Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A román stílusú téglatemplom szentélyrészét XII. századi, belül hatkaréjos rotundából (körtemplom) alakították ki. Hajója a XIII. században épült, benne szép, olasz-francia hatásokat is tükröző kőfaragások láthatók.Az épület mai formáját, eredeti stílusát idézve az 1964-69-ben végzett restaurálás során kapta. A templomot fazsindely fedi.

Szent Miklós kápolnája Kehida temetőjében áll. A középkori Kiskallos (Karacsfölde) falu templomát Orosz fia, Karacs építtette a 13. század közepén, Komáromi Miklós földbirtokos védőszentjének, szent Miklósnak szenteltette. Hajója alatt van a Deák család a 19. században épített kriptája Deák Ferenc felmenőinek sírjaival.

A fantasztikusan gyönyörű bazalt orgonáiról híres Szent György-hegy keleti oldalánál áll, Kisapát régi temploma. Titulusa Szent Kereszt, amelyet egy 1245-ben kelt oklevél említ első ízben, azonban lehet, hogy nem e templomra, hanem egy közeli s még a közpkorban (1422 előtt) elpusztult templomra vonatkozott.

Fennmaradt egy kalapált, ezüst keresztelő medence, fülén 1312 – es évszámmal, mely most a templomban található. Ez arra utal, hogy valóban Árpád – kori alapokon épült, s így ebből a korból az egyetlen kör alaprajzú templom hazánkban, csúcsán nyolcszögletes, hagymakupolás huszártoronnyal.

Egyedülálló román kori építészeti alkotás a Rotunda XIV. századi gótikus freskókkal. A körtemplomot 1980-83 között választották le az 1910-ben épült neoromán katolikus templomról. A feltehetőleg a XIII. század legelején épített, s XIII-XIV. századi freskókkal ékesített körtemplom az elmúlt századok többszöri átépítését követően ma már ismét eredeti állapotában fogadja az érdeklődőket.

A Kővágóörsöt körülvevő hajdani falvak emlékét őrzi az ecsérpusztai templomrom.
Az egykori templom román stílusban épült a XII-XIII. században, később a XIV-XV. században bővítették, átalakították.

A templom elődje a XII. században épült, mai román stílusú formáját 1780-ban végzett átépítése során nyerte el. Kóruslépcsője és szenteltvíztartója román stílusú, a többi berendezése barokkstílusú.

A lébényi templom, vagyis teljes nevén a Szent Jakab apostol-plébániatemplom Magyarország egyik, ha nem a legjelentősebb középkori építészeti emléke.

A katolikus templomot és a hozzá vezető Kálváriát az 1882-es átépítés alapján eklektikusnak tarthatjuk. Ám az 1996-ban befejezett feltárás szerint XII. századi eredetű műemlékről van szó. Az egykori birtokos, Lengyel Boldizsár orgonát és padokat vett a templomnak, a Zichy család pedig megnagyobbította és plébániát építtetett. Különösen megkapó a méltóságteljes főszentély valamint a keresztelőmedence.

A XI. századtól a veszprémi püspökség káptalani testülethez tartozó falu és a temploma a XV. századtól már magánföldesurak birtokába került. A Falu temploma feltételezetten árpád-kori. Alaprajzi rendszere: egyhajós, keletelt, egyenes záródású szentéllyel. A templomot a későbbiekben bővítéssel részben átalakították.