Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Táv: 8-10km körtúra

Óbánya két domb közt fekvő kis község a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet egyik szűk völgykatlanában fekszik. A 6-os főútról Mecseknádasdnál kb. 3,5 km-es letéréssel találhatjuk meg. A zsákutcás falu egyetlen utcájának házai között gyorsfolyású hegyi patak, az Öreg-patak fut végig. Területén jelzett turistautak kereszteződnek, hiszen Óbánya régóta kedvelt üdülő és kirándulóhely. Külterületének 90%-a erdő.

A zömmel német (sváb) nemzetiségű lakosai miatt „magyar Svájcként” is emlegetett Óbánya területének már az Árpád-korban is voltak lakosai, ám önálló településként csak a 18. századtól jegyzik. (Egy 1773-ból származó iratban Alte Glashütte néven szerepel.) Temploma középkori eredetű. A lakosság folyamatosan, ám változó ütemben csökken. Míg 1949-ben még 403-an laktak itt, addig 2004-re ez a szám 140-re csökkent. A községben 89 ház őrzi a múlt századi, fésűs beépítésű, oldaltornácos faluképet.

A szépen rendben tartott udvarokat általában a hegyoldalba mélyülő pincék zárják. Az utcaképet a település közgyűlése védetté nyilvánította, a romantikus, régies hangulattól a lakók sem kívánnak eltérni. A magyar községek közül Óbánya kapta meg elsőként a Kós Károly-díjat, 1992-ben.

A túránk kiinduló pontja a falu elején található parkoló. A parkoló hétvégén és ünnepnap fizetős és örzött, a faluba behajtani tilos, csak ottlakók, és engedéllyel rendelkezők közlekedhetnek gépjármüvel a településen.

A Mecsek csendes völgyében megbúvó zsákfalu, Óbánya főutcáján végigsétálva el sem véthetjük az irányt, mert annak egyenes folytatása a megkapó hangulatú Óbányai-völgy. A kék sáv jelzésén haladva a főutca végén, az „Öreg malomhoz” címzett turistaházat elhagyva (a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli kéktúra jelzését követve), hamarosan megkezdjük emelkedésünket a csodaszép völgyben. Elhaladunk a Pisztrángos-tavak mellett, az emelkedő völgy bükkerdő borította falai egyre magasabbak. Föltűnnek az első zúgók, majd egyre-másra újabb zúgók, vízesések feltűnése ad hálás fotótémát. Még feljebb haladva olyan szakaszhoz érünk, ahol a patakmeder kiszorítja az ösvényt és itt bizony csak a hordalékon, ágakon lépkedve (ugrálva) lehet csak továbbhaladni.

Sokáig zúgók sora mellett folytatjuk utunkat, míg egyszer hangulatos kis fahídon átkelünk a túlpartra. Hamarosan a völgy egyik látványosságához, a Csepegő-sziklához érünk, amely tulajdonképpen egy pici cseppkőbarlang. A közel 30 m hosszú mésztufa-lerakódás 4-6 m-rel a völgytalp fölött található. A folyamatos vízcsepegés több forrásból ered, számukat az igen intenzív mészkiválás és a dús mohaszőnyeg miatt nem lehet pontosan meghatározni. A szikla körül a mederben hatalmas forrásmészkőtömbök láthatók. A környék egész évben nagyszerű látványt nyújt, de télen, amikor a csepegő vizek szikrázó jégcsapokká fagynak, igazán különleges élmény.

Kissé továbbhaladva pillantjuk meg a völgy első számú látványosságát, a Ferde-vízesést. Ferdeségét a kréta kori vulkánosság során fellépő erők a jura kori üledékes rétegeket a vízszintes helyzetükből való megdöntésével hozták létre. Ezen a helyen a kibillent pados mészkőrétegeken ferdén, félig folyva, félig vízesésszerűen átbukva rohan keresztül a kis patak vize.

Amint ráununk a látványra (aligha lehet) és folytatjuk utunkat, az ösvény mellet hamarosan egy kőkeresztet pillantunk meg, dr. Péceli Endre síremlékét. Ismét átkelünk a túlpartra és máris a Bodzás-forráshoz jutunk (mellette hangulatos pihenőhely, esőház), majd a völgybe mélyen bevágódott patak felett a magasban haladó ösvényünkön Kisújbányára.

A faluban élőknek a német őshazából magukkal hozott, télűző hagyománya ez a minden évben nagyböjt első vasárnapján megrendezésre kerülő esemény. Este, a 6 órai harangszó után gurul le a hegyről a tüzes kerék, nagyszámú nézősereg figyelmétől kísérve. Pihenjük meg ezen az elvarázsolt zöldbe borúlt településen, étellel, itallal vár ránk a Klumpás tanya hol finom ételekkel, és italokkal várják a fáradt utazókat.

A falutól délkeletre, a „tűzkerék-gurító” hegyoldal fölött 2009-ben kilátótorony épült, melyről szép a rálátás a községre és a környező hegyekre (feljutás a sportpályától induló zöld háromszög jelzésű turistaúton).

A Cigány-hegyi kilátó 2007-ben épült a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága és a Mecseki Erdészeti Zrt. összefogásával. A Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában álló toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A kilátó mellett asztal, padok, tűzrakóhely szolgálja a pihenést.

Haladjunk tovább a zöld háromszög ami itt együtthalad a kék kereszt és a sárga sáv jelzéssel, addig a pontig ahol elérjük a piros sáv jelzését. Itt forduljunk jobbra a piros sáv jelzésre, ahogy a Csalán-hegy alatt haladunk, a jelzett úttól balra érdekes romokat fedezhetünk fel. Ez a török korból származó mészégető kemence.

Tovább haladva a jelzett úton három lehetőségen térhetünk vissza Óbányára. A piros sáv jelzésről jobbra kitérő zöld kereszt jelzésen juthatunk vissza a Pisztrángos-tavak és a falu határa közötti szakaszra, vagy ezen a ponton tovább haladva a piros sáv  jelzéséről jobbra letérő kék négyzet  jelzésen érkezhetünk be Óbánya központjába. A harmadik lehetőséggel élve tovább haladunk a piros sáv  jelzésen és a jobbra induló piros kereszt jelzésen érünk ki az Óbányára vezető műútra, ahol jobbra fordulva a kék sáv jelzését követve érünk vissza a falu határában a parkolóba.

Nagyobb térképért klikk a képre!