Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A beregi Tiszahát méltán sokat emlegetett műemléke a 13. században emelt lónyai templom, amely a mellette álló fatoronnyal a beregi tájegység ékessége.

A mánfai, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom a XII. században épült román stílusban, egy kis festői völgyben, a településtől nyugatra található.

A kora gótikus, egyhajós, torony nélküli kőépületet egyenes záródású, keresztboltozatos szentéllyel a 13. század második felében emelték. A templom előtt, a Kossuth tér 4. sz. alatt áll a 18. században emelt, műemlék jellegű fa harangtorony.

A volt felsőmesteri falurészen, egy kis dombon áll a Szent Mihály arkangyalról elnevezett kicsi, de nagyon szép templom, melyet egy vaskori halomsírra építettek a 13. század második negyedében. Kelet-nyugati irányban tájolt, ami megerősíti középkori eredetét, amelyet a falkutatás során előkerült nyílások is bizonyítanak.

A XII. sz. végén már állhatott. A templom román elrendezésű és kapuzatú, apszisában gótikus. A XIX. században kapta a csehsüveg-boltozatú födémet, ekkor készült a templom bútorzata, a faragott padok és a szószék.

Nagygéc Csengersima településrésze, egykor önálló falu, amely a 20. század második felében, az 1970-es nagy árvíz következtében elnéptelenedett. Református templom két részből áll, az egyik még az Árpád-korból való, a másik Mátyás korából származik.

A templom a XI. században épült római, román stílusban. Korábban a tatárjárás során is megsérült, akkor a sérült részeket gótikus stílusban újították fel. 1596-tól magányosan omladozott, 1933-ban állították helyre. 38 sírt is feltártak és 27 falusi házhelyet is azonosítottak.

A falu házai a mai temetőkápolna alatt húzódó völgyben feküdhettek. Mint mindenütt, itt is kiemelkedő ponton építették fel a falu templomát a XI. sz. végén, de legalábbis a XIII. sz. közepe előtt. Nagylózson máig élő monda beszél az építés okáról

Nagyvázsony római katolikus plébániáját a XI. században alapították. Templomát a falu akkori birtokosai a Vezsenyiek (Vázsonyiak) Mindenszentek tiszteletére szenteltették fel.

Hajdú-Bihar megye legrégebbi használatban lévő Árpád-kori műemléktemploma. XIII. századi eredetű, három réteg értékes falképet rejt a XIV. XV. XVII. századból. A kora gótikus templom a XIII-XIV. században épült, majd 1761-ben és 1902-ben részben átalakították.