Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Táv: 10km-13km

Kisújbánya a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén, a festői szépségű Kisújbányai-medencében található. A falun egy patak folyik keresztül, és több forrás is található. A patak kivételes természeti szépségű völgye a Óbányával köti össze a falut. A falukép a klasszikus sváb parasztfalut jeleníti meg. Ezért itt nemcsak a szép táj gyönyörködtet, hanem a hagyományos sváb faluba tett időutazás is.

Kisújbánya központjából induljunk Nyugat felé a kék sáv jelzésén, kiérve a faluból, jobbra Észak felé tehetünk egy kis kitérőt a zöld háromszög  jelzésen fel a hegyre a Cigány hegyi-kilátóhoz.

A Cigány-hegyi kilátó 2007-ben épült a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága és a Mecseki Erdészeti Zrt. összefogásával. A Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában álló toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A kilátó mellett asztal, padok, tűzrakóhely szolgálja a pihenést.

Térjünk vissza a jelzésen a kék sáv  jelzéséhez, itt forduljunk rá a balra a Dél felé haladó sárga sáv   jelzésére és ezen haladjunk a Hárst-tető alatt megbújó Diós-kútig, itt megpihenhetünk, kiépitett pihenő, és tűzrakóhely várja a vándorokat. A forrást 1907-ben építették ki, és 1963-ban újította fel Csokonay Sándor közreműködésével a Vasas Elektromos Természetjáró Szakosztály.

Induljunk tovább a sárga sáv  jelzésén, elérve Püspökszentlászló határát forduljunk jobbra a kék négyzet jelzésre, és sétáljunk be Püspökszentlászlóra.

Püspökszentlászló középkori magyar falu. A török hódoltság alatt elnéptelenedett és csak 1750 táján települtek ide német családok. Ma Hosszúhetényhez tartozik. A szájhagyomány szerint Szent László királyunk nagyon szeretett a környéken vadászni. Egyik alkalommal nagy vihar kerekedett, ami elöl egy barlangban keresett menedéket. A barlang helyén később az itt lakó remetéknek egy templomot építetett. Az 1720-as években egy feljegyzés szerint állt itt egy ősi templomrom (Szent László tiszteletére) és egy fából épült remetelak. 1725-ben a pécsi minoriták kápolnát emeltek a romtemplom fölé melyre emléktáblát helyeztek. A XIX. század közepén a falunak közel 160 lakosa volt.

Püspökszentlászlónak egyetlen utcája van, a völgyfalak miatt csak egyik oldalán állnak házak. A falu közepén kis harangtorony áll. A lelkes új tulajdonosok a település házait felújították és azok megint régi szépségükben tündökölnek. Az utca végén, a Zengőlaktól kb. 200 m-re található a püspökszentlászlói kastély, a Pécsi Püspöki Hivatal tulajdona, mely 1997-ig egyházi szociális otthonként működött. Az épületet hatalmas ápolt arborétum veszi körül, mely 2011-ben teljes felújítást kapott.

Hettyey-forrás, Püspökszentlászlón a Bazsarózsa-kulcsosház és a kápolna szomszédságában található a kék négyzet , és zöld négyzet  jelzésen. Az íves tetejű vasajtóval ellátott forrásház téglából épült, falazata fehérre van meszelve. A forrást Hetyey Sámuel megyéspüspök építette 1898-ban.

Haladjunk visszafelé a kék négyzet  sávon a sárga sáv jelzéséig, majd azon jobbra fordulva folytassuk a túránkat. Püspökszentlászlótól kb. 400 m-re Keletre a turistaút melletti völgyben érintjük Korsoma-forrást. Továbbra is a sárga sáv  jelzésén haladunk fel a Zengőre. Az út utolsó 1km-es szakasza, igen meredek emelkedővel vezet fel a Zengőre, a Zengővárhoz.

A Zengő a Mecsek legmagasabb csúcsa, amelynek magassága 682 m. A Zengőt a középkorban Vas-hegynek is nevezték. A hegyhez népmondák, legendák, népszokások sora kötődik. Nevét a népmonda azzal magyarázza, hogy a hegy zúgását a belsejében rekedt kincskeresők kiabálása okozza, mások szerint a hegy erdein és völgyein zenélő szél hangja lehet a név eredete.

Csúcsán kis beton kilátótorony található, alig száz méterre a Zengővár ma is jól látható romjaitól. Ezt 1984-ben az Állami Földmérési Hivatal építtette mérőtoronynak, a következő évben azonban a turisták előtt is megnyitották. A torony tetejéről ritka panoráma nyílik a Dunántúl déli részére. A kilátó használatát azonban jelenleg életveszélyre hivatkozó felirat tiltja.

