Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Táv: 12km körtúra

Óbánya zömében német nemzetiségűek lakta Kós Károly díjas település. Már az Árpád korban lakott terület, de önálló településként az írások először 1773-ban említik. Óbánya a „magyar Svájc” első kincse természeti környezete. Hegyek és erdők szépségei, rejtelmei. A gyönyörű és megnyugtató táj a látványa. A friss levegő, a hegyi patakok és a tovasurranó állatok nesze. A község a fazekasságáról híres. Régi nagy dinasztiák ma élő utódjai most is művelik e mesterséget. A falu múltjának emlékei a Fazekas – múzeumban tekinthetők meg.

A túra kezdete a falu elején kialakitott parkolónál kezdődik, ett lerakhatjuk az autónkat, hétvégén és ünnepnap a parkoló fizetős és őrzőtt. Túránkat kezdjük meg a kék sáv jelzésén a faluból visszafelé Mecseknádasd irányába haladva. A  Réka völgy bejárata félúton Mecseknádasd és Óbánya között található és piros kereszt sáv vezeti rajta végig a turistát, de mi a kék sáv  jelzéséről jobbra letérve a zöld sáv jelzését követjük és érjük el a Réka-vár romjait.

A Réka-vár maradványai körülbelül 200 méter hosszan és 36 méter szélesen terülnek el. A várudvart terméskőből rakott, 3 méter vastag 415 méter hosszú fal övezte. A feltárás során egy kör alapú torony, valószínűleg az őrség épületének maradványai kerültek elő. A várudvar középső részét egy épületsor zárta le, amely mögött a külső vár oldalán egy 10 méter széles árok húzódott. Az épületsor feltehetően egyszintes és fazsindelyes volt. A külső vár oldalán egy többszintes toronyépület állt. A vár keletkezésének pontos ideje egyelőre vitatott. A feltételezések szerint illír vagy kelta eredetű, vagy a későbbi IX. századi frank építkezés emléke. A vár tulajdonosaira egy 1235-ből származó birtokadományozó oklevél utal, mely Bertalan pécsi püspök birtokszerzeményeit rögzíti. Az oklevélben Máza község határleírásánál szerepel két ízben is Nádasd falu, a nádasdi britek földje "cum terra britanorum de Nadasth" elnevezéssel.

J. Abbot angol történész leírása szerint 1022-ben Szent István korában két angol herceg jött Magyarországra. Az egyik herceghez, Edwardhoz adta feleségül Szent István egyik leányát. Az ebből a házasságból született gyermeket Skóciai Szent Margitként tisztelik, aki feltehetően a nádasdi várban született. Valószínűleg földvár volt Margit idején és a fennmaradt romok a XIII. századból származnak. A vár első okleveles említése 1309-ből maradt fenn. A nép Rékavárnak nevezi. A vár pusztulásának okai ismeretlenek, a mohácsi csata után már nem említik. A vár maradványait a környékbeli lakosok hordták szét lakóházaik és malmaik építéséhez. A vár Nádasd felé eső része töltötte be a külsővár, míg az Óbánya felé eső része a belsővár szerepét. Az igen szerény "palota" egy földszintes fazsindelytetővel fedett épület volt. A várudvar közepe táját keresztező építménysor északnyugati részén egy feltehetően többszintes, 8x4,5 méteres toronyépület állt. Hasonló funkciót tölthetett be a belső vár délnyugati végén álló kerek toronyépület. Feltételezhető, hogy a tornyokhoz egy-egy felvonóhíd vezetett az alatta mélyedő sáncok felett.

A Réka-várat elhagyva tovább haladunk a zöld sáv jelzésén ami együtt halad a Skóciai Szent Margit emlék túra jelzésével . A jelzések egy keresztezödéshez érkeznek ahol megpihenhetünk egy kis Vadászlaknál kialakított pihenőnél. Innen továbbindulunk a zöld kereszt  jelzését követve, itt még velün halad a Skóciai Szent Margit emlék túra jelzése is.

Elérve a piros kereszt jelzést, és azon jobbra fordulva érkezünk be a Réka-völgy kicsit elhanyagolt, nehezen járható szakaszára. Utunkat kidölt fák, derékig érő gaz nehezíti

Fáradtságunk jutalma mikor kiérünk a Réka-völgyben kialakitott pihenöhöz, ahol az Etelka-forrás hüsítő vize vár ránk. Megpihenhetünk a Réka-kunyhó közelében kiépitett pihenőhelyen. A Mecsek sűrű erdőiben, Mecseknádasd és Óbánya között, a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzet festői környezetében található a Dél-Dunántúl egyik legszebb pihenőhelye, a tiszta vizű Etelka-forrásnak, az Öreg-pataknak és számos, az utat keresztező átfolyásnak otthont adó Réka-völgy, mely amellett, hogy kiváló lehetőséget biztosít a piknikezésre - erről a beállók, a tűzrakóhelyek, a nagy rét és a pihenőpadok is gondoskodnak -, számos turistaútvonal találkozási pontja.

