Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Táv: 12km körtúra

A túra kezdete Kisújbánya központja, induljunk el keleti irányba a kék sáv jelzésen Óbánya irányába az Óbányai-völgy vadregényes tája fogad minket, ahol az árnyas fák alatt tekergő kis patak gáncsoskodó sziklák sokaságán bukdácsolva, ezernyi apró zúgón, vízesésen alábukva rendületlenül folytatja útját. Kövessük a patakot, utunk többször keresztezi a patakmedret, gázlók, kőtörmelék, sziklák nehezítik utunkat.

Kiérve a faluból elhaladunk a Béke-forrás mellett, kövessük a kék sáv  jelzést végig a patakparton haladunk. Kerülgetve a patakot, átkelve a túlpartra a Bodzás-forráshoz jutunk (mellette hangulatos pihenőhely, esőház).

Folytatjuk utunkat, követve kék sáv   jelzését, az ösvény mellet hamarosan egy kőkeresztet pillantunk meg, dr. Péceli Endre síremlékét. Kissé továbbhaladva pillantjuk meg a völgy első számú látványosságát, a Ferde-vízesést. Ferdeségét a kréta kori vulkánosság során fellépő erők a jura kori üledékes rétegeket a vízszintes helyzetükből való megdöntésével hozták létre. Ezen a helyen a kibillent pados mészkőrétegeken ferdén, félig folyva, félig vízesésszerűen átbukva rohan keresztül a kis patak vize. Folytatjuk utunkat, átkelünk a túlpartra egy hangulatos kis fahídon.

Hamarosan a völgy másik természeti értékéhez, a Csepegő-sziklához érünk, amely tulajdonképpen egy pici cseppkőbarlang. A közel 30 m hosszú mésztufa-lerakódás 4-6 m-rel a völgytalp fölött található. A folyamatos vízcsepegés több forrásból ered, számukat az igen intenzív mészkiválás és a dús mohaszőnyeg miatt nem lehet pontosan meghatározni. A szikla körül a mederben hatalmas forrásmészkőtömbök láthatók. A környék egész évben nagyszerű látványt nyújt, de télen, amikor a csepegő vizek szikrázó jégcsapokká fagynak, igazán különleges élmény.

Még feljebb haladva olyan szakaszhoz érünk, ahol a patakmeder kiszorítja az ösvényt és itt bizony csak a hordalékon, ágakon lépkedve (ugrálva) lehet csak továbbhaladni. Utunkat zúgók, vízesések kísérik, az emelkedő völgy bükkerdő borította falai egyre magasabbak, a napfény csak ritkán járja át az erdőt. Elhaladunk a Pisztrángos-tavak mellett, "Öreg malomhoz" címzett turistaházat elhagyva, lassan elérjük Óbánya főutcájának végét.

Sétáljunk át Óbánya csendes főutcáján a falu elején kialakított parkolóig, innen a kék sáv  jelzésén a faluból visszafelé Mecseknádasd irányába induljunk el. A Réka-völgy bejáratát, félúton Mecseknádasd és Óbánya között jobbra található kék sáv   és piros kereszt sáv jközös elzésén érhetjük el, ez a jelzés vezeti végig a turistát a Réka-völgyön, de mi letérünk a kék sáv és piros kereszt jelzéséről jobbra elágazó zöld sáv  jelzésére, ezt követve érjük el a Réka-vár romjait.

A Réka-vár maradványai körülbelül 200 méter hosszan és 36 méter szélesen terülnek el. A várudvart terméskőből rakott, 3 méter vastag 415 méter hosszú fal övezte. A feltárás során egy kör alapú torony, valószínűleg az őrség épületének maradványai kerültek elő. A várudvar középső részét egy épületsor zárta le, amely mögött a külső vár oldalán egy 10 méter széles árok húzódott. Az épületsor feltehetően egyszintes és fazsindelyes volt. A külső vár oldalán egy többszintes toronyépület állt. A vár keletkezésének pontos ideje egyelőre vitatott. A feltételezések szerint illír vagy kelta eredetű, vagy a későbbi IX. századi frank építkezés emléke.

J. Abbot angol történész leírása szerint 1022-ben Szent István korában két angol herceg jött Magyarországra. Az egyik herceghez, Edwardhoz adta feleségül Szent István egyik leányát. Az ebből a házasságból született gyermeket Skóciai Szent Margitként tisztelik, aki feltehetően a nádasdi várban született. Valószínűleg földvár volt Margit idején és a fennmaradt romok a XIII. századból származnak. A vár első okleveles említése 1309-ből maradt fenn. A nép Réka-várnak nevezi. A vár pusztulásának okai ismeretlenek, a mohácsi csata után már nem említik. A vár maradványait a környékbeli lakosok hordták szét lakóházaik és malmaik építéséhez. A vár Nádasd felé eső része töltötte be a külső-vár, míg az Óbánya felé eső része a belsővár szerepét. Az igen szerény "palota" egy földszintes fazsindelytetővel fedett épület volt. A várudvar közepe táját keresztező építménysor északnyugati részén egy feltehetően többszintes, 8x4,5 méteres toronyépület állt. Hasonló funkciót tölthetett be a belső vár délnyugati végén álló kerek toronyépület. Feltételezhető, hogy a tornyokhoz egy-egy felvonóhíd vezetett az alatta mélyedő sáncok felett.

A Réka-várat elhagyva tovább haladunk a zöld sáv jelzésén ami együtt halad a Skóciai Szent Margit emlék túra jelzésével . A jelzések egy kereszteződéshez érkeznek ahol megpihenhetünk egy kis Vadászlaknál kialakított pihenőnél. Innen továbbindulunk a zöld kereszt jelzését követve, itt még velünk halad a Skóciai Szent Margit emlék túra jelzése is.

Elérve a piros kereszt jelzést, és azon jobbra fordulva érkezünk be a Réka-völgy kicsit elhanyagolt, nehezen járható szakaszára. Utunkat kidőlt fák, derékig érő gaz nehezíti. Fáradtságunk jutalma mikor kiérünk a Réka-völgyben kialakított pihenőhöz, ahol az Etelka-forrás hűsítő vize vár ránk. Megpihenhetünk a Réka-kunyhó közelében kiépített pihenőhelyen. A Mecsek sűrű erdőiben, Mecseknádasd és Óbánya között, a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet festői környezetében található a Dél-Dunántúl egyik legszebb pihenőhelye, a tiszta vizű Etelka-forrásnak, az Öreg-pataknak és számos, az utat keresztező átfolyásnak otthont adó Réka-völgy, mely amellett, hogy kiváló lehetőséget biztosít a piknikezésre - erről a beállók, a tűzrakóhelyek, a nagy rét és a pihenőpadok is gondoskodnak, számos turistaútvonal találkozási pontja.

Innen továbbindulunk a piros kereszt jelzéstől jobbra induló kék négyzet sávon Kisújbánya irányába. Elérve a kék sáv  jelzését, azon balra fordulva sétáljunk el a Béke-forrás mellett, és térjünk vissza a kék sáv jelzését követve a Kisújbánya központjába.

Nagyobb térképért klikk a képre!