Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Távolság: 12km
jelzés: sárga sáv , zöld sáv , jelzés nélküli útszakasz

Pilis-Dobogókő, Rám-szakadék, Árpádvár, Ferenczy-szikla, Szerkövek

Ezt a túrát vállalkozó kedvű túrázóknak ajánlom, az Árpádvár, és a Szerkövek elérése csak jelzés nélküli erdei úton lehetséges.

Túránkat Dobogókő központjától kezdjük, a parkolóból. Az egész napos parkolási díj 1000ft.

Induljunk a parkolóval szemben lévő Eötvös Loránd Menedékház melletti gyalogúton, majd forduljunk balra a sétányon, a sárga sáv , piros sáv  közös szakaszát követve haladjunk a Rezső-kilátóig.

Rezső kilátóból elénk tárul a Dunakanyar egyik legszebb panorámája, Tirts Rezső (1866. június 6-án született Szélaknán, és 1945. december 3-án halt meg Budapesten). A hazai turistamozgalom egyik fő alakja, erdőtanácsos és szakíró, ő készítette az első turistaútjelzést a Dobogókőre. A hegyre vezető Téry út mentén az ő emlékét őrzi a kilátó.

Induljunk tovább a sárga sáv  jelzésén Észak-Nyugati irányba, elhagyva a kilátót, a fák oldalán a sárga sáv  jelzése egy rövid szakaszon eltűnik, helyette a piros sáv  jelzése köszön vissza ránk, ez ne zavarjon minket, folytassuk utunkat.

Sétánkat folytatva ismételten találkozunk a sárga sáv  jelzésével, most már ez kövessük, a jelzésen haladva érintünk egy erdészeti műutat, a jelzés egy kicsit tőlünk balra a műút szélén vezet tovább minket az erdőn át a Lukács-árok irányába.

Egy rövidebb szakasz megtétele után elérkezünk egy kiépített pihenőhöz, itt kettéválik a turistaút, a sárga sáv  vezet minket a Lukács-árkon át, a zöld sáv  jelzése pedig a Rám-szakadékba. Ez a zöld sáv  jelzés a Rám-szakadék felső szakaszába vezet.

A Pilisi Parkerdő ZRT. a balesetek elkerülése érdekében a következőket ajánlja:

• A jelentős turistaforgalom miatt a Rám-szakadék zöld jelzésű turistaútján kizárólag alulról felfelé, azaz Dömös felől Dobogókő irányába haladjanak! Dobogókőről Dömös irányába lefelé a Lukács-árokban vezető sárga turistajelzést válasszák!
• Esős, havas időben ne induljunk el a Rám-szakadékba!
• Mindvégig kövessük a turistajelzést! Ne kíséreljünk meg a szakadékból ki-, illetve oda bemászni, mert rendkívül balesetveszélyes!
• A terepviszonyoknak megfelelő lábbeliben vágjunk neki az útnak!

A pihenőtől induljuk tovább a sárga sáv  jelzésén elhagyva a rám-szakadék felső szakaszához vezető ösvényt, a sárga sáv  jelzése végig vezet minket a Lukács-árkon. Lesétálva az árkon egy kiépített pihenőhöz érünk, padok, tűzrakóhely vár minket. A pihenés után induljunk el a Rám-szakadék irányába, a táblával jelzett Dél felé haladó műúton. Elérve egy kőhidat mellette jobbra forduljunk be az erdőbe és az ösvényen a zöld sáv  jelzését követve másszuk meg a Rám-szakadékot.

A Rám-szakadék lenyűgöző természeti szépsége miatt méltán tartozik a térség legismertebb kirándulóhelyei közé, amit nem csak a környékről, hanem az egész országból sokan felkeresnek. A szakadék maga egy vulkáni eredetű, nagyjából észak-déli irányban futó szurdokvölgy. Összeszűkülő sziklafalai olykor merőlegesek, de vannak befelé dőlő falak is. Mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t, míg szélessége helyenként a 3 m-t sem éri el. A sziklamederben állandóan csörgedezik a víz, amely hóolvadáskor és nagyobb esők idején patakká duzzad. A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A Rám-szakadék természeti adottságai miatt egyike a legnehezebben járható magyarországi jelzett turistautaknak.

