Túrautak, várak, látnivalók Magyarországon

A Szent Jakab-kápolna a román és gótikus stílus közötti átmenet jelentős példája Magyarországon. A 13. század közepéről származó, központi elrendezéső temetőkápolna, a kápolna egyetlen nyolcszög alaprajzú hajóból áll, a hajót magas sátortető fedi. A Szent Mihály templom déli oldala mellett, a templomkertben épült fel. Első említése 1382. Ez a kápolna Sopron egyik legrégebbi középkori épülete.

A XII. század utolsó negyedében egyszerű falusi templomként épült, később - valószínűleg az Osl család - nemzetségi templommá építtette át. A változás folyamán az alapjáig tönkrement templom helyére a XII-XIII. század fordulóján épített tornyos kegyúri templom került.

A XIII. században épült román stílusban Sóstókál falu templomaként. A templom dongaboltozatú fedéssel rendelkezett, egyenes záródású, keletelt szentélyű volt. A múlt században még állt a tornya, ma már csak az északi fal és a szentély nyomai fedezhetők fel.

Valószínűleg Szent István alapította a XI. századi, román stílusú templomot. Az eredetileg háromhajós templomot a XV. században újjáépítették, és gótikus nyíláskeretekkel látták el. Ez időből falképek is maradtak.

Igen jelentős emlék az Árpád-kori körtemplom. A XI. században építették, a XIII. században négyszögletes hajóval bővítették. E korból származó falkép is látható benne a későbbi korok népi stílusú emlékei mellett. A XIII. században készült a szentély belső falán látható, Antiochiai Szent Margit vértanúságát megörökítő falikép.

Árpád-kori, késő román és kora gót stílusú templom. Feltűnő, hogy nyugaton áll a magas oromzat, ami a szatmári késő gótikus templomoknál vagy egyáltalán nem volt, vagy lebontották. Vakolatlan falának külső díszítését (a vidéken nem ritka) vörös és - a túlégetés folytán - fekete téglák váltakozó sorai adják. Középkori építészetünkben jól körülhatárolható egységet alkotnak ezek az emlékek. A román félköríves ajtó s az ablakok váltakozó színfoltjai keleties hatást mutatnak. Az egyhajós templom belső tere egyszerű kiképzésű, a szentélyben nincsenek bordák. Figyelmet érdemel a déli ajtó helyreállított középkori reteszrendszere. A református templom előtt álló, XVIII. század végi szerény fa harangtorony harangját 1650-ben Wierdt György öntötte Eperjesen. Ez azt is jelzi, hogy korábban más harangtorony állhatott a templom mellett.

I. Béla király 1061-ben alapította a szekszárdi bencés apátságot. Az 1967-ben feltárt apátsági falak, illetve a hozzájuk tartozó bizánci stílusú, tizenegy karéjos templom falai a vármegyeháza belő udvarán láthatók. Az apátság temploma mellé bencés rendház, köré vár épült az idők folyamán. Ezt a törökök akadálytalanul foglalták el, s 1541-ben szandzsák székhellyé lett Szekszárd, dölyfös bégje, Dur Ali 1561-ben innét nézhette végig, hogy Horvát Márk Szigetvárról idelovagolt vitézei miként dúlják, rabolják, égetik föl a mezővárost, hogy adnak kézzel fogható leckét a kettős adóztatásból.

A római korban egy épület állt itt, amit az 1958-ban feltárt, toronyhoz tartozó templomrom hajójának falaiban látható, halgerinc szerűen rakott kövek bizonyítanak. Magát a szigligeti várat is a bencések kezdték el építeni. A falucska XII. században a panonnhalmi bencés főapátság jobbágyfaluja volt, az ittlakók feladata a rév üzemeltetése lehetett.

Szent András templom: római katolikus templom, román kori műemlék, a XIII. században épült, majd a XIV. században átépítették. Két építészeti stílus jegyei találhatók az épületen. A megközelítően négyzet alakú templomhajó román kori falain látható három félköríves záródású résablak, kettő a nyugati homlokzaton, egy a délin. A gótikát a nyolcszög három oldalával záródó szentély képviseli. Ablakai kőbélletesek, mérművesek. A szentélyhez illesztett támpilléreket szintén az utóbbiakkal együtt emelték.

A Mátra nyugati szélén, a Zagyva völgyében fekvő falu délkeleti oldalán emelkedő dombvonulat peremén áll az erődített fallal körülvett egyhajós, középkori eredetű, Szent Mihálynak szentelt katolikus templom.