Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

Premontrei kolostor 13. századi román stílusú, háromhajós, kereszthajós bazilika, amely a premontrei rend számára épült, a román kor legértékesebb fennmaradt magyarországi alkotása. Nevezetessége, hogy a Szent László legenda falképsor néhány részletét lehet látni a szentélyben, az északi falon. A premontrei szerzetesek számára épült.

Nevét a Szent Péter-templomról kapta. A település legrégebbi épülete a Templomszeren áll, védőszentje Szent Péter apostol. A XVI. században a protestánsok (reformátusok) tulajdonába került, csak az ellenreformáció idején, 1730-ban lett ismét a katolikusoké. Különösen figyelemre méltó a templom bélletes kapuzata. A templomot 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül.

A kerektemplom a sekrestye kivételével – az XV. századi – eredeti állapotában áll, amilyennek épült a XI. században egy római őrtoronyra. (Kiugró lábazata a római korból való, s valószínűleg őrtorony alapzata volt.) Magyarországon az egyetlen ilyen formátumú műemlék templom.

A nagyrészt román stílust képviselő, valószínűleg a 12. században emelt épület, azonosnak tekinthető a település Árpád-kori plébánia templomával (Szent Lőrinc-templom).

A Pécs óvárosában található Szent Péter és Szent Pál Székesegyház, (nevezik vártemplomnak, székesegyháznak, bazilikának is), melyet Szent István király idejében alapítottak, több évszázad stílusjegyeit hordozza magán. Legjelentősebb átalakítása Pollack Mihály nevéhez fűződik.

A Mecsek keleti lankái közül kimagaslik a középkori okleveleinkben „Mons Ferrus” (Vas-hegy) néven említett magaslat, amelynek kiugró nyúlványán Szent István király alapította meg 1015-ben a pécsváradi Szent Benedek-rendi apátságot.

A rábaszentmiklósi Árpád-kori templomot, mely kb. 1060-1070-ben épült, a magyar művészettörténet az ősrégi építészeti hagyományt követő körtemplomok között mutatja be. A templom köralaprajzú belsejét három patkó alakú karéj egészíti ki, világos nappal is sejtelmes félhomály fogadja boltozataik alatt a látogatót.

A sólyi református templom hazánk legrégebbi falusi temploma. A ma látható barokk stílusú templom helyén állt az ősi kápolna, melyet István király emeltetett Koppány vezér felett aratott győzelme után Sólyban. Az 1009-ből származó királyi okirat a fogadalmi kápolnát az egyetlen olyan templommá teszi az országban, amely dokumentáltan Szent István személyéhez fűződik.

Az eredetileg román stílusban épült egyhajós templom feltehetően XII. századi eredetű. Érdekessége, s korának jellemzője a téglából rakott, négyzetes alapú, később nyolcszögletűvé váló, a sisakot is téglából rakott tornya. A körülötte elterülő település erődtemploma is volt egyben.

Koppány herceg vára, Somogyvár, a középkorban jelentős kultikus és kulturális központ volt. Apátsága, amely a kor egyik legnagyobb és legelegánsabb létesítménye volt, Negyven évig itt volt a nyughelye a kolostoralapító magyar lovagkirálynak, Szent Lászlónak.