Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Táv: 10km körtúra.

Kisújbánya a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén, a festői szépségű Kisújbányai-medencében található. A falun egy patak folyik keresztül, és több forrás is található. A patak kivételes természeti szépségű völgye a "magyar Svájcként" is emlegetett Óbányával köti össze a falut. A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg. Ezért itt nemcsak a szép táj gyönyörködtet, hanem a hagyományos sváb faluba tett időutazás is.

Miután az Óbánya környéki erdők kimerültek, a hutamester, Philipp Gasteiger új helyet keresett üveghutája számára. Legalkalmasabbnak erre a Csomor-völgy (a mai Kisújbánya területe)bizonyult, melynek használatára a pécsi püspökséggel kötött és 1761. október 21-én életbe lépett szerződés adott lehetőséget. A hutamester és üvegfúvói Morvaországból származó, németajkú emberek voltak, az egyéb feladatokat ellátó zsellérek valószínűleg Franken környéki bajor telepesek.

A falut eredetileg Vitriaria Nova, Neue Glashütte (Új üveghuta) néven említették. Kápolnája Szent Márton tiszteletére épült 1794-ben. Kisújbánya lakói erdőirtás útján folytatták az üvegkészítést, akárcsak a szomszédos Óbánya és Pusztabánya üvegfúvói. (A Pusztabánya-dűlőben, a Hosszúheténybe vezető erdei út mentén több 18. századi üveghuta maradványa található.)A kisújbányai üveghuta 1762-1784 között működött. Sváb lakói ezután elsősorban a hegyi jellegű tehéntartásból éltek, a szomszédos települések piacaira hordták a tejtermékeiket. A falu templomát 1794-ben építették. A falu a Kisújbánya nevet a kiegyezés után kapta a Neuglashütte fordításaként és a Felvidéken található Újbányától való megkülönböztetésül.

Túraleírás

Hosszúhetény-Kisújbánya központjából induljunk Nyugat felé a kék sáv jelzésén, kiérve a faluból, jobbra Észak felé tehetünk egy kis kitérőt a zöld háromszög  jelzésen fel a hegyre a Cigányhegyi-kilátóhoz.

A Cigány-hegyi kilátó 2007-ben épült a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága és a Mecseki Erdészeti Zrt. összefogásával. A Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában álló toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A kilátó mellett asztal, padok, tűzrakóhely szolgálja a pihenést.

Térjünk vissza a jelzésen a kék sáv jelzéséhez, itt forduljunk rá a balra a Dél felé haladó sárga sáv jelzésére és ezen haladjunk a Hárst-tető alatt megbújó Diós-kútig, itt megpihenhetünk, kiépitett pihenő, és tűzrakóhely várja a vándorokat.

A forrást 1907-ben építették ki, és 1963-ban újította fel Csokonay Sándor közreműködésével a Vasas Elektromos Természetjáró Szakosztály. Támfalas foglalása, kifolyócsővel név- és emléktáblával ellátott. A forrás tetején 2007-ben az első Diós-kút fesztivál emlékére táblát helyezett el a bólyi Kolping Egyesület. A foglalás felépítménye oldalirányban elnyújtott, így ülőhelyként is használható. A kifolyás után jelentős édesvízi mészkőkiválást lehet megfigyelni. A forrás gyér hozamokat produkál, a vízhozam 0,2-3 liter/perc érték körüliek. Minimális kifolyása a legnagyobb aszályban is van. Az a terület, ahol a forrás található, valamikor a püspökség vadaskertje volt. A püspökség Diós nevű számtartója a forrás névadója. A forrás környezetében asztalok és padok találhatók, lejjebb pedig egy esőbeálló is elhelyezésre került.

Induljunk tovább a sárga sáv jelzésén, elérve Püspökszentlászló határát forduljunk jobbra a kék négyzet jelzésre, és sétáljunk be Püspökszentlászlóra.

Püspökszentlászló középkori magyar falu. A török hódoltság alatt elnéptelenedett és csak 1750 táján települtek ide német családok. Ma Hosszúhetényhez tartozik.

A szájhagyomány szerint Szent László királyunk nagyon szeretett a környéken vadászni. Egyik alkalommal nagy vihar kerekedett, ami elöl egy barlangban keresett menedéket. A barlang helyén később az itt lakó remetéknek egy templomot építetett. Az 1720-as években egy feljegyzés szerint állt itt egy ősi templomrom (Szent László tiszteletére) és egy fából épült remetelak. 1725-ben a pécsi minoriták kápolnát emeltek a romtemplom fölé melyre emléktáblát helyeztek. A XIX. század közepén a falunak közel 160 lakosa volt.

Püspökszentlászlónak egyetlen utcája van, a völgyfalak miatt csak egyik oldalán állnak házak. A falu közepén kis harangtorony áll. A lelkes új tulajdonosok a település házait felújították és azok megint régi szépségükben tündökölnek. Az utca végén, a Zengőlaktól kb. 200 m-re található a püspökszentlászlói kastély, a Pécsi Püspöki Hivatal tulajdona, mely 1997-ig egyházi szociális otthonként működött. Az épületet hatalmas ápolt arborétum veszi körül, mely 2011-ben teljes felújítást kapott. Az arborétum területén található az új továbbképző központ is. (A jó állapotú, de romló kastély nem látogatható, A kastély melletti arborétum a látogatók előtt is nyitva áll.)