Innen továbbindulunk a piros kereszt jelzéstől jobbra induló kék négyzet sávon Hosszúhetény-Kisújbánya irányába. Kisújbányát a XVIII. században Franken környéki bajor telepesek alapították Neue Glashütte (Új üveghuta) néven. A Kelet- Mecsek erdei ugyanis bükkfában gazdag területek voltak, mely fafajta elengedhetetlen az üveggyártásban. (A „hamuzsír” a bükkfa hamujából főzött, az üveg olvadását elősegítő anyag.) Az üvegolvasztás rengeteg bükkfát emésztett fel, ezért rövidesen új, fában gazdag területet kellett keresni a huták számára, így jött létre Pusztabánya. Kisújbánya a „magyar Svájcnak" is nevezett kelet-mecseki tájvédelmi körzet közepén, egy festői szépségű völgyben található. A falun patak folyik keresztül, és több forrás is található a területén. A helyileg védett településkép, a klasszikus sváb faluképet őrzi, ezért itt nemcsak a szép táj gyönyörködteti a látogatót, hanem a hagyományos sváb porták ihlette időutazás is. Temploma Szent Márton tiszteletére épült 1794-ben. Pihenjük meg egy kicsit a Klumpás Tanya hüsitő fái alatt, ahol finom étellel és itallal várják a fáradt túristákat.

Induljuk vissza a faluból keleti irányba induló kék sáv jelzésen Óbánya irányába az Óbányai-völgy vadregényes tája fogad minket, ahol az árnyas fák alatt tekergő kis patak gáncsoskodó sziklák sokaságán bukdácsolva, ezernyi apró zúgón, vízesésen alábukva rendületlenül folytatja útját. Kövessük a patakot, utunk többször keresztezi a patakmedret, gázlók, kötörmelék, sziklák nehezitink utunkat, kerülgetve a patakot, átkelve a túlpartra a Bodzás-forráshoz jutunk (mellette hangulatos pihenőhely, esőház. Folytatjuk utunkat, követve kék sáv  jelzését, az ösvény mellet hamarosan egy kőkeresztet pillantunk meg, dr. Péceli Endre síremlékét.

Kissé továbbhaladva pillantjuk meg a völgy első számú látványosságát, a Ferde-vízesést. Ferdeségét a kréta kori vulkánosság során fellépő erők a jura kori üledékes rétegeket a vízszintes helyzetükből való megdöntésével hozták létre. Ezen a helyen a kibillent pados mészkőrétegeken ferdén, félig folyva, félig vízesésszerűen átbukva rohan keresztül a kis patak vize.

Sokáig zúgók sora mellett folytatjuk utunkat, míg egyszer hangulatos kis fahídon átkelünk a túlpartra. Hamarosan a völgy egyik látványosságához, a Csepegő-sziklához érünk, amely tulajdonképpen egy pici cseppkőbarlang. A közel 30 m hosszú mésztufa-lerakódás 4-6 m-rel a völgytalp fölött található. A folyamatos vízcsepegés több forrásból ered, számukat az igen intenzív mészkiválás és a dús mohaszőnyeg miatt nem lehet pontosan meghatározni. A szikla körül a mederben hatalmas forrásmészkőtömbök láthatók. A környék egész évben nagyszerű látványt nyújt, de télen, amikor a csepegő vizek szikrázó jégcsapokká fagynak, igazán különleges élmény.

Még feljebb haladva olyan szakaszhoz érünk, ahol a patakmeder kiszorítja az ösvényt és itt bizony csak a hordalékon, ágakon lépkedve (ugrálva) lehet csak továbbhaladni. Utunkat zúgók, vízesések kisérik, az emelkedő völgy bükkerdő borította falai egyre magasabbak, a napfény csak ritkán járja át az erdőt. Elhaladunk a Pisztrángos-tavak mellett, "Öreg malomhoz" címzett turistaházat elhagyva, lassan elérjük Óbánya főutcájának végént, áthaladva a falu hangulatos kis útcáján érkezünk meg a túránk kiindulási, és egyben végpontjához a parkolóhoz.

Nagyobb térképért klikk a képre!