Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Kesztölc, Klastrompuszta

Hosszan elnyúló falu a Pilis hegység aljában. A Kétágú-hegy, Feketehegy, Pilisnyereg, Klastromi szirtek alatt húzódik meredek lejtőjű dombok között. A hegyek lábánál eredő források vizét a Kesztölci-patak és a Topolka patak szállítja a Kenyérmezői-patak közvetítésével a Dunába.

Kesztölc első írásos említése 1075-ből maradt fenn, Kestelci alakban. Ekkor a Garamszentbenedeki apátság birtoka volt. A török idők elmúltával tótokkal népesítették be a megfogyatkozott lakosságú pilisi falvakat, Kesztölcön is főleg szlovákok laktak. 1947-ben az ún. "lakosságcsere" keretében, sok szlovák átköltözött a Felvidékre, s helyükre a Csehszlovákiából kényszerrel kitelepített magyarokat költöztettek. Szép, takaros falu, a főtérét a turul madárral diszített világháborús emlékmű ékesíti.

Útvonal leírás:

Útunkat a Két-Bükkfa-nyergi pihenőtől kezdjük, itt bukik át a "dobogóköi út" a meleg Szentendre felőli oldalról a hideg pilisszentlelki oldalra és megy le Esztergomba.

Innen a sávon indulunk el, majd jobbra rátérve a sávra Észak-Nyugat felé haladva, jutunk el a Fekete-kőig, itt megcsodálhatjuk az alattunk elterülő csodálatos tájat.

Folytatva az utat a Dél-Nyugati íránybajelzésen, rövid ereszkedés után kijutunk az erdőből a Pilis-nyergi pihenőhöz, ahol a II. világháborús emlékmű szomszédságában pihenhetünk meg. Itt kiépített tűzrakóhely, esőbeállő, és padok várják a fáradt, megpihenni vágyó természetjárót.

Túránkat a  sáv vezeti tovább szintén Dél-Nyugat felé haladva, majd 1km séta után, tehetünk egy kis kitérőt balra Kelet felé a  sávon a Klastrom-szirteken át, majd a zöld háromszög jelzésen haladva a Kémény-sziklához, ahol ismét elénk tárúl a lenyügöző pilisi táj.

Haladjunk visszafelé a megtett úton, vissza térve a  sáv jelzéséhez, azon balra fordulva Dél-nyugat irányba haladva, rövid séta, és gyenge ereszkedéssel érjük el a Klastrompusztai pálos-kolostorromot.

Pálos-kolostorrom

Klastrompuszta nevét a Boldog Özséb alapította Pálos kolostorról kapta. Boldog Özséb Esztergomban volt kanonok, az 1241-42-es tatárjárás, mongoljárás után, 1246-ban lemondott kanonoki méltóságáról, javait szétosztotta a szegények között, s a Pilisben, a Szántó környéki barlangokban élt remeteként. Pár évvel később összegyűjtötte remete társait, a barlangok közelében kolostort és templomot építettek, létrehozta az egyetlen magyar szerzetesrendet, a Pálos rendet.

A régészek és művészettörténészek a klastrompusztai romokkal azonosították az első, a szent kereszt tiszteletére szentelt pálos templomot és kolostort, amelyet a 13. század végén gótikus stílusúban átalakítottak, bővítettek. Boldog Özséb itt is halt meg, s itt temették el. A 13. századi pálos kolostort a törökök Buda, Visegrád és Esztergom elfoglalását követően, 1541-1543, felgyújtották, azóta rom. A 150 éves török uralom után a pálosok a Pilisszántó melletti romokkal azonosították a Szent Kereszt templomot és kolostort, azt építették újjá, mellette jött létre Pilisszentkereszt falu. A ciszterciek is a magukénak tartották, pereskedtek is a birtokjogért, de a pálosoké maradt az 1780-as évekig, amikor a "kalapos" király, II. József feloszlatta a szerzetes rendeket. A Klastrompusztai terület 2006 óta ismét a pálos rendé.

itt megpihenhetünk a fogadóban, majd megcsodálva a romokat, és a Pálos-fát, induljunk tovább Keletnek a  sávon a Legény és Leány-barlangig. (A jelzés régi, helyenkét alig látható, de az utat követve, egyenesen felvezet a barlangig.) A keresztezödésnél ahol a  sávval találkozunk, egyenesen haladjunk tovább a  sávon Keleti irányba. Erős, kavicsos kaptatóval juthatunk fel a barlangig.