Hettyey-forrás, Püspökszentlászlón a Bazsarózsa-kulcsosház és a kápolna szomszédságában található a kek négyzet , és zöld négyzet  jelzésen. Az íves tetejű vasajtóval ellátott forrásház téglából épült, falazata fehérre van meszelve. A forrást Hetyey Sámuel megyéspüspök építette 1898-ban. Mivel évtizedeken át nem volt táblája, ezért Csokonay Sándor az 1960-as években fehér márványtáblával látta el. (A tábla szövegében a Hetyey név tévesen Hettyeyként került bevésésre.) A forrás foglalásának helyszíne a kifolyástól északabbra van. Az aknás foglalásból vezetéken át jut a víz az 1x1 m-es vízgyűjtő medencébe. A víz egy hosszú zöldre festett vascsövön keresztül jut az előtte lévő kővályúkba. Sajnos a forrás vízhozama az utóbbi években fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Vízhozama 0,2-10 liter/perces értékű. A forrás nevét Hettyey Sámuel püspökről kapta, és 1898-ban építették ki, azóta többször felújították.

Folytassuk utunkat a kék négyzet jelzésen, elérve a Zichy-keresztet forduljunk jobbra a kék háromszög  jelzésre és azon haladjunk tovább Északi irányba a Bába-kútig.

Püspökszentlászlótól északnyugatra található a Kistóti-völgyben a kék háromszög  jelzésen a Bába-kút. Korábban szabad elfolyású, állandó jelentkezésű forrás volt, amelyet később bekötöttek a Hosszúhetény vízellátását biztosító Daragói-Nagy-forrástól induló vízvezetékbe. A forrás kilépési helyét kerítéssel is lehatárolták, melyen belül ma is látható az egykori foglalást jelző feliratos kő. A forrás hozama bizonyosan bő vizet szolgáltatott, amennyiért érdemes volt bekötni az ivóvízhálózatba. A forrás a nevét onnan kapta, hogy valamikor itt a hegyoldalban egy cigánytelep volt, és az újszülött gyerekeket a bába itt fürdette meg. Korábban Zrínyi-forrásként is említették, mert 1935-ben itt tartózkodó cserkészek adták a nevet a vízkilépésnek, mivel azon akkor még nem volt felirat.

Tovább haladva a kék háromszög jelzésen, egy másik forrás mellett vezet el az utunk. A Daragói-Nagy forrás Püspökszentlászló és Pusztabánya között a kek háromszög  jelzésen érhető el a forrás. A forrást 1967-ben foglalta Csokonay Sándor és Kiss Lajos. Jelenleg vizét a vízmű hasznosítja a közeli Bába-kúttal együtt. Vizét Hosszúheténybe vezették. A forrás területe ezért kerítéssel le van zárva. A régi foglalt forrásról: a kerítéssel körbezárt terület északi részében lehet felfedezni. A kőből készült támfalas építményben még látszik a forrás névtáblája is. Természetes állapotában karsztforrás volt, melynek hozamai időnként elérték a több száz liter/perc értéket is. A rácsos hordalékfogó alatt túlfolyóval is el van látva a forrás, de azon soha nem folyik a víz.

Utunkat folytatva a kék háromszög jelzésen egy kissebb sétával érkezünk meg Pusztabánya szélén elterülő réthez. A Pusztabányai réten ma kulcsosház és vadászház áll. A rétről a jelzésen juthatunk el az Üveghutákhoz. A környező erdőkben 18. századi üvegfújó kemencéket tártak fel. Ezek közt van, amit működőképes állapotba hoztak és időnként használatba is vesznek kéküveg fújására. Története tájékoztató táblán olvasható. A korábbi századok egyik legérdekesebb erdei tevékenységét az üvegfúvók művelték. Számos huta működött, elsősorban ez a tevékenység a Keleti-Mecsekben volt jellemző. Ma is ipartörténeti emlékként látható egy ilyen rekonstruált huta Pusztabányán.

Valamikor ehhez hasonló üveghuták működtek még Óbánya és Kisújbánya határában, de volt a Pécsváradi Apátságnak a Réka-völgyben is üveghutája. Huta működött még Pusztakisfaluban is, melynek neve Trebi-huta. A kemencemaradványokat a Mecseki Erdészeti Zrt  gondozza ipartörténeti emlékhelyként. Egy kemence rekonstruált állapotban kis fatetővel védve ma is látható. Az üveghuta felújítására 1995 nyarán került sor, a Mecseki Erdészeti Rt. . A hosszúhetényiek és püspökszentlászlóiak májusban majálist szoktak tartani a pusztabányai réten. A nagy tisztáson, a kulcsos turistaháznál látható a pécsi faszobrász Szatyor Győző Életfa című alkotása.

Utunkat folytatva, a kék háromszög jelzésen haladva jutunk be Pusztabánya központjába, itt jobbra fordulunk a zöld sáv jelzésén megyünk tovább, a Pusztabányai-kulcsosházat elhagyva kb: 100-200m sétálva érünk el egy útjelző táblához, itt térjünk le a jelzett túristaútról, és utunkat a Kisújbányára vezető műúton folytassuk. Egy rövid szakasz megtétele után a műúthoz csatlakozik a kék sáv jelzése, mikor ez a jelzés elhadja az aszfaltozott utat, mi is térjünk le, és most már a kék sáv jelzését kövessük az erdőn keresztül, ez a jelzés vezet minket a Cigányhegyi-kilátó mellett vissza Kisújbányára.

forrás:
www.baranyatermeszetbarat.hu
www.zengolak.hu
www.mecsekegyesulet.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!