Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Táv: 10km körtúra.

Kisújbánya a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén, a festői szépségű Kisújbányai-medencében található. A falun egy patak folyik keresztül, és több forrás is található. A patak kivételes természeti szépségű völgye a "magyar Svájcként" is emlegetett Óbányával köti össze a falut. A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg. Ezért itt nemcsak a szép táj gyönyörködtet, hanem a hagyományos sváb faluba tett időutazás is.

A Hidasi-völgy túrázók által gyakran látogatott, erdővel benőtt festői patakvölgy a Kelet-Mecsekben, a Hosszúhetényhez tartozó Pusztabánya kirándulóhely közelében. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területe.

A völgy kétoldalt viszonylag meredek falú, de a patak mellett gyalogút, illetve erdészeti út visz. A völgyben futó köves medrű patak hol párhuzamosan, hol átlósan szalad át a sok helyen lépcsősen kirajzolódó kőzetrétegeken. Máshol apró vízesések sorozatait képezve keresztben halad át rajtuk.

Legegyedibb látványossága a Csurgó, egy kis vízesés, ahol egy másik kis patak hat méter magas vízesést képez egy mésztufagáton, illetve mohos sziklákon csurog le a Hidasi-völgy patakjába. A meszet szállító víz cseppkőszerű alakzatokat hozott létre.

Túraleírás

Hosszúhetény-Kisújbánya központjából induljunk Nyugat felé a kék sáv  jelzésén, kiérve a faluból, jobbra Észak felé tehetünk egy kis kitérőt a zöld háromszög  jelzésen fel a hegyre a Cigányhegyi-kilátóhoz. A Cigány-hegyi kilátó 2007-ben épült a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága és a Mecseki Erdészeti Zrt. összefogásával. A Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában álló toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A kilátó mellett asztal, padok, tűzrakóhely szolgálja a pihenést.

Utunkat végig a kék sáv jelzése vezeti, egy kisebb szakaszon érintjük a Kisújbánya-Zobákpusztai műútat, elhagyva az aszfaltozott útat, ismételeten az erdőn keresztül vezet minket a jelzés egy nagyobb kereszteződésig. Itt keresztezi a jelzésünket a zöld kereszt sávja.

A gyakorlottabb, hosszabb túrára vágyok egy 2-3km-es kitérőt tehetnek a jelzésünkről balra induló zöld kereszt jelzésen. Ez a jelzés vezet be Pusztabányára. Pusztabányáról a kék háromszög , és a sávon juthatunk el az Üveghutákhoz. A környező erdőkben 18. századi üvegfújó kemencéket tártak fel. Ezek közt van, amit működőképes állapotba hoztak és időnként használatba is vesznek kéküveg fújására. Története tájékoztató táblán olvasható. A korábbi századok egyik legérdekesebb erdei tevékenységét az üvegfúvók művelték. Számos huta működött, elsősorban ez a tevékenység a Keleti-Mecsekben volt jellemző. Ma is ipartörténeti emlékként látható egy ilyen rekonstruált huta Pusztabányán.

Valamikor ehhez hasonló üveghuták működtek még Óbánya és Kisújbánya határában, de volt a Pécsváradi Apátságnak a Réka-völgyben is üveghutája. Huta működött még Pusztakisfaluban is, melynek neve Trebi-huta. A kemencemaradványokat a Mecseki Erdészeti Zrt gondozza ipartörténeti emlékhelyként. Egy kemence rekonstruált állapotban kis fatetővel védve ma is látható. Az üveghuta felújítására 1995 nyarán került sor, a Mecseki Erdészeti Rt. . A hosszúhetényiek és püspökszentlászlóiak májusban majálist szoktak tartani a pusztabányai réten. A nagy tisztáson, a kulcsos turistaháznál látható a pécsi faszobrász Szatyor Győző Életfa című alkotása.

A kereszteződésből tovább vezet minket a kék sáv jelzése a Hidasi-völgy irányába. Egy hosszabb séta után érkezünk el a Hidasi-forráshoz. A forrást, mely a patak mederfalából jelentkezik, 1957-ben Csokonay Sándor építette ki. Eredetileg egy beépített eternitcsőből folyt a víz és szárazon rakott kövekből volt megépítve. A forrás állandó kifolyású, kb. 8-25 liter/perc érték körüli vízkifolyással. Megnevezése a kifolyócső feletti nagy sziklába vésett ovális márványtáblán olvasható. A forrás a völgyről kapta a nevét, mely eredetileg Hidas-völgy volt. A forrást 2006-ban újította fel Baumann József, Biki Endre Gábor és Siklósi Gergő.

A Hidasi-völgyben a kék sáv  jelzésen a patak völgyet követve, a Csurgóhoz érünk, amely a völgy leglátványosabb természeti képződménye. A mésztufa képződmény kis vízesése kb. 5-6 méter magas. A fagyok beálltával a csordogáló víz lenyűgöző jégformákat produkál. Minden bizonnyal a Keleti-Mecsek legismertebb vízesését jelenti sokak számára ez a forrás. A Hidasi-völgy északi oldalában található "Y" alakú bevágódást kialakító mellékvölgyek végződésében található. (fotó: Müller Nándor)

A forrás valójában nem itt ered hanem a sziklától északabbra. Nagyobb hozamok jelentkezésekor több helyről is tapasztalható a víz megjelenése. A patakhoz közeledően megkezdődik a mészanyag kiválása.. Ennek során a jelentkezéstől kb. 30 m-re már olyan mennyiségű mésztufa halmozódott fel, amely nagyrészt kitöltötte a völgy talpát. A mészanyag peremére jutva több ágra oszlik szét a víz, esőfüggönyt alkotva bukik le a 6 m magasságú mészkőfalról. A forrás patakjának hozama szélsőséges, 25-500 liter/perces hozamokkal változik. A mészkőfal egyik zugában helyezték el a névtáblát, melyre folyamatosan rakódik a kiváló mész. A patakvíz állandó rombolása és a fagyhatások eredményeként néhány nagyobb mészkőtömb már kivált a falból, így lehetőség adódik arra, hogy üregek alakuljanak ki a további fejlődése során.

A Csúrgó megtekintése után elhadjuk a Hidasi völgyet és a kék sáv  jelzésétől jobbra induló sárga kereszt jelzésen folytatjuk a túránkat. Elhaladunk a Csobogó-forrás mellett, majd elérve a kék kereszt sávját, és azon jobbra fordúlva, sétálunk végig az új jelzésen a Cigányhegyi-kilátóig, ahol rátérünk a becsatlakozó kék sáv jelzésére, és ezen a jelzésen sétálunk be Kisújbányára.

forrás: www.baranyatermeszetbarat.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!