A kirándulók hosszú ideig a kihelyezett láncokba kapaszkodva tudták végigjárni a völgyet. Az évek során azonban ezek a láncok elhasználódtak, több helyen eltűntek, a szakadékban való túrázás veszélyessé vált. A Pilisi Parkerdő Zrt. Pilismaróti Erdészete 2005-ben a szakhatóságokkal egyeztetett fejlesztést hajtott végre, amely során a nehezen járható szakaszokon rozsdamentes anyagból készült létrák és kapaszkodó korlátok, a pihenőhelyeken új asztalok és padok, valamint tájékoztató táblák lettek kihelyezve.

Magunk mögött hagyva a Rám-szakadék csodálatos világát, kiérve a szorosból, kiépített fa lépcsőkön haladhatunk fel a szakadék feletti pihenőhöz. Itt találkozunk ismételten a sárga sáv  jelzésével. Pihenés után induljunk visszafelé a sárga sáv  jelzésén Nyugat felé, előttünk feltűnik az erdészeti műút de ne menjük el odáig, A műúttal párhuzamosan jobbra az erdő szélén Északi irányba vezet minket egy kitaposott gyalogút (N 47° 44,206' E 18° 53,190') az Árpádvár tetejére. és igazából itt kezdődik a kaland, innen már utunkat jelzés nélküli erdei utakon tesszük meg.

Kövessük a kitaposott csapást, elméletileg végig tudjuk követni, fel az Árpádvár tetejéig, ha nem találjuk a felvezető utat akkor mindenki a saját meglátása szerinti utat keressen, a cél feljutni az Árpádvár tetejére. (N 47° 44,331' E 18° 53,250')

A Rám-szakadék és a Lukács-árok felső (déli) végei között emelkedő 484 méter magas kúp alakú hegy tetején kis méretű, Árpád-kori vár maradványai találhatók. Az északkeleti-délnyugati tengelyű ovális hegytető peremét lepusztult fal maradványa övezi. A falon kívül eltömődött árok nyomai figyelhetők meg. Az északkeleti harmadnál kiemelkedő, részben mesterségesen kialakított, 3-4 méter magas sziklatömb látható. A vár belső területén található domborulatok, mélyedések régi épületek maradványait rejtik magukban. A vár területén faragott kövek, tetőcserepek és XII-XIII. századi cserepek kerültek elő.

A vár területéről a XIX. században nagyszámú faragott követ hordtak el. 1961-ben XII-XV. századi cserepek, XIII-XIV. századi rombuszmetszetű vas nyílcsúcs, XIV. századi sarkantyú, 1963-ban középkori tetőcserép-töredékek, XIII-XV. századi cserepek és vasszeg kerültek be az esztergomi múzeumba. A várról okleveles adatot nem ismerünk. A felszíni leletek szerint a XII-XV. században lakták, pontosabb korhatározást csak ásatás hozhat. Nedeczky Gáspár, aki Pád vagy Árpád-várának nevezi - azzal a királyi kastéllyal azonosítja, amely I. Béla királynak kedves mulatóhelye volt, ami 1063-ban összeomlott I. Béla feje fölött s őt romjai alá temette. Hasonló nézetet vall Zolnay László is, aki szintén királyi nyaralóként említi. Először Bél Mátyás, Vályi András és Fényes Elek említik munkáikban, akik még "Árpás-hegy"-nek nevezik, s a rajta látható falromokról is megemlékeznek. 1864-1867-ben tűnik fel a Pád-vár, az Árpád-hegy és az Árpád-vára elnevezés.

Az Árpádvár megtekintése után induljunk vissza az ösvényen a sárga sáv  jelzéséig, elérve az erdészeti műutat azon balra fordulva Dél, Dél-Keleti irányba kb.: 900m haladva érjük el a Ferenczy-sziklához vezető utat. A műútról balra forduljunk le (N 47° 43,880' E 18° 53,614'), rövid séta után elénk tűnik a Rám-kapu (N 47° 43,927' E 18° 53,641'), azon áthaladva Észak-Keleti irányba sétáljunk fel a Rám-hegyre, és tekintsük meg a kilátást, és a Ferenczy-sziklát. A Rám-hegyen található Ferenczy-szikla (N 47° 43,856' E 18° 53,824') sokak szerint a Föld Szívcsakraközéppontja. Egy biztos minden esetre: gyönyörű hely, fantasztikus panorámával, ahova mindenképp érdemes ellátogatni.