Néha magát a csúcsot is Zengővár néven említik. A vár a hegytető ovális platóját valamikor majdnem teljesen elfoglalta. Körben – kivéve a déli oldalt – meredek hegyoldalak vannak.

A környékbekiek Miklós-vár néven is ismerik. Hozzá és a Magyaregregyhez közelebb fekvő Máré-várhoz kapcsolódik Máré vitéz és Miklós vitéz tragikus mondája. Máré lánya a mese szerint máig sem szabadult fel apja átka alól: százévente egyszer van mód rá, hogy kiszabadítsa valaki, akinek meg kell csókolnia három szörnyet.

Első tudományos felmérését 1992-ben Nováki Gyula és Sándorfi György készítette el (korábban, a 20. században kincskeresők ástak kutatógödröt).

Maga az alig látható várrom középkori (az itt talált edénytöredékek 13. századiak), de a szakemberek szerint már a rómaiak katonai őrhelyet építhettek ezen a stratégiai fontosságú helyen. Kárpáti Gábor régész 1994-ben római bronzfibulát talált a Zengővárnál.

Induljunk vissza a sárga sáv  jelzésén le a hegyről azon az útón amin érkeztünk. Leérve a Zengőről kb.1km haladva a sárga sáv  jelzéséről térjünk le balra a sárga kör  jelzésre, ez a jelzés együtt halad a Magyar Zarándokút jelzésével  elhaladunk a Mária-kápolna, és a Zarándok-kút mellett.

Zengői Máriának, vagy Zengő Csillagának nevezik a környékbeliek a Zengő északi oldalában, kis kápolnában lévő Pieta szobrot. A kápolnában Kiss György szobrászművész (1852-1916) emberméretűnél nagyobb pieta-szobra áll, melyen a Fájdalmas Szűz tartja ölében a halott Krisztust. A kápolnához a pécsváradi és a hosszúhetényi hívek pünkösdkor szoktak elzarándokolni.

Haladjunk tovább a Zarándokút jelzésén Püspökszentlászlóra.

Beérve a faluba két lehetőség közül dönthetünk, visszatérhetünk Kisújbányára azon az úton amin ide érkeztünk, ha ezt választjuk induljunk vissza a sárga sáv jelzésén, majd elérva a kék sáv jelzését azon balra fordulva sétáljunk vissza Kisújbányára.

A második lehetőségünk egy hosszab gyalogtúra Kisújbányára, ezt választva átsétálunk Pusztabányára a pusztabányai üveghutákhoz.

A második lehetőséget választva induljunk el a kék négyzet  jelzésen, elérve a Zichy-keresztet forduljunk jobbra a kék háromszög  jelzésre és azon haladjunk tovább Északi irányba a Bába-kútig.

Püspökszentlászlótól északnyugatra található a Kistóti-völgyben a Bába-kút. Korábban szabad elfolyású, állandó jelentkezésű forrás volt, amelyet később bekötöttek a Hosszúhetény vízellátását biztosító Daragói-Nagy-forrástól induló vízvezetékbe.

Tovább haladva a kék háromszög  jelzésen, egy másik forrás mellett vezet el az utunk, ez a Daragói-Nagy forrá. Utunkat folytatva a jelzésen egy kissebb sétával érkezünk meg Pusztabánya szélén elterülő réthez. A Pusztabányai réten ma kulcsosház és vadászház áll. A rétről a kék rom jelzésen juthatunk el az Üveghutákhoz.

A környező erdőkben 18. századi üvegfújó kemencéket tártak fel. Ezek közt van, amit működőképes állapotba hoztak és időnként használatba is vesznek kéküveg fújására. Története tájékoztató táblán olvasható. A korábbi századok egyik legérdekesebb erdei tevékenységét az üvegfúvók művelték. Számos huta működött, elsősorban ez a tevékenység a Keleti-Mecsekben volt jellemző. Ma is ipartörténeti emlékként látható egy ilyen rekonstruált huta Pusztabányán.

Utunkat folytatva, a kék háromszög  jelzésen haladva jutunk be Pusztabánya központjába, itt jobbra fordulunk a zöld sáv jelzésén megyünk tovább, a Pusztabányai-kulcsosházat elhagyva kb: 100-200m sétálva érünk el egy útjelző táblához, itt térjünk le a jelzett túristaútról, és utunkat a Kisújbányára vezető műúton folytassuk. Egy rövid szakasz megtétele után a műúthoz csatlakozik a kék sáv  jelzése, mikor ez a jelzés elhadja az aszfaltozott utat, mi is térjünk le, és most már a kék sáv  jelzését kövessük az erdőn keresztül, ez a jelzés vezet minket a Cigány hegyi-kilátó mellett vissza Kisújbányára.

forrás: www.pecsvarad.info.hu, www.hu.wikipedia.org

Nagyobb térképért klikk a képre!