Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Csesznek - Kőmosó-völgy - Kő-árok - Kő-hegy - Ördög-gát - Sűrű-hegyi ördöglik - Ördög-árok kijárata - Csesznek

Jelzés:

Távolság: 15km, szintemelkedés 300m, menetidő: 7-9óra

Útvonal típusa: közepesen nehéz, illetve a szurdokok egyes szakaszain nehéz.

Megközelítése: Győr, és Veszprém felől a 82-es főútról cseszneki bekötőútra kell letérni gépkocsival. Zircről, Dudaron át autóbusz járattal is érkezhetünk.

A Bakony legfontosabb észak-dél irányú átkelőjén évszázadok óta vigyázza a magasba törő sziklaszirtre épült Cseszneki vár. Utunk kezdőpontja a vár utca autóparkolója, ahonnét a nyugatra kiágazó jelzésen indulunk.

A földúton tíz perces gyaloglással ereszkedünk le a megművelt parcellákkal váltakozó vegyes domboldalon.

Balkéz felé visszatekintve, a fákkal takart sziklamászó meredély fölött inpozáns látványt nyújtanak a vár magasba törő bástyái.

Rövidesen egy kicsiny, de annál festőibb szurdokvölgyben találjuk magunkat. A hatalmas kőlépcsőkön kis vízesésekkel bukik alá a patak, majd a Török-fürdő sziklamedencéjében apró tavacskát képezve szalad tovább a kertek alatt. A jelzésen a kőmosó medrébe ereszkedve haladjunk a folyásiránnyal szemben.

A kőmosó: hatalmas geológiai erők iszonyú mozgásával tolódott rá évmilliókkal ezelőtt a fiatalabb eocén mészkőre az idősebb, triász dachsteini mészkő, kiemelve a várhegy alig 100 méter széles, hosszan elnyúló gerincét. Ebbe a feltornyosuló természetes kőgátba fűrészeli be magát napjainkban is a Kő-mosó patakja, tovább mélyítve a szurdokot.

A völgy felső végén, a tűzrakóhely feletti oldalban egy pár méter átmérőjű üreg fekete szája látszik. A patak túloldalán, a sziklafal tövében egy másik rövid barlang vezet a várhegy alá.

Folytassuk utunkat a hegy déli lábánál emelkedő ösvény jelzésén. Negyed óra alatt ismét a falu főutcájára érkezünk vissza, de most jobbra fordulva az aszfaltúton a jelzést kövessük. A kőbánya szinpad nádkerítése után az emelkedő útkanyarban balra letérve egy réten át induljunk a vad Kő-árok felfedezésére.

A sáv jelzésen gyorsan a völgy aljára jutunk. Később bal oldalt 100 méter hosszan elnyúló, barlangnyílásokkal tarkított sziklafal kísér bennünket. Az időszakosan vízmosta, bükkerdővel szegélyezett Völgy-talpon szinte világít a mészköves meder. Aki érdeklődik a geológia iránt (és nem félti a bokáját), annak érdemes egy-egy szakaszon a kiszáradt patak kövein haladni.

Másfél-két órás gyaloglással, lassan emelkedő úton érkezünk Kő-árok felső, ellaposodó végéhez. Balra, a túristautak kereszteződésében megpillantjuk egy esőbeálló házikóját. Miután megpihentünk a tűzrakóhely mellett, folytassuk túránkat továbbra is a jelzésen. Lábunk alatt néhol kvarckavicsok mutatkoznak: egy harminc millió éve erre kalandozó ősi folyó hordalékának maradványai. A Kő-hegy tetejéről leballagva jobb kéz felől különös gödrök hívják fel magukra a figyelmet.

Rövidesen kiérünk az erdőből a nagyfeszültségű távvezeték alatti bokros területre, majd pár perc után beereszkedünk az Ördög-árok itt még sekély, és széles völgyének felső részébe. Elhagyjuk a jelzést, és a jobbról érkező jelzést követve lefelé indulunk a patak mentén. A Völgytalpon ide-oda kanyargó medret a túristaút minduntalan keresztezi. Egyre gyakrabban látunk mészkőtuskókat, szálban álló kőzetrétegeket, és egyszer csak megjelennek a barlangok is a völgyoldali sziklafalban.

Az Ördög-árok mintegy két kilóméteres szakaszán összesen közel félszáz kisebb-nagyobb - többnyire tíz méternél rövidebb - barlangot találtak a kutatók. Az ország egyik legsűrűbben barlangosodott területén járunk.

Az egyre mélyebb és beszűkülő völgy fokozatosan igazi szurdokká változik. Kezdjük érteni, hogy őseink miért is adták az Ördög-árok nevet neki. Az Ördög-gát omlásos sziklahalmaza csakugyan pokolbéli tájat mutat.

