Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A túrát ajánlotta: Sebestyén Zoltán túravezető (fényképek: Müller Nándor)

Túraszervezés, szállásfoglalás, információ: (www.keletmecsekben.hu)

Mecseknádasd – Óbánya - Bodzás-forrás – Kisújbánya – Cigány-hegy - Máré-vár – Textiles-forrás - Máré csárda

Táv: 16,2 km, szk: 471m, mi: 6 óra, jelzés:       

A Kelet-Mecsek egyik legszebb útvonala. A legszebb völgyön keresztül haladva egy kiskitérővel a Cigány-hegyi kilátót érintve, gyönyörű panorámában lehet részünk, a túra végén pedig megtekintjük a Máré-várat. Közepesen nehéz túra.

A túra Mecseknádasd község nyugati szélétől, az Árpád-kori templomtól indul. Kis házak közt északi irányba haladva rátérünk az Óbányára vezető műútra a jelzésen haladunk. Egy ponton megérkezik balról a jelzés, amelyről tudni illik, hogy az Országos Kéktúra e szakasza, túránk során sokáig kísérőnk lesz. Kb. 20 perces gyaloglással érjük el a kis „hegyi” falu Óbánya keleti szélét. Németek (svábok) által lakott, zárt közösség. Őslakosai Altglashüttének nevezték el, a régi üveghutájáról. A szép, rendezett falunak csodálatos a fekvése. A település ma is jellegzetes német áramlatot mutat, a lélekszámával is növekvő szorgalmas, összetartó lakosságával. Állandó turistacsalogató. [Óbánya] Teljes közigazgatási területe a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetben található és külterületének legalább 90 %-a erdő. A falu közepén jobbra a jelzés Mázára, balra pedig a jelzés Pécsváradra tart. Túránkat folytatva a jelzésen, a sűrűn egymás mellé épült házak között kifelé tartunk a faluból. A műút végén a jelzés letér jobbra és Mázára tart.

A völgy utat jobbról a Csalán-hegy, balról a Somos-hegy gerince kíséri végig. Óbánya, hazánk egyik „legnémetebb” települése mellett található a faluról elnevezett völgy. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet fokozottan védett része a Kisújbánya és Óbánya közötti völgyszakasz. A Mecsek egyik leglátogatottabb útvonala ez a pár kilométeres turistaút. Több kis vízesés kíséri a kirándulót. A leghíresebb ezek közül a Ferde-vízesés, amely a földtani mozgásoknak köszönhetően alakult ki.

Szintén érdekes látnivaló a Csepegő-szikla, ami lényegében egy kis cseppkőbarlang. Amint kiérünk a völgyből, a völgy kiszélesedik, a völgyet kísérő hegyoldalt dús füvű kis rét váltja föl itt találjuk a Bodzás- forrást, mely egyértelműen karsztos jelleget mutat. A nagy vízhozam miatt két kifolyócső lett elhelyezve az építményen, melynek falában márványtáblán szerepel tölgyfaszimbólummal a forrás megnevezése. Vízhozama 60-300 liter/perc.

Túránkat továbbra is a jelzést követve haladunk és nemsokára elérjük Kisújbánya keleti szélét. Utunk a faluban a völgy mélyén folyó patak partján halad. Érdekes a falu településszerkezete. Óbányával ellentétben itt a házakat nem sűrűn egymás mellé, keskeny utcát képezve építették, hanem elszórtan, egymástól távolabb, inkább a völgy oldalában, levegősen helyezték el. A község főterén szép fenyő csoporttal övezett kis templom áll, melyet 1774-ben szenteltek fel Szent Márton tiszteletére.

A faluból meredek műúton haladva hamarosan elérjük azt a pontot, ahol balról a Zengő csúcsot, illetve Püspökszentlászlót érintve Pécsváradról induló jelzéssel találkozunk. A jelzés pedig tovább halad, mint egy végtelen, ugyanis 1996-ban elkészült a hatalmas kör, összeért a Kék út nyugati és keleti vége, teljes egésszé formálva ezzel az Országos Kék-túrát. Rövid, de meredek szakaszon követjük a jelzést és fölérünk a Cigány-hegyre (524 m). A Kelet-Mecsek tetőszintjének ugyan nem ez a legmagasabb csúcsa, de központi elhelyezkedése révén innen nyílik a legteljesebb körpanoráma. Talán éppen ezért került ide a Kelet-Mecsek egyetlen kőkilátója, 2007-ben lett fölújítva. (Kitűnő fotótémák kínálkoznak). A jelzés átvezet a Cigány-hegy mögötti bokros területen, ami után becsatlakozunk a jobbról érkező jelzésbe, amely a Farkas-árkon keresztül a Váraljai-völgyből érkezik és a Hidasi-háton keresztül Zobákaknára, majd Komlóra tart. Rövid szakaszon haladunk a  jelzésen, elérve a Zobákpusztát ill. Pécsváradot Máré csárdával összekötő erdei köves utat. Tovább a jelzésen haladunk, párhuzamosan a Vár-völgyi geológiai tanösvénnyel. Félúton mielőtt elérnénk a egy nagyon szép panorámát nyújtó ponthoz érünk.

Rövid szakasz után csak letérünk a Zobákpusztáról érkező jelzésen. Igen meredek szakaszon ereszkedünk le amíg, el nem érjük a Vár-völgyből fölkapaszkodó szerpentint, ami a Máré-vár-hoz egy kis emelkedővel a jelzés vezet. A Kelet-Mecsek erdővel övezett hegycsúcsán áll, Magyaregregy határában. A hajdani lovagvár római kori fa őrtorony helyén épült a XIII. században, gótikus stílusban. Károly Róbert 1316-ban Bogár Istvánnak adományozta vitézsége jutalmául az addig királyi birtokot. A XVI. században reneszánsz stílusban újjáépítették. Az ásatások során szépen faragott kő ajtó- és ablakkeretek, lépcsőfeljáró és díszes sarokkandalló maradványai kerültek elő. 1543-ban a törökök részben elpusztították, de még 1572-ben is őrségük állomásozott itt. 1698-ban a pécsi püspök birtokaként, már csak elhagyott romként említik. Ezután közel háromszáz évig gazdátlanul állt a vár, míg az 1960-as években felújították.

A Vár megtekintése után továbbra is a jelzésen haladunk a jelzést keresztezve túránk végállomása felé, de még mielőtt kiérnénk a műútra a Textiles-forrás mellett haladunk el, és a Máré csárdánál ér véget a túránk. Itt hangulatos erdei környezetben úszómedence és étkezési lehetőség várja a túrázókat. A Pécsre, ill. Szászváron keresztül Bonyhádra közlekedő autóbusz megállója innen kb. száz méterre, a Máré-völgy bejáratánál van.

Forrás: www.baranyatermeszetbarat.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!