Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Táv: 9-10km körtúra.

A Balaton - Közép- Európa legnagyobb sekély vizű tava - tektonikai süllyedésekkel keletkezett, mintegy 25 ezer évvel ezelött. Ebbe nyúlik be a Tihanyi- félsziget, amely a tavat két medencére osztja. A mediterrán táj markáns képét a vulkanikus erők évmilliókkal ezelott alakították ki, amelyről napjainkban a két óriási méretű kalderra tanúskodik. E krátermaradványokban alakult ki a Balaton vízszintjénél magasabban fekvő két lefolyástalan tó, a horgászok kedvelt helye a Belső- tó, és a vízimadarak paradicsoma a Külső- tó. A vulkanikus utótevékenység során feltörő több mint száz gejzírkúpot formáltak a félsziget területén, közülük a legszebb az Aranyház, aminek fehér szikláit napfényben aranysárga zuzmó borítja.

A geológiai érdekességek mellett a ritka növények és állatok élőhelye is a félsziget, amit 1952- ben - Magyarországon elsőként - tájvédelmi körzetté nyilvánítottak. A félsziget területén feltárt régészeti leletek igazolják, hogy azt már az őskor óta emberek lakták. A bronzkor, a vaskor és a római kor népei különösen kedvelték ezt a víztől védet helyet. A rómaiak Lacus Pelsonak nevezték a Balatont, amelyben Tihanynál vízi átkelő hely is volt. A középkorban történt a mai Tihany település ősének a megalapítása, amikor 1055- ben I. András király itt építette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje monostort, amelybe bencés szerzeteseket telepített. Ezzel vette kezdetét a bencés apátság élete. A 13. századtól az apátság konventje oklevelek kiállítására feljogosított hiteles hely (locus authenticus) volt.

A 16- 17. századi török háborúk idején várrá alakított monostor elpusztult, de a 18. században barokk stílusban újjáépült, azóta a félsziget keleti ormán, a Balaton felett, Tihany ősi jelképe. Néhány éve ismét a bencés szerzetesek a barokk apátság tulajdonosai és a Bencés Apátsági Múzeum fenntartói. Tihany nem csak a Balaton, de Magyarország gyöngyszeme is, az 1960- as évek óta hazai és külföldi turisták által tömegesen látogatott hely. Vonzereje elsosorban az apátsághoz kapcsolódó történelmi és kulturális emlékek, valamint az egyedülálló természeti környezet ötvözve a Balaton kínálta felüdüléssel.

A Szarkádi-erdõ és a Belsõ-tó között elterülõ gejzírmezõ mintegy hárommillió évvel ezelõtt, a földtörténeti negyedidõszakban keletkezett. A bazaltvulkánosságot követõ vulkáni utómûködés során forró víz áramlott az egykori felszínre. A hévforrások- hasonlóan a jelenleg Izlandon mûködõkhöz-idõszakos gejzír formájában törtek fel. A forró vízbõl és a meleg vizû tavakból meszes, kovasavas iszapok csapódtak ki, melyek fokozatosan szilárd kõzetté alakultak. A gejzír mûködésétõl, valamint a víz- és kéregmozgásoktól függõen a gejzirit tömeges, lemezes, gyûrt formában szilárdult meg, 100-150 kisebb-nagyobb gejzírkúpot hozva létre. Közülük ma már csak mintegy 50 db látható. A legnagyobb az Aranyház gejzírkúp, mely nevét a tömegesen rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta. A jellegzetes sziklai növényzet között melegkedvelõ állatok élnek, mint pl.az itt gyakran megfigyelhetõ zöld gyík. A gejzírkúp tetejéről a Belső-tó és az ősközség felé esik szép kilátás.

Túra leírása

Induljunk el a Tihanyi-bencés apátságtól déli irányba a sárga kereszt jelzésen a Kossuth lajos utca, Major utca, Aranyház utca érintésével a Belső-tóig. Itt csatlakozik a sárga kereszt jelzéshez a Lóczy-gejzír sétaút, a tanösvény néhány állomása utunkba esik, része a bejárt turautunknak.