Ereszkedjünk le a hegyről, és térjünk vissza a műútra folytassuk az utunkat Dél-Keleti irányba, elhaladunk tőlünk jobbra eső tűzrakó és pihenőhely mellett, tovább haladva feltűnik az út baloldalán a vízmű épülete (N 47° 43,798' E 18° 53,725'), és a mögötte megbújó Miklós-forrás (N 47° 43,759' E 18° 53,735'). A vízműtől jobbra nagyfeszültségű oszlopokat, vezetéket látunk ami emelkedve halad fel a hegyre Dobogókő irányába. Alatta tűnik fel a gyalogút amin haladnunk kell (N 47° 43,724' E 18° 53,730'), a műútról forduljunk jobbra Dél felé az ösvényre másszuk meg a hegyet. Ez a szakasz kb: 400-500m nehezen járható, nagy a szintemelkedés, gazos, és esős időben igen csúszós a talaj.

Felérve egy viszonylag lankásabb szakaszra figyelni kell az út jobb oldalát, egy ösvényt kell keresni ami jobbra nyílik a gyalogútról, ezen kell Dél-Nyugati irányba fordulnunk . Egy rövid séta után az út baloldalán feltűnik egy újabb, egy másik ösvény, ezen forduljunk le balra (N 47° 34,556' E 18° 53,702'). Haladjunk tovább, ez az út fog majd minket visszavezetni Dobogókőre, induljunk el rajta, az út jobb oldalán találunk egy keskeny gyalogutat ezen forduljunk le jobbra, ez vezet fel minket a Szerkövekhez.

A Szerkövek (N 47° 43,506' E 18° 53,638') a Dobogókő közelében a Dömös felé vezető turistaút mentén találhatók. A Pilis andezit hegysége 12 millió évvel ezelőtti vulkanikus tevékenység során jött létre. Az egykori tűzhányóból finomabb tufa, és durvább törmelék szóródott ki hol vegyesen, hol váltakozva, mely lerakódva összecementeződött. A kötőanyag a finom vulkáni por és a láva. A meredek sziklagerinc egyes részei jobban elmállottak, lepusztultak, mint máshol. Ennek oka, hogy a kötőanyagként szolgáló finomabb törmelék, a tufa jobban mállik, mint a kihűlt láva anyagából megszilárdult nagyobb kőzettömbök, ezért ott maradtak vissza a sziklatornyok.

Dobogókő kőzettani felépítését tekintve vulkanikus eredetű, s ez kétségbe vonhatatlan tény. Azonban szükséges figyelmeztetnünk arra, az ugyancsak kétségtelen tényre, hogy a természet által megerősített hely jól látható módon magán viseli az emberi kultúra hihetetlenül monumentális várépítő tevékenységének látványos nyomait is. Dobogókő híres látványosságaihoz tartozó Thirring-sziklák, a Szer-kövek és a déli oldalon található Zsivány-sziklák, turistacsalogató, bizarr sziklaformái még a mai, szinte természeti alapokig visszabontott állapotában is jól őrzik az ősi erődítmény rendszer kiemelt csomópontjainak alakzatait.

A Szerkövek megtekintése után induljuk le a szikláktól az ösvényig amin érkeztünk itt forduljunk jobbra, és kezdjük meg utunk befejező szakaszát Dél-Keltei irányba, fel Dobogókőre. Az út nem könnyű, nehezen járható, nagy szint emelkedéssel kell számolnunk, esőben csúszós, helyenként benőtte a gaz. 600 m megtétele után érjük el a Thirring-körút (N 47° 43,258' E 18° 53,627') befejező szakaszát, utunkat most már ezen a sárga körtúra  jelzésen folytatjuk. Thirring-körút haladva érjük el a Táltos kaput, majd balra fordulva a sárga sáv  jelzését követve, kiépített sétaúton térhetünk vissza a Főtére, a parkolóhoz.

forrás: www.varbarat.hu, www.parkerdo.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!