Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Csaroda késő román stílusú temploma a Középkori templomok útjának egyik legcsillogóbb ékszerdoboza. A Bereg egyik jelképe a Csaroda-patak árteréből kiemelkedő templom tűhegyes sisakban végződő karcsú tornya, ahogyan az ég felé tör. A templom az ország egyik legismertebb középkori műemléke.

A csempeszkopácsi Szent Mihály-templom a XIII. századi falusi építészet kiemelkedő emléke. A templomhajó és a szentély 1250 körül készült. Ez volt az első építési periódus, a torony később épült a templomtesthez. Téglából épült falazatában római kori téglák és sírkőtöredékek kerültek napvilágra, tanúsítva, hogy már a rómaiak idejében is állt itt valamilyen építmény. A templom román kori állapota rekonstruálható: hajója, és félköríves záródású szentélye ma is alapvetően a XIII. század közepén kialakult állapotnak felel meg.

A román stílusú templom a XIII. században épült, a XV. században bővítették, majd romossá vált, és 1729-ben épült újjá. Festett famennyezete, népies barokk stílusú fakarzata és szószék is 1761-ben készült.

A Keresztelő Szent Jánostiszteletére szentelt templom hajója és félköríves szentélye a XII. században épülhetett, a tornyot a XIV. században toldották hozzá. Régi - ma is bejáratként szolgáló - kapuja felett még látható a három kicsiny ablak.

Dömös különleges román stílusú műemléke a látványosan helyreállított prépostsági altemplom. A prépostságot és káptalant a 12. század elején Könyves Kálmán öccse, Álmos herceg alapította. Az épületegyüttes a török háborúk idején pusztult el, romjait a 18. században széthordták. A templom fennmaradt alapfalait feltárták, rekonstruált altemploma látogatható.

Dörgicse vidéke - az itt megtalált régészeti emlékek tanúsága szerint - már az újkőkor óta lakott terület. A leggazdagabb anyagot az ősi leletek közül a közel négyszáz évig tartó római uralom emlékei képviselik. Faragott sírköveik nemegyszer középkori épületek feltárásakor kerülnek elő, hiszen eleink gyakran felhasználták azokat építőanyagként. Kisdörgicse, de különösen Alsó- és Felsődörgicse sok száz éves egyházi emlékei múltjuk, szépségük és különleges építészeti sajátosságaik okán egyaránt említésre méltó, becses műemlékeink közé tartoznak.

A karcsú Árpád-kori kőtemplom építésének pontos ideje nem ismert. Valószínűleg a XIII. század második negyedében keletkezett. A román kori falusi templomok stílusát viselő épületről az első okleveles adat 1341-böl származik.

A Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelt templom hajóját a XIV., szentélyét a XV. században építették késő gótikus stílusban. A XVIII. században - szentélyében reneszánsz pasztofóriummal - részben átalakították. A templom homlokzata felett kis fa huszártorony található.

A templom nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte páratlan építmény. A XI. század első felében alapították. Eredetileg sírtemplomnak épült.

A Balaton környék legjelentősebb román-kori épülete a felsőörsi prépostsági templom. Nyugati homlokzati tornyos, templomtere háromhajós, dongaboltozatos, amelyhez félköríves szentély-apszis csatlakozik. Eredeti a két egyenes záródású mellékhajója is dongaboltozatos, 3-3 ikerablakkal. A sekrestyét később, ismeretlen időben építették hozzá.