Haladjunk tovább a sárga kereszt jelzésen, első utunkba eső látnivaló a Hármashegyi-kúp. A Hármas-hegyi-gejzírüreg egy rombarlang, ez a Hármas-hegy gejzirkupjának forráskürtője. Halász Árpád leírása szerint egy felül nyitott, 7 méter mély, 10 méter felső átmérőjű, lefelé szűkülő forráskürtő. Felső, délkeleti, 1,5 méteres része meszes gejzíritbreccsa, vele szemközt limonitos hidrokvarcit, majd lefelé mindenütt tömeges gejzírit (meszes hidrokvarcit). Falában 40-50 centiméter átmérőjű 1-2 méter mélységű oldalágak, melyeket parazita forráskürtőnek tart.

Induljúnk tovább a jelzésen, a következő állomás Aranyház-gejzírkúp, mely nevét a tömegesen rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta. Az Aranyház felső ürege a Tihanyi-félsziget legimpozánsabb, legismertebb forráskúpja. A forráskúp legfelső része egy kb. 30 méter hosszú észak-déli irányú tarajt képez. Ennek a tarajnak a déli végében, 185 méter tengerszint feletti magasságban találjuk a barlangot. (A turistaösvény a bejáratig vezet.) A bejárat 1 méter széles, de magasságát már nem lehet egyértelműen meghatározni, ugyanis a barlang kezdetét jelentő „küszöb” felett nincs beboltozódás. Tulajdonképp egy beboltozódás nélküli sziklaszoros képezi a bejáratot. A barlang beboltozódása csak a bejárattól 130 cm-rel beljebb válik teljessé. Maga a barlang egyetlen kürtőszerű cella. A bejárattal szemközti fala felül töredezett és bal felső sarkában 10 × 20 cm-es ablakkal nyílik a külszínre. A barlang befoglaló kőzete üreges hidrokvarcit. Benne kitűnően láthatók a hidrotermális oldódás barázdái, üstjei. A ma ismert barlang alighanem a kioldott, egykori forráskürtő felső része, melynek ismeretlen nagyságú alsó részét évszázadok kő- és szeméttörmeléke tölti ki.

Az Aranyház-gejzírkúp után, térjünk le a sárga kereszt jelzésről, és tegyünk egy kis kitérőt balra, keleti irányba a zöld kőrtúra jelzére. Ez egy kb.: 300-400m-es kitérő ami érinti az Átjáró-kúpot, Kalapos-kúpot, Borsóköves-kupot. A gejzírkúpok megtekintése után a jelzés visszavisz minket az Aranyház-gejzírkuphoz, itt folytassuk utunkat a sárga kereszt  jelzésen, ismét velünk halad a Lóczy-gejzír sétaút jelzése , érintjük a Tölgyes-kúpot, majd a Somos-kúpot, itt a  Somos-kúppal szembe délkeleti irányba letérünk a sárga kereszt jelzésről a Tanösvény jelzésére, elhaladunk a Sajmeggyes-kúp, Kis-kup, Borzvár, Félbevágott-kúp mellett, majd balra keleti irányba becstlakozunk a sárga sáv jelzésére. Ezen a jelzésen ereszkedük le a hegyről, és érünk az Újlaki-templomromhoz.

Az Újlaki templomrom XII-XIII. században épült az itt lévő Újlak révészfalu templomaként. Hasonló révészfalu emlékét őrzi Szigligeten az avasi templomrom. Így a középkori Újlak falu valószínűleg az átkelés védelmére iderendelt várnép lakóhelye lehetett. A kis templom kora gótikus elemeket mutat, bár kialakítására, formájára és méretére a romanikára is emlékeztet. A szentélye keresztboltozatos volt, erre utalnak a ma is látható boltozat indítások. A hajó szélesebbre épült, mint az egyenes záródású szentély, melynek fala ma is áll. Igazi kicsi falusi négyszög alaprajzú templomocska, mely gyönyörű helyre épült, mellőle a kilátás pazar a Balatonra. Sajnos a rom környezete nagyon elhanyagolt, az egykori templombelsőben nagy a gaz és a bozót.

Ereszkedjünk le a templomromtól a sárga sáv jelzésén, ne lepödjünk meg, de kerítésbe fogunk ütközni, keressünk rajta átjárót, vagy próbálkozzunk a kerítésen kiépített kapuval, ugyanis megérkeztünk a Club Tihany Hotel parkolojába. A hotel parkolójából haladjunk ki a sárga sáv jelzésén, majd kiérve a műútra, forduljunk rajta balra Északi irányba, és sétáljunk vissza az aszfaltozott úton a falu központjába a Tihanyi-bencés apátsághoz.

Nagyobb térképért klikk a képre!