Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Táv 8-10km körtúra.

Mánfa olyan Árpád-kori múltra visszatekintő település, amely a Mecsek hegyvonulataival határolva, Pécs és Komló között félúton elhelyezkedik el. Festőien szép község, a megye egyik legszebb települése helye, rendkívül változatos táji adottságokkal és jó közlekedés földrajzi viszonyokkal rendelkezik.

Az Árpád-kori templomtól délre elterülő Melegmányi-völgy, mely 1982 óta fokozottan védett természeti érték a Mecsek-hegységben, ezért és a környező túraútvonalai miatt is egyre több turista keresi fel ezt a települést. Mánfáról kiindulva gyalogosan vagy kerékpárral bebarangolható a Mecsek számos nevezetessége, például a közelben fekvő sikondai és magyarhertelendi gyógyfürdő, az orfűi tavak vagy az Abaligeti Cseppkő- barlang. Rendkívül fontosnak tartom, hogy megemlítsem a falu, a környék, de talán az egész Mecsek-hegyhát üdülőkörzet egyik ékkövét, a Mánfai Árpád-kori templomot, amelyben a nyári hangversenyeken kívül, esküvők, keresztelők megtartására is alkalmas.

A Túra induló pontja a Mánfai Árpád-kori templomrom. Parkolni a templom mellett lehet.
A templom a XII. században épült román stílusban. Hosszúkás négyszögletű hajóját négyszögű, dongaboltozatos szentély zárja le. A hajó eredeti románkori félköríves ablakai mellett csúcsívesek is láthatók. Tornya román stílusú, ikerablakait oszlopocskák választják el. Sisakja később készült. A XIV. században bővítették a templomot gótikus stílusban. Az északi falát elbontották, északi irányban három méterrel kitolták és támpillérekkel erősítették meg. A templom nyugat felől tagozott, korai kőosztású csúcsíves kaput kapott, felette kis félköríves ablak, az északi oldalon pedig már egyenes záródású, faragott kő betétes ablakocska létesült. A sekrestye XIX. századból való, s ugyanerre az időre tehető a déli kapu barokk keretezésű átalakítása, a déli oldal álcsúcsíves ablaka és négyszögű kórusablaka.

A templomtól induljunk el a piros kereszt jelzésen, ezen haladunk a Melegmányi-völgyig. Útközben egy ponton, egy szépen, jelzésekkel kitáblázott kereszteződést érintünk, ahol egy kis kitérőt tehetünk, jobbra fordulva, a zöld sáv jelzésén kb.: 500m haladva elérjük az Ágnes-vízesést, a Petnyák-völgyi Ágnes-vízesés másfél méteres magasságával a legnagyobb vízesés a Mecsekben. A vízesés megtekintése után induljunk vissza a kereszteződéshez. Innen folytatjuk utunkat a már megkezdett piros kereszt jelzésen a Melegmányi-vízesésig.

A Középső-Mecsek egyik legszebb szurdoka a Meleg-mányi-völgy. Öreg tölgyesek, bükkösök, ritka, értékes növények találhatók itt. A fátyolvízesések a Melegmányi-patakot tagoló mésztufa lépcsőkön jönnek létre. Csapadékos időszak után közel 6 méter magas mésztufa lépcsősoron csobog le a víz. A mésztufagátakat a víz magának építi: a patakban levő nagy mennyiségű oldott mésztartalom a patakba dőlő faágakra, gallyakra kicsapódik, lassan összefüggő tömböket alkotva.

Tovább haladva érintjük az Anyák-kútját, majd utunk ismételten egy kereszteződésbe fut be. Itt élesen jobbra kell fordulni a kék kör sáv jelzésen. (Nagyon nehezen található meg a jelzés, egy pici kitaposott nyomsáv vezet be az erdőbe a meredek hegyoldalon, sokat kellett keresgélni a jelzést mire megtaláltuk, ha nincs meg a túristajelzés a gyalogúttal, akkor visszafelé érdemes haladni a Melegmányi-vízesés felé, és meg kell próbálni a vízesés környékénél feljutni a meredek hegyoldalra, és ott megkeseni a jelzett utat).

A kék kör jelzést követve jutunk el a Kánya-forrásig, a Mélyvölgyi-kőfülkéhez. A Nagy-mély-völgyben, a Kánya-forrástól nyugatra ta­­lál­­ható barlang. 1930-ban, Oza­­­nich Gyula bányamérnök ve­­­­ze­té­sé­vel tárták fel a bar­­lan­­­­got, mely nyugati irányba halad, majd ív alakban délre fordul. Fel­­­tá­rásakor 34 m hossz­­an járható volt. Ma csak barlang­­kutató ta­pasz­ta­lat­tal ren­­­del­­ke­­zők láto­gat­hat­ják, megfelelő fel­­­sze­re­léssel és szak­ve­ze­tés­sel.

Haladjunk egy kicsit visszafelé a jelzésen, ahol szétválik a  kék kör sáv és a piros sáv jelzés, túránkat folytasuk a piros sáv jelzésén haladva, végig követve a patakmeder kanyargós útját. Elérve a Cserkész (Etelka)-forrást egy kicsit pihenjünk meg mert egy különleges sziklaképzödmény a Mánfai-kőlyuk vár ránk.

A Mánfai-kőlyuk 1982 óta fokozottan védett természeti érték a Mecsek-hegységben. A Mélyvölgy alsó szakaszán, a Zsidó-völgy betorkollásánál, 240 m tszf. magasságban nyíló barlang bejáratának mérete a hegységben egyedülálló. Elsőként Hölbling Miksa említette, aki 1844-ben járt benne. Feltárását az 1900-as évek elején Ozanich Gyula vezetésével kezdték meg. Ekkor még csak egy 6 m széles, 6,5 m magas, mintegy 10 m hosszú sziklaüreg és a hozzá csatlakozó két szűk folyosó volt ismert. A triász időszaki mészkőben, tektonikus törésvonal mentén kialakult, ma már 180 m hosszban feltárt járat vizét vízgazdálkodási célra hasznosítják. A feltáró munkák, valamint a vízmű számára történő kiépítés, táróhajtás során végzett robbantási munkák eredményeként a bejárat térsége megváltozott, a főfolyosó pedig természetes jellegét teljesen elvesztette. Gazdag élővilágának kutatását 1922-ben Bokor Elemér kezdte meg, de a részletesebb vizsgálatokat Gebhardt Antal végzett 1931-ben. A leírt 159 faj közül ötöt a barlangi vízicsigát (Lartetia Gebhardti), a vakvíziászkát (Stenasellus hungaricus robustus) a vakbolharákot (Niphargus Molnári) továbbá két, innen ismertté vált örvényzőférget (Dendrocoelides pannonicus, Pilycelis Tóthi) barlanglakónak határozott meg. Jelenleg a denevérek 19 faja telel, vagy szaporodik a barlangban. Mindhárom bejárata lezárt, látogatásához engedély szükséges.

Útunkat folytatva a piros sáv jelzésén, elhaladunk a halastavak mellett, majd elérve a Dóczy (Cifra) malmot kiérünk a műútra ahol jobbar fordúlva visszatérhetünk a kiindulópontunkhoz a a Mánfai Árpád-kori templomhoz.

Nagyobb térképért klikk a képre!