Mintha ördögfiókák hajigálták volna egymást hatalmas mészkőtömbökkel, vagy óriás késekkel szabdalták volna össze-vissza a kőzettömegeket. Mindenfelé függőleges - néhol aláhajló, hegymászóknak való sziklafalat, törések, repedések, hasadékbarlangok láthatók. Minezt csak tetézik a szurdokba dőlt évszázados fatörzsek maradványai, és a rohanó árvizek által összehordott jókora farakások. Ha éppen "működik" a patak, még egy vízesés is fokozza a látványt.

Amíg a gát alatti tűzrakóhelynél az elemózsiánkat fogyasztjuk, eldönthetjük, hogy vállalkozunk-e még egy kis kalandra, ugyanis ötven méter magasan, a völgyperem jobb oldalán található a szurdok legnagyobb barlangja, a Sűrű-hegyi Ördög-lik.

Sűrű-hegyi Ördög-lik

Az Ördög-lik hossza összesen 150 méter, mélysége 10 méter. Többszintes, labirintusos jellegű járatrendszere folyosók és kisebb termek kombinációjából áll. Látványos és érdekes képződményei az oldásos eredetű gömbüstök. Falain nummulites maradványok metszeteit tanulmányozhatjuk. Agyagos kitöltéséből a bejárat közeli ásatások során bronz-, vas- és honfoglaláskori cserepek kerültek elő, valamint római érmék és középkori edénytöredékek.

Ha még nem lett elegünk az ördögökből, és jó az erőnlétünk, akkor érdemes felmenni hozzá. Először vissza kell másznunk az Ördög-gátra, majd mögötte balra ( a keleti oldalon ) egy jelzetlen, de kitaposott ösvényen óvatosan felkapaszkodhatunk csaknem a völgy széléig. Az izzasztó mászás után célszerű kicsit szusszanni, mert a barlangban többnyire ismét csak négykézláb közlekedhetünk. A bejárati tágas csarnok mögött egy szűkületen átbújva több irányban is elindulhatunk, de csak jó lámpával és tartalék izzóval, elemmel. Természetesen nem egyedül, hiszen bármikor szükség lehet segítségre. FIGYELEM: a szűkület után néhány méterrel jobbra a kiágazó, nagyon keskeny hasadékba ne menjünk be, mert a végén egy aknába zuhanhatunk! A barlang többi része némi gyakorlattal végigjárható, viszont szűkületek, csúszós helyek ott is előfordulnak.

A Völgytalpra visszaereszkedve folytatjuk utunkat az szurdokban, pár perc után újabb látványos sziklakapuhoz érkezünk. Itt is barlangok, üregek képződtek a mészkőben. Az erősen kanyargó, sziklamedrekkel szaggatott völgy alsó szakaszán már triász dolomit alkotja az alapkőzetet, de a szurdok legvégén ismét visszatér az eocén mészkő. A jobb oldali sziklafal előtti szakaszon érdemes megnézni a patakmedret, mivel a víz gyakran kimossa a két kőzet közé települt bauxit élénkvörös darabkáit.

Még párszáz méter, és a kitáguló völgy szurdokos része véget ér. A tisztáson áthaladva a balra élesen kiágazó földúton kapaszkodjunk felfelé. Hamarosan egy elágazáshoz érkezünk, ahol jobbra (észak felé) a földúz a másfél kilóméterre kévő bakonyoszlopra visz bennünket. Mi azonban továbbra is a jelzést kövessük észak-nyugat felé! Talpunk alatt máladozó eocén mészkövet látunk, amelyben gyakran ősi egysejtűek (nummulites) korongalakú vázai, néha kagylók, csigák kövesült maradványai rejzőznek.

Szent László pénze

Ötven millió éve még tenger hullámzott ezen a tájon. A szubtrópusi éghajlat kedvezett a sekély, jól átvilágított vízben élő mészvázas állatok elszaporodásának. Olyan óriási tömegben nyüzsögtek a hajdani tengerben, hogy pusztulásuk után kőzetalkotó mennyiségben halmozódtak fel az aljzaton. A belőlük képződött kőzetet - legismertebb képviselőikről, a nummulitesről - nummuliteszes mészkőnek nevezik a geológusok. A népmonda Szent László pénzeként emlegeti e sajátos megjelenésű ősmaradványt.

Az erdőben kanyargó és " hullámvasutazó " túristaút  jelzésén még mintegy másfél órás gyaloglással jutunk vissza Csesznekre, ahol jobb kéz felé néhány száz méter után érkezünk az autóparkolóhoz.

Nagyobb térképért klikk a képre!