővel és É-jellel ellátva. A tábla 2004-ben készült. A forrást Baumann József, Biki Endre Gábor és Kriston Barnabás építette. A vízkilépés helyétől 2 m-re egy szép mésztufa dombocskát figyelhetünk meg, melyen három irányban csorog le a víz. A lerakódott mésztufa vastagsága folyamatosan fejlődik. Felszínét összefüggően borítja az intenzíven rátelepült mohaszőnyeg, mely elősegíti a további forrásmészkő gyorsabb képződését is. A forrástól balra kb. 20 m-re egy bővizű foglalatlan forrás is van. Vízhozama 4-12 liter/perc értékű.

Pihenés után forduljunk vissza a kék kereszt  jelzésén majd haladjunk visszafelé 1km-t. Mielött elérnénk a Vadvirág-forráshoz vezető utat, egy patakátkelésen áthaladva kapaszkodjunk fel a meredek emelkedőre, kb.: 100m szintemelkedés vár ránk egy rövidebb 800-900m-es távon, most már kövessük a zöld kereszt  jelzését fel a hegygerincig keleti irányba. Utunkat keresztezi a piros sáv  jelzése, elérve a kereszteződést mi haladjunk tovább 1km-t egyenesen a zöld kereszt  jelzésén, most már lefelé haladva Óbánya irányába. Lassan leereszkedünk az Óbányai-völgybe, elérve az óbányai házakat, azok mellett forduljunk jobbra a kék sáv  jelzésén, és rövid táv megtétele után pihenjünk meg a Pisztrángos-tavak mellett kiépített pihenőhelynél.

Pihenés után még egy hosszabb 3km-es szakasz vár ránk a vadregényes Óbányai-völgyön át a kiindulópontunkhoz. Kezdjük meg túrán utolsó szakaszát Óbányai-völgy át, ahol az árnyas fák alatt tekergő kis patak gáncsoskodó sziklák sokaságán bukdácsolva, ezernyi apró zúgón, vízesésen alábukva rendületlenül folytatja útját. Kövessük a patakot, utunk többször keresztezi a patakmedret, gázlók, kőtörmelék, sziklák nehezítik utunkat. Első megállónk a Csepegő-szikla.

Az Óbányai-völgy déli oldalában, a völgytalp felett mintegy 4-6 m-rel magasabb helyzetben, közel 30 m-es hosszúságban található jelenleg is alakuló és formálódó forrásmészkő lerakódás. A sziklákról több helyen folyamatosan csepeg a víz. Ritka természeti látványosságot jelentő vízmegjelenési hely. Az egymáshoz közeli források számát nem lehet egyértelműen meghatározni. A felszínre törő karsztvíz közel egyenes vonalban jelentkezik. A lehulló víz az Óbányai-patakot táplálja. A forrás eredő vízhozama 4-15 liter/perces hozamokat produkálhat. A vízmegjelenés az év minden időszakában tapasztalható. A karbonát anyag gyors ütemű kiválását is segíti a vastagon megtelepedő mohaszőnyeg.

Tovább haladunk, a zúgókkal tarkított patak parton, majd egy viszonylag rövid táv megtétele után érjük el a Ferde vízesést. Ferdeségét a kréta kori vulkánosság során fellépő erők a jura kori üledékes rétegeket a vízszintes helyzetükből való megdöntésével hozták létre. Ezen a helyen a kibillent pados mészkőrétegeken ferdén, félig folyva, félig vízesésszerűen átbukva rohan keresztül a kis patak vize.

Tovább haladva érjük el a Bodzás-forrást (Noémi-kút). Kis tisztáson az út mentén helyezkedik el a forrás, mely egyértelműen karsztos jelleget mutat. A nagy vízhozam miatt két kifolyócső lett elhelyezve az építményen, melynek falában márványtáblán szerepel tölgyfaszimbólummal a forrás megnevezése. A forrás a Kisújbányai szinklinális elnevezésű földtani egység középpontjának közelében lép a felszínre, így vízgyűjtő területe a felszíni formákkal nem jelölhető ki egyértelműen. Víztartó képződménye a felső jura és alsó kréta karbonátos kőzetek. Vízhozama 80-300 liter/perc. A forrást 2007-ben Tasnádi János és Őri Zsuzsanna újította fel.

Lassan végigérünk a túrautunk utolsó szakaszán, elérve Kisújbánya határát, kövessük a kék sáv  jelzését nyugati irányba a falu utcáján a központ felé. Utolsó forrásunk a Béke-forrás falu elején található.

Kisújbányán a falu közepén az út mellett a fehér mészkő rétegfejeknél találjuk a forrást. Közismert forrás Óbánya lakosai foglalták. A fakadási hely környezetében barlangra hasonlító üreget képeztek ki, mely elé vasrácsos ajtót helyeztek. A téglából, betonból ész mészkőből épített forrásház tetején látható a felirata. Nagyon bővizű forrás, hozamai 50-250 liter/perces értéket mutatnak. Két fakadási pont ismeretes: az egyik a vasrácsos ajtón belüli aknában jelentkezik, a másik, mely bővebb hozamokat produkál, egy beton peremmel védett merítős medencéből lép elő.

forrás: www.baranyatermeszetbarat.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!