Leány- és Legény barlang:

A környék kedvelt kirándulóhelye a Csévi-szirtek között nyíló, az őskori ember lakhelyéül szolgált, nagy kiterjedésű, hévizes kialakulású Leány- és Legény-barlang.

A Pilis nyugati lejtőjén kialakult barlangtestvérek teljesen azonos jellegűek, egymástól 50 méterre nyílnak. Az északi kisebb nyílás a Leány-barlangé, a délibb tágasabb pedig a Legény-barlangé.

A Legény-barlang mintegy 350 méter hosszúságban és 60 m mélységben ismert. Formakincsére az ágas-bogas, labirintusos alaprajz, a nagy termek és szűk szorítók jellemzők. Hasonló formakincs rejlik a Leány-barlangban is, amelynek hosszúsága kb. 200 méter, a bejárat és a legmélyebb pont közötti szintkülönbség 40 méter. Valószínű, hogy a múltban a két barlang összefüggött egymással, és csak utólag tömődött el az összekötő járatuk.

Visszatérve a kereszteződéshez azon jobbra fordúlva Észak-Keleti irányba folytathatjuk túránkat a  sávon, egy meredek esőmosta magas partoldalú emelkedő után, térjünk le jobbra Keleti irányba a piros kereszt  sávra, ezen haladunk a Simon haláláig.

Simon halála: A név eredetét két történet is magyarázza. Egyik szerint a menekülő Simon papot, mert a kincseket nem adta elő, a tatárok itt ölték meg, a másik verzió szerint itt találtak rá egy Simon nevű erdész holttestére. Maga a hely egy szurdokra emlékeztet, sziklafalak, kőtörmelék, meredek hegyoldal. A turautunk is itt vezet át beérve a hasadékba, annak végén a kőtörmeléken keresztűl kell felmászni utunk folytatásához. Kiérve a hasadékból, elérjük a zöld sáv  jelzését, ezen forduljunk balra Északi irányba.

A zöld sáv jelzésés 500m-et haladva egy kis kitérőt tettünk jobbra a Nagy-Szoplák irányába egy jelzés nélküli úton, Szent Özséb-barlangja felé. A zöld sávtól Észak-Kelet felé kell haladni, nagyon nehéz észrevenni a sürű aljnövényzetben a gyalogutat. Gondoltuk megint egy szép barlangot látunk, olyan élményben lehet részünk mint a Legény- és Leány barlang esetében, de be kellett látnuk árnyékra vedödtünk. A Szent Őzséb barlangja egy lezárt lejárat egy barlangrendszerbe. 2003-ban találják meg az akkor megalakuló Szent Özséb Barlangkutató Csoport tagjai a Pilis-tetőn csodával határos szerencsével, az elolvadó hó alapján.

A Pilisi viszonylatban akkor még egyedülálló, 20 méter magas termekből álló tágas barlang pillanatok alatt eléri a 60 méteres mélységet, majd a kutatás kissé megtorpan, heroikus küzdelmek árán oldaljáratok tárulnak fel, végül a Pentenáriumi-szakasz 2008-as felfedezésével eléri a jelenlegi méreteit. A barlang a környék, sőt hazánk nagy remete-rendalapító személyisége, Esztergomi Boldog Özséb után lett (a szentté avatást megelőlegezve) Szent Özséb-barlang névre keresztelve. A barlang a Környezetvédelmi Minisztérium rendelete szerint fokozottan védett, csak kutatási céllal látogatható, bejárata életvédelmi és barlangvédelmi okokból – minisztériumi engedéllyel – le van zárva.

Így csalódottan tovább haladtunk a barlang bejáratától az erdészeti homokúton, elérve az műútat azon balra fordulva sétáltunk le a Kétbükkfa-nyeregig.

Ezt a kis kitérőt kihagyva, a zöld sáv  jelzésén kell tovább haladni, majd elérve a zöld kereszt jelzést azon jobbra fordulva Keleti irányba, sétálhatunk le  a Kétbükkfa-nyeregig.

Nagyobb térképért klikk a képre!