Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A Ság tanúhegy Vas megye keleti részén, a Kemenesalján. 279 méter magasan emelkedik Celldömölk fölött. 1891-ben a hegy platóján végzett méréseket Eötvös Loránd a róla elnevezett torziós ingával. A hegyen a 20. században bazaltot bányásztak, ma azonban itt található a Sághegyi Tájvédelmi Körzet. A környező síkságából 150 m-re kiemelkedő hegy egy 5 millió éves tűzhányó maradványa. A tanúhegy lankája homokos pannon képződményekből, a meredekebb kúp vulkáni tufából és bazaltból áll.

A hegy bazaltját elsőként a rómaiak használták fel a Borostyánút és Savaria útjainak építéséhez. A modern kori bányaművelés a 20. század elején kezdődött. 1909-ben jött létre a Sághegyi Bazaltbánya Rt. A nagyüzemi termelés 1911-től datálható. A részvénytársaságot a háború után államosították, és a bányászat a kőzetanyag kimerüléséig, 1957-ig folytatódott. Összességében mintegy 17 millió tonna kő kitermelése történt meg, radikálisan megváltoztatva a Ság korábbi formáját: mai meddőhányókkal, belső bányaudvarokkal szabdalt felszíne csak nyomokban idézi az egykor fenséges tanúhegyet.

A bányaművelés hatására ugyanakkor feltárultak a hegy gyomrának olyan rejtett titkai, amelyek az avatott szem számára a hegy kialakulásáról regélnek. Hogy a természet ilymódon - emberi tevékenység által - felnyitott könyve mások számára is olvashatóvá váljék, létrehozták a sághegyi földtani tanösvényt. E tanösvényt bejárva szinte megelevenedik az egykori vulkáni tevékenység. Különösen impozáns látványt nyújt az utolsó kitörés kürtőbe szilárdult lávája.

A Ság hegy természeti és Tudománytörténeti értéke mellett tájképi értéke és szépsége is egyedülálló. A Ság hegyet 1975-ben nyilvánították védetté, és ezzel létrejött Magyarország egyik legkisebb és Vas megye első természetvédelmi körzete, amely az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik. A Ság hegyen számos olyan növényfajjal találkozunk, amelyek Nyugat-Dunántúl más vidékein ritkán fordulnak elő (tavaszi hérics, leánykökörcsin stb.) Jellegzetes a hegy madárvilága: vércsék, baglyok, rendszeresen fészkelnek itt, de megfigyelték már a kuriózumnak tekinthető kövirigó jelenlétét is. E nem mindennapi érték könnyebb megismerésének segítségéül 1989-ben megnyitották a madártani és geológiai tanösvényt.

A Sághegyi geológiai tanösvény a hegy kialakulásának történetét ismerteti. A rekultivált egykori bazaltbánya területén található tanösvényhez vezető ösvény mentén, általános tájékoztatást nyújtó táblákon, a Sághegyi Tájvédelmi Körzet természeti, kulturális értékeiről olvashatnak az idelátogatók, míg magában a bányaudvarban, kis méretű információs táblákon, az adott helyen éppen megfigyelhető földtörténeti folyamat, geológiai alakzat leírása látható.

Túráinkhoz legjobb kiindulópont az alsósági (keleti) oldalon épült Sághegy Fogadó, amely mellett autóparkoló is található, illetve a közeli buszmegállótól is elindulhatunk, ahova Celldömölkről rendszeresen közlekednek járatok. A fogadótól nem messze, a Sághegy Múzeumban, a bánya egykori transzformátorházából kialakított épületben ízelítőt láthatunk a hegy régészeti anyagaiból, bányászatából, szőlőműveléséből, élővilágából. Az Eötvös-féle inga egy eredeti példányát is kiállították. Már messziről is feltűnik az 1934-ben felavatott, a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájára, az ország megcsonkítására emlékeztető Trianoni Kereszt. Felállításához a környékbeli községek, és a Sághegy Bazaltbánya Rt. is segítséget nyújtottak.

forrás: hu.wikipedia.org, www.celldomolk.hu, www.kemenesvidek.hu

Nagyobb térképért klikk